A salzburgi informális uniós csúcson az EU állam-, valamint kormányfői képviseltették magukat. Mondani sem kell tehát, hogy sok álláspont képviseltette magát az osztrák városban, de a reflektorfény így is két témára korlátozódott.

A magyar álláspont ebben a kérdésben egyértelmű volt: nem engedjük át a határvédelem jogát a Frontexnek. Orbán Viktor magyar kormányfő szerint a védekezés joga a tagállamoknál kell, hogy maradjon. Ezzel kapcsolatban a magyar fél átnyújtotta javaslatát a soros elnökséget betöltő Ausztriának – mint korábban Bulgáriának is.

Rogán Antal elmondta az MTI-nek, hogy a tagállami vezetők visszadobták az uniós határőrizeti javaslat Magyarország által is kifogásolt részét. Az indítvány azon részét, amely hatásköröket vont volna el a nemzeti szuverenitásból, például a magyar határőrségtől és rendőrségtől, visszadobták, ami azonban sajnos nem jelenti a csata befejeztét: a javaslatot év végéig újra napirendre veszik a tagállamok vezetői.

A Frontex megerősítésével egyébként számos vezető szimpatizált. Köztük volt Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke, valamint Sebastian Kurz osztrák kancellár is. Utóbbi egyébként hozzátette, hogy az uniós elosztási rendszer – magyarul kötelező betelepítési kvóta – nem fogja megoldani a migrációs válságot.

Angela Merkel német kancellár részéről előkerült olyan javaslat, mely szerint azok a tagállamok, amelyek nem akarnak átvenni bevándorlókat más tagállamoktól, azok pénzügyileg járulhatnának hozzá a más országokban okozott migrációs kiadások csökkentéséhez.

Végül pedig előkerültek olyan szélsőséges vélemények is, mint például a svéd szociáldemokrata miniszterelnöké, szerinte ha szükséges, akár erőltetni is érdemes a kötelező betelepítési kvótát az uniós tagállamok között. Véleménye szerint minél több ország fogad be migránsokat, annál kisebb probléma lesz a bevándorlás.

Mindezeket figyelembe véve elmondható, hogy a bevándorlás továbbra is az uniós kormányfők tárgyalásainak napirendjén marad.

Nagy-Britannia kilépésével kapcsolatban szintén sok minden elhangzott. Magyarország azok közé tartozik, akik szerint nem kellene megbüntetni a briteket, és egy fair Brexitre van szükség, amely a Nagy-Britannia és az Európai Unió közti jó együttműködésen alapul.

Theresa May brit kormányfő hangsúlyozta: London felkészül arra is, hogy Nagy-Britanniának a kilépésről szóló megállapodás nélkül kell elhagynia az uniót, ha nincs számára elfogadható javaslat. Hiszen, mint mondta, "jelenleg nincs olyan ellenjavaslat az asztalon az Európai Unió részéről, amely tiszteletben tartja az Egyesült Királyság integritását".

Angela Merkel német kancellár szerint azonban az Európai Unió nem változtat álláspontján az uniós belső piac ügyeit illetően Nagy-Britannia unióból való kilépése esetén sem.

Az uniós álláspont mellett tett hitet Emmanuel Macron francia elnök is, szerinte a Brexitre vonatkozó londoni javaslat jelenlegi formájában elfogadhatatlan, az Európai Unió soha nem fog olyan megállapodást elfogadni Nagy-Britannia unióból való kilépéséről, amely számára hátrányos, különösen a gazdasági kérdések tekintetében.

A megosztottság tehát itt is tetten érhető: a brit és az uniós fél is azt várja a másiktól, hogy elfogadható javaslatot tegyen a kilépést illetően. Ez a hercehurca több mint valószínű, hogy el fog húzódni egészen az októberi EU-csúcsig, hiszen novemberre tervezik azt a rendkívüli találkozót, amelyen sor kerülhet kilépési megállapodás aláírására.