Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo
szabad vasárnap
 
 
 
 

Oscar-díj: ha a rasszizmusról van szó, nem számítanak a tények

2019. március 14. 08:28

Egy fekete zseni, egy olasz suttyó és a hatvanas évek Amerikája: 2018 legjobb filmje. Legalábbis az Akadémia szerint. Zöld könyv-kritika.

Peter Farelly rendezése, a Zöld könyv – Útmutató az élethez igaz történet alapján készült.

A New York-i olasz negyedben élő Tony Vallelonga, másik nevén Hantás Tony egy nap új munkát kap: sofőrként be kell járnia az Egyesült Államok déli államait Don Shirley híres zongoraművész szolgálatában. A feladat nem könnyű, hiszen a hatvanas években délen még javában tartott a feketék szegregációja és elítélése, emiatt pedig Tonyra még nagyobb felelősség hárul, hogy biztonságosan eljuttassa a zongoraművészt koncertjeire, továbbá, hogy ő maga is szépen lassan eldobja a feketékkel szembeni előítéleteit. A két fél a kezdeti nézeteltérések ellenére szépen lassan baráttá avanzsál, az olasz „hantás” művelődik, a magányos művész pedig rájön, hogy az élet nem sokat ér család és barátok nélkül.

A több mint kétórás road movie-ban egy furcsa barátság születésének lehetünk szemtanúi, megismerhetjük a rasszizmus minden formáját és választ kapunk arra, miért nem szabad túlzásokba esni.

Universal Pictures

A két színész játéka miatt már alapból nem mondhatjuk középszerűnek a filmet. Viggo Mortensen, Hantás Tony megformálója rendkívül hitelesen hozza az olasz „suttyó” szerepét, a színész akcentusa és „dolce vita" megszólalásai egyszerűen szívet melengetően tökéletes összhatást keltettek. Mortensen teljesen megérdemelte volna az aranyszobrocskát, mert még egy ilyen lehetősége valószínűleg már nem lesz. Don Shirley megformálója, Mahersala Ali már nem először mutatja meg zsenialitását, ám ebben az esetben nem feltétlenül karaktere miatt érdemelte meg a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar-díjat. Don Shirley higgadt, kimért karakterét egy ilyen színésznek aligha esett nehezére eljátszani, azonban nem lehet elmenni a színész újonnan szerzett zongoratudása mellett, amit zseniálisan elsajátított, szívesen hallgattam volna a játékidő alatt még többször lenyűgöző játékát. Itt jön be a film másik óriási pozitívuma, a zene. A blues, a jazz és a klasszikus zene tökéletes kombinációja egyszerűen simogatja a nézők fülét.

Egy művész identitásdrámája, aki feketének nem elég fekete, fehérnek nem elég fehér.

Mahersala Ali a film csúcspontjában magából kikelve úgy fogalmaz:

a feketéknek túl fehér vagyok, a fehéreknek túl fekete, férfinak nem elég férfi.”

Elgondolkoztató, hogy Don Shirley miért nem lett olyan híres, mint kortársai, hiszen a film elkészültéig még a klasszikus zeneiparban is kevesen ismerték. Könnyen elképzelhető, hogy azért, mert akkoriban még nem volt szokás „különcnek” lenni. Shirley zenéje se nem volt fekete zene, azaz jazz, se nem volt fehér zene, azaz klasszikus zene. Munkássága a kettő keveréke volt, és egy újfajta hangzást vitt a zenei életbe, ám ez akkoriban inkább csak a vacsorapartik aláfestő zenéjeként tudott fennmaradni. Don Shirley zsenialitása a kortársai szerint is megkérdőjelezhetetlen, ám „kevert” zenéje miatt nem tudott magas művészeti értéket képviselni. 

Universal Pictures

A Zöld könyv talán egyetlen, de mégis óriási hibája mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a liberális filmipar ugyanis fogta és nemes egyszerűséggel elferdítette a valóságot.

Hollywood a tényeket kidobta az ablakon, és gyártott egy sztereotípiákkal telerakott oktatófilmet a rasszizmusról és az előítéletekről, miközben Don Shirley karakterét teljes egészében kiszínezték és átformálták. A film szerint a művésznek nem volt családja, egyetlen testvérével sem tartotta a kapcsolatot, feleségétől elvált és a fekete közösségtől is elzárkózott.

Ám a valóság ezzel szemben az, hogy Shirley egy vidám, bohém művészlélek volt, aki turnéi alatt is rendszeresen beszélt három fivérével, továbbá részt vett a feketék polgárjogi mozgalmaiban és közeli barátságot ápolt Martin Luther Kinggel is. Tehát nagyjából teljesen az ellentéte volt annak, ahogyan a filmben ábrázolták.

Valószínűleg a drámai hatás kedvéért kellett „kicsit” átformálni a zongoraművész jellemét, hiszen így Hantás Tony teljes ellentéteként jelenhetett meg a vásznon. Az viszont tény, hogy a két férfi halálukig jó barátságban volt, annak ellenére is, hogy két teljesen különböző világból származtak.

Universal Pictures

Azonban ezek után felmerül a kérdés, hogy mi értelme egy olyan, kvázi életrajzi filmnek, ami kiszínezi a valóságot?

A film másik nagy hibája a karakter hiteltelen ábrázolása mellett az, hogy ezt az "alternatív valóságban" játszódó történetet túl „szájbarágósan” akarja bemutatni, és amit erőltetni próbálnak, azt az ember mindig keserűbb szájízzel nyeli le.

A Zöld könyv rendezésileg, látványilag, színészileg, zeneileg tökéletes film lehetne, ám mégis negyedóránként emlékeztetnek azért minket, hogy a liberális Hollywooddal van dolgunk. 

A sztereotip olasz főszereplő, a teljesen érdektelen és felesleges homoszexuális szál mind olyan elemek, ami miatt nem tudjuk felhőtlenül élvezni a filmet, hiszen végig fojtogatva érezzük magunkat: te fehér vagy, tehát rasszista; te fekete, tehát elnyomott; te olasz, tehát egy tanulatlan suttyó.

Kétségkívül egy kedves, szórakoztató és rendkívül ízléses film a barátságról, az elfogadásról és a rasszizmus elleni harcról. Szerintem ez az egyik legszórakoztatóbb, legszebb és legigényesebb road movie, amit Hollywood legyártott. Azonban nem lehet elmenni amellett, hogy a készítők beleestek a túlzások és a drámaiság hibájába, ami miatt az egész bűzlik az erőltetettségtől és hiteltelenségtől.

IMDb: 8,3/10
888: 4/8

OLVASTAD MÁR?

szabad vasárnap
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE

A muszlim imavezetők 90 százaléka külföldről érkezik Németországba

Az imámok közel 90 százaléka külföldről, elsősorban Törökországból és Észak-Afrikából érkezik a németországi mecsetekbe - derült ki a Konrad Adenauer Stiftung tanulmányából.

Németország európai FBI-t hozna létre a jelenlegi Europolból

A CDU/CSU európai uniós választási programja a közös hadsereg mellett már egy európai rendőri nyomozóhatóság, egy európai FBI létrehozását is a német jobbközép pártok uniós céljai között nevesít.

Rágcsát és sört bekészíteni, élvezzük a haladó hisztériát

Rágcsát és sört bekészíteni, élvezzük a haladó hisztériát

piszkostizenkettő

Az amerikai demokraták - és csatolt globalista testvéreik szerte a világon - a 2016-os elnökválasztás óta nem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy Trump elnök lett. Ezért azóta fölvették azt a pózt, ami legjobban illeszkedik lényegükhöz: a toporzékoló, hisztériás kisgyerekét.

Nógrádi György: Rengeteg terrorista járkál Európában, akikről semmit sem tudunk

Nógrádi György: Rengeteg terrorista járkál Európában, akikről semmit sem tudunk

csak neked, csak most

Villáminterjú Nógrádi György kül- és biztonságpolitikai szakértővel a terrorizmusról és az elmúlt hét ezzel kapcsolatos történéseiről.

G. Fodor Gábor: a keresztény kultúrához való viszony sorskérdés

G. Fodor Gábor: a keresztény kultúrához való viszony sorskérdés

kétharmad

A keresztény kultúrához való viszony nem vitakérdés, hanem sorskérdés - jelentette ki G. Fodor Gábor, a Századvég elnöke az alapítvány Mit köszönhetünk a keresztény kultúrának? címmel megrendezett konferenciáján.

Václav Klaus: Brüsszel durvább propagandát tol, mint a szovjetek

Václav Klaus: Brüsszel durvább propagandát tol, mint a szovjetek

amerika, london, párizs

Václav Klaus volt cseh államfő a Magyar Nemzetnek adott interjút, amelyben kifejtette, hogy az Európai Parlament az EU hivatalos propagandaszerve, amely az integrációt támogatja. Szocialisták és kereszténydemokraták együtt küzdenek az ellen, aki bírálni meri ezt a hivatalos európai álláspontot.

A kereszténység a jelenünk és a jövőnk

A kereszténység a jelenünk és a jövőnk

kétharmad

Beszámoló a Századvég Alapítvány konferenciájának kerekasztal-beszélgetéséről, melynek résztvevői Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány elnöke, Juhász Hajnalka miniszteri biztos, Gyorgyovich Miklós, a Századvég Alapítvány vezető kutatója és ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője voltak.

Toroczkai: a Jobbik a nemzetellenes erők oldalára állt

Toroczkai: a Jobbik a nemzetellenes erők oldalára állt

kétharmad

A Mi Hazánk Mozgalom vezetője a Magyar Nemzetnek adott interjút, melyben a Jobbik és a balliberális erők egymásra találásáról, a pénzemberek kezében lévő, hazájukat eláruló politikusokról, valamint az Európai Parlamentben uralkodó "beteg, degenerált" világnézetről beszélt.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére