A kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta, a Magyarországot érő támadások mögött a migráció áll – "az összes többi lényegtelen". Létezik ugyanis egy olyan, párthatárokat is átlépő európai érdekközösség, amelynek célja évi több százezer idegen behozatala a kontinensre. Ennek a gondolatnak az "atyamestere", részben finanszírozója, szervezője Soros György – tette hozzá.

Az EP úgy döntött, egy "Soros-jelentést" készít Magyarországról, ilyenre már volt példa, a Tavares-jelentés, amely "szégyenteljes kudarcot vallott" – mondta.

A mostani határozatot elolvasva az ember nem tudja, sírjon vagy nevessen – fogalmazott, példaként megemlítve a dokumentumnak a röszkei szír zavargóról szóló részét, amely szerint ezt az embert "tíz év börtönbüntetésre ítélték pusztán azért, mert a feszültségek oldására megafont használt, és három tárgyat hajított a határőrökre". Valójában arról a szír emberről van szó, aki "át akarta törni a kerítést a röszkei zavargásoknál, megafonnal lázította az embereket, és megtámadta a rendőröket" – mondta a miniszterelnök, úgy értékelve mindezt: a "Soros-féle csapatok" Brüsszelben rendkívül elszántak, az abszurditástól sem riadnak vissza.

Orbán Viktort megkérdezték Manfred Weber európai néppárti frakcióvezető szavairól, miszerint a labda a magyar miniszterelnök térfelén pattog. Ha megfelelően reagál, csapatjátékos, ha nem, annak következményei lesznek. A kormányfő ezt úgy kommentálta: Kínában ilyet sosem mondanak, ez jól mutatja, hogy eltorzult az európai politika.

Lehangolónak nevezte ezt az attitűdöt, azt, hogy a nemzetállamok nem kapják meg a tiszteletet az európai intézményekben dolgozóktól, azt, hogy Brüsszelben bárki – pártállástól függetlenül – megmondja egy tagállamnak, hogyan kell viselkednie. "Európa lényege nem Brüsszelben van, hanem a tagállamokban. Európa nem Brüsszel, Európa az Varsó, Budapest, Párizs, Berlin, Róma" – fogalmazott.

A miniszterelnök hangsúlyozta: ki kell tartani a magyar nemzeti érdekek mellett, "mi akarjuk megmondani, kikkel éljünk együtt és kikkel nem". A brüsszeli támadások nem térítik el a kormányt a céljaitól, Magyarország ezután is a saját útját fogja járni – jelentette ki, közölve: az energiaárak és az adók megállapításának jogát sem adja át a kabinet Brüsszelnek.

Kiemelte: az is egy európai álláspont, hogy ne változtassuk meg a létező hatáskör- és jogmegosztást, amit "közösen építettünk ki".

Orbán Viktor végül azt mondta: Magyarország részt vesz a vitarendezési eljárásban, és "elmegyünk a falig", ha kell, a bírósági eljárás végéig. Arra a felvetésre, hogy mi következik, ha a bíróság szerint törvényt kell módosítania Magyarországnak, a kormányfő úgy reagált: ebben az esetben azt végre kell hajtani, de hogy "a végrehajtás pontosan mit takar (...), az majd egy következő küzdelem lesz".

Nagy távolságokra kell majd eljuttatni az árut, a befektetéseket, a kapacitást, a turistákat, ezért a következő 2-3 évtized gazdasági növekedésében potenciális szerepet vállaló országokat hívtak meg a kínaiak a tanácskozásra. Az, hogy ezek sorában Magyarország is ott van, remek hír és lehetőség, amit érdemes megragadni – utalt a miniszterelnök pénteki rádióinterjújában a néhány napja lezajlott pekingi Egy övezet, egy út elnevezésű nemzetközi együttműködési fórumra, melyen hazánk is képviseltette magát.

Ez év őszén Budapest ad otthont a 16 európai ország és Kína közötti gazdasági együttműködési fórumnak – folytatta Orbán Viktor. Mint hangsúlyozta, Kína versenyezteti ezeket az országokat, keresi a lehetőséget a velük való együttműködésre.

A kérdés, hogy melyik ország milyen programmal tud előállni, a gazdaság az együttműködéshez milyen fedezetet tud nyújtani. Magyarországnak sosem könnyű – magyarnak lenni sem –, de ránéznek a magyar adatokra és látják, hogy rendben vannak, megnézik a növekedési számokat és azt mondják: Hoppá, itt egy ország, ami több mint 4 százalékkal nő – mondta a miniszterelnök.

Nem csak nyugatra, keletre is kell termelni – hangsúlyozta –, lépésről lépésre kell haladni: elsődlegesen fontos, hogy a magyar áru korlátozás nélkül eljusson Kínába. Ebből a szempontból már „előkelő helyen állunk” – ezt diplomáciai sikerként értékelte a kormányfő. Így folytatta: akkor vagyunk biztonságban, ha túlkereslet van – például – a magyar mezőgazdasági termékekre, és most ez a helyzet.

A kormányzás megkezdésekor elindított tíz éves gazdasági terv első célja volt a pénzügyek stabilizálása, ennek „szimbolikus kifejezése volt, amikor az IMF-et haza tudtuk küldeni” – mondta Orbán Viktor.

A terv 2. szakaszában felhozták a gazdasági növekedést a csökkentésből, a cél a 3 százalékos növekedés elérése volt, 2018-ig pedig, a 3. szakaszban a cél 3-5 százalékos sáv elérése – utalt a jelenlegi, 4,2 százalékos gazdasági növekedésre a miniszterelnök.

A cél az 5 százalék fölötti sáv, erre Orbán Viktor 2020 körül lát reális esélyt. De előbb „meg kell védeni” a jövő évi választáson a béremelésekre és az alacsony adókra épülő, jelenlegi gazdaságpolitikát – szögezte le.

A kormányfő beszélt a kabinet demográfiai célkitűzéseiről is, amelynek lényege, hogy 2030-ra a magyar nemzet egy olyan közösség legyen, amely képes magát reprodukálni. Ehhez sok eszközre van szükség – mondta –, egyebek mellett családtámogatásra, a munkavállalás könnyítésére és az oktatási rendszer átalakítására.