Orbán Viktor a nemzetközi sajtótájékoztatóján elsőként az ország gazdasági helyzetéről beszélt. Kiemelte, hogy a GDP tavalyi növekedése 4,6 lett, az államadósság a bruttó hazai termék 71 százalékára csökkent 2018 végére, a tavalyi hiány pedig 2 százalékon megállt. A miniszterelnök felidézte a szerdai kormányülést is, melyen meghallgatták Varga Mihály pénzügyminiszter beszámolóját is, ami szerint a háztartások fogyasztása 6 százalékkal nőtt, a bruttó bérek pedig átlagosan 11 százalékkal. A gazdaság tehát stabil és ez várható idén is.

– jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök a családok védelméről szóló nemzeti konzultációról közölte, hogy 1 millió 382 ezer kérdőívet küldtek vissza, így ez volt a harmadik legnagyobb részvételű nemzeti konzultáció.

– mondta a kormányfő.

Orbán Viktor közölte, hogy a február 10. körül esedékes évértékelő beszédében remélhetőleg ismertetni tudja majd a konzultáció alapján hozott kormányzati intézkedéseket.

– húzta alá a miniszterelnök az évadnyitó Kormányinfón.

A közelgő, májusi európai parlamenti választásokra térve Orbán Viktor kijelentette, hogy sorsdöntő választás előtt áll Európa. Eddig csak Magyarországon mondhatták el a véleményüket az emberek a bevándorlásról, más európai országokban erre nem volt lehetőség. Ezért a májusi voksolás nagy lehetőség az európaiaknak, hogy elmondják véleményüket – tette hozzá a kormányfő.

Orbán Viktor kijelentette: Magyarország célja, hogy az EU minden intézményrendszerén belül, minden intézményben kerüljenek többségbe a bevándorlásellenes erők, az EP-ben, utána az Európai Bizottságban, majd a nemzeti parlamenti választások eredményeként az Európai Tanácsban. Az is cél, hogy az EP-választás eredményeként mi legyünk a legsikeresebb párt Európában és az Európai Néppártban – mondta a miniszterelnök.

– jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő arról is beszélt, hogy a pártok hagyományos jobb- és baloldali felosztása átadja a helyét a bevándorláspárti vs. bevándorlásellenes dimenziónak, továbbá átalakítja a kereszténységhez való viszonyt is, a keresztény kultúra védelmét szinte politikai kötelezettséggé teszi.

A bevándorlásról szóló vita újraértelmezi a nemzeti szuverenitás kérdését is, a bevándorláspártiak ugyanis nem tartják tiszteletben azoknak a döntését, akik nem akarnak migránsokat befogadni – mondta a miniszterelnök, aki arról is beszélt, hogy az eddigi egységes európai civilizáció helyett két külön civilizáció lesz: egy vegyes, amely az iszlám és a kereszténység együttélésére építi a jövőjét, és a közép-európaiak, „akik továbbra is keresztény civilizációként” képzelik el Európát.

– jelentette ki Orbán az ellenfelek kapcsán.

A miniszterelnök Jair Bolsonaro, a brazil elnök beiktatása apropóján kiemelte, hogy a modern kereszténydemokrácia legjobb modelljét Brazíliában találhatjuk, és elismerését fejezte ki az elnök jelszava kapcsán, mely Magyarországgal behelyettesítve úgy szól:

Orbán Viktor beszédének végeztével az újságírói kérdések következtek. Arra a kérdésre, hogy mit szól a miniszterelnök ahhoz, hogy Guy Verhofstadt, a liberális ALDE frakcióvezetője nem tartja őt sem demokratának, sem kereszténynek. Válaszképp a kormányfő egyetlen mondattal mosta fel a padlót Verhofstadttal és a liberálisokkal:

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a migráció lesz a következő 15-20 év legnagyobb sorskérdése Európában, ugyanis Afrika és Ázsia népességmegtartó ereje nem nő olyan gyorsan, mint a népessége.

Orbán Viktor a sajtótájékoztatóján közölte: Magyarország azzal büszkélkedhet, hogy először adott bizonyítékot arról, hogy a migrációt meg lehet állítani a szárazföldön, és hosszú ideig egy tengeri ország sem vállalkozott hasonlóra. Matteo Salvini olasz belügyminiszter mondta először, hogy ez lehetséges, ez tette hőssé az ő szemében – mutatott rá a miniszterelnök sok sikert kívánva az olasz tárcavezetőnek.

A kormányfő kitért rá, hogy a migráció már most is mély változásokat hozott Európa jövője tekintetében. Van, ahol már eldőlt, hogy kevert civilizáció lesz, és csak az együttélés kérdéséről tudnak már beszélni.

A migráció Nyugat-Európában együttélési kérdés, Közép-Európában azonban még nem, itt a vita arról szól, hogyan akadályozzuk meg annak a helyzetnek a kialakítását, amely Nyugat-Európában már látható – magyarázta Orbán Viktor, majd hozzátette: „egészen más kérdéseik vannak nekik és nekünk”; a migráció messzire vitte egymástól Európa két részét, és az a kérdés, hogy tudnak egységesek maradni, ha ennyire különböző jövőt választottak maguknak.

A legutóbbi brüsszeli ellenzéki – a sorosista Judith Sargentini részvételével rendezett – tüntetést firtató kérdésre a miniszterelnök úgy válaszolt, hogy

A kampányban az az újszerű, hogy nemzetközi, van egy kiemelkedő téma, a bevándorlás, amely maga köré rendezi az egész európai politikai arénát, erről fognak dönteni az európai választók – tette hozzá Orbán Viktor.

A miniszterelnök a 888.hu Soros Györggyel kapcsolatos kérdésére a helyszínen elmondta, hogy a migránsválság csúcspontján Soros közzétette az európai lapokban a válság szerinte követendő megoldási módozatait, ami tulajdonképpen egy bevándorláspárti manifesztum, kiáltvány volt. Mindezt azután, hogy ő, miniszterelnökként közzétette saját, ötpontos javaslatát. A két dokumentum között markáns ellentét van. A magyar kormány írása bevándorlásellenes, míg Soros György a bevándorlás pártjára állt. Ettől a pillanattól fogva a konfliktus folyamatosan éleződött, belpolitikai kérdésből külpolitikai lett.

Orbán Viktor hozzátette, hogy a balliberális média szerint Sorost kritizálni antiszemitizmus. A miniszterelnök elmondta azonban, hogy a kormány és a jobboldal Soros Györgyre úgy tekint, mint egy magyarra, honfitársra, akivel azonban súlyos vitájuk, véleménykülönbségük van. Aki Soros származását hozza fel, az árt a milliárdosnak is, mert a politikai küzdelmet vitákkal kell megvívni.

– jelentette ki lapunknak a Kormányinfón Orbán Viktor, melyről részletesebben ITT olvashatsz.