Az a hagyomány, világlátás és gondolkodásmód, amelyet a Magyar Cserkészszövetség és a kormány magáénak vall, egy tőről fakad – fogalmazott a kormányfő, remélve, hogy a jövőben jó ügyekben szövetségesei lehetnek egymásnak.

A kormány és a szövetség közös célja olyan fiatalok nevelése – folytatta Orbán Viktor –, akik hisznek a magyarságot ezer éve megtartó értékekben, és „a jég hátán is megélnek”.

– mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „ha hagyjuk, a modern idők és az új kordivatok folyamatosan alááshatják azokat a kulturális alapokat, amelyek a cserkészeket cserkészekké, Magyarországot pedig magyar országgá teszik”.

– tette hozzá.

Ez a cserkészközpont pedig „nemcsak viharálló sátor”, de akár egyik erőcentruma is lehet annak a 21. századi kereszténydemokráciának, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, a keresztény kultúrát, és a 21. században is esélyt ad „nemzetünk fennmaradására és gyarapodására” – mondta a Teleki-Tisza-kastély parkjában, amelyet az épülettel együtt 2013-ban kapott meg a Magyar Cserkészszövetség, amelyre a kormányfő Magyarország legjelentősebb ifjúsági szervezeteként hivatkozott.

Orbán Viktor hozzátette, hogy az épület nem ajándék, hanem lehetőség a cserkészszövetség kiteljesedésére, közösségépítésre, arra, hogy a magyar cserkészet ismét olyan magas szintre kerüljön, mint a két világháború között volt.

Bár a kommunista diktatúra emigrációba, börtönbe, kitaszítottságba és szétszóratásba kényszerítette a cserkészeket, a rendszerváltás után „a sok kis ér ismét bővizű folyóvá egyesült” – fogalmazott Orbán Viktor, aki beszéde végén úgy szólt a cserkészekhez: jó remény van arra, hogy a nagykovácsi épület ne csak tulajdona, hanem otthona is legyen a cserkészszövetségnek, ezért „csípjétek fülön a lehetőséget, amelyet Magyarország egy kivételes kegyelmi pillanata adott meg nektek”.