Fiatal férfiak, akik nem robbanó övet vagy mellényt viselnek, hanem késsel, baltával, vagy éppen újraélesített színházi pisztollyal gyilkolnak. Honnan ered az a rengeteg agresszió, amit az Iszlám Állam ideológiájának szikrája belobbant? Milyen stresszre, milyen frusztrációra épít a gyűlölet?

Magyarország legismertebb kriminológusa, Tamási Erzsébet szerint a válasz egyáltalán nem bonyolult. 

Európában Svédország az egyetlen olyan ország, ahol a férfiak száma megelőzi a nőkét, ráadásul a 15-25 év közötti férfiak száma 108 a 100-hoz, ami rendkívül magas. Ez nem a születés, hanem a bevándorlás miatt van. 

Továbbá bekerülnek egy idegen kultúrába, ahol nem ismerik a nyelvet, a szokásokat, ami frusztrációt okoz náluk. Olyan környezetből érkeznek, amelyben az agresszió napi természetességgel működik, viszont nagyon szigorú a rend. Ennek a következménye, amit most elszórtan látunk, és ez nem fog megállni – véli Tamási Erzsébet kriminológus.

A kriminológus arról is beszélt, hogy ahol nem ez a demográfiai arány, ott is előfordul az erőszak. Ennek több oka van. Az egyik problémának a munkanélküliséget nevezte; a férfiidentitás alapja ugyanis az aktív tevékenység: munka és pénzkeresés.

A másik a házasság és apaság – aminek hiánya frusztrációt okoz. További problémát okoz a kimaradás a közösségből, márpedig ha egy közösség nem szab határokat, nem határozza meg, hogy milyen identitást fogad el, és tart normálisnak, akkor az a konfliktus melegágya. A férfiak ekkor társakat keresnek maguk mellé, ugyanis ők „bandában” léteznek, hasonszőrűekre, csoportra van szükségük.

Mindezek következménye egyrészt az agresszió, másrészt a depresszió, s ez nem csak a bevándorlókra jellemző, hanem bárkire, aki ezekkel a problémákkal küzd – hangsúlyozta Tamási Erzsébet.

Az ember az ismeretlenre, a meg nem értett információra, arra, amitől fél, kétféleképpen reagál: védekezik vagy támad. S minél szorultabb helyzetben van, annál inkább előjönnek ezek a primitív reflexek.

2014. január 1-jén 33,5 millió olyan ember élt az EU-28-ban, aki e területen kívül született, 17,9 millióan pedig az Unió területén születtek ugyan, de később másik uniós tagállamba költöztek. A tagállamok közül csak Írországban, Magyarországon, Szlovákiában, Luxemburgban és Cipruson haladta meg a más uniós tagállamokban született lakosok száma a harmadik országban születettekét.

(MTI, ksh.hu, europa.eu, statisztika.hu, eurostatstatistic)