Az Európai Bizottság háromszor annyit szán a határigazgatás finanszírozására a következő költségvetési ciklusban, mint az előző években.

Jelentősen növelné az uniós határok védelmére szánt kiadásait az Európai Bizottság. A következő, hosszú távú uniós költségvetés keretében 35 milliárd eurót fordítanának a migráció kezelésére és a határigazgatásra, ami csaknem háromszorosa az előző időszakban erre fordított összegnek.

Kiszelly Zoltán politológus a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában azt mondta: a 35 milliárd euró, amit hét évre irányoztak elő, nagyjából annyi, mint amennyit Soros György egy évre javasolt. Soros György szerint az uniónak évente 30 milliárd euró hitelt kellene felvennie a migráció kezelésére, illetve az afrikai országok megsegítésére.

A szakértő megjegyezte: az Európai Bizottság a következő hét éves költségvetésnek a keretét a tagországok GDP-jének 1 százalékáról 1,12 százalékára emelné, ebből a többletből fordítanának nagyobb összeget a migráció kezelésére, illetve más területek rovására csoportosítanák át a pénzt.

Egyáltalán nem biztos, hogy ez a növekedés a költségvetés egészében bekövetkezik, hiszen 11 nettó befizető ország – Hollandiától Finnországig – nem támogatja, hogy a britek távozása után növekedjen az unió költségvetése – fűzte hozzá.

A mostani költségvetési javaslat abból indul ki, hogy évente bizonyos számú migránst telepítenek be Európába, és ennek a költségét fedeznék ebből a pénzből – húzta alá Kiszelly Zoltán.

A visegrádi négyek, Ausztria, Olaszország, és most már egyre több ország véleménye szerint nem kell beengedni senkit Európába, hanem lehetőleg az unió területén kívül kellene segítséget nyújtani a biztonságos menekülttáborokban – tette hozzá.

Berlin, Brüsszel és Soros György olcsó munkaerőt akar idegen népesség formájában Európába telepíteni. Ezt nem egy nagy terv formájában teszik, hanem több apró részletben – fogalmazott.

Június végén születne döntés a dublini rendeletről, amely azt mondja, hogy szét kell osztani a migránsokat az európai tagországok között. Annak ellenére, hogy 16 tagország ellenzi, még mindig ott van az asztalon ez a hivatalos javaslat – hívta fel a figyelmet a szakértő.