A nemzetközi kutatócsapat öt különböző területekről származó neandervölgyi ember fogait vizsgálta meg. A leleteket Spanyolországban, Belgiumban és Olaszországban találták meg.

A spanyolországi El Sidron a világon az egyik legtöbb leletet tartalmazó ásatási helyszín. Eddig 2 500 csontot találtak 13 neandervölgyitől. A leletek sokszínűek, hiszen férfiaktól, nőktől, idősektől és fiatalok származnak.

A fogakról lekapartak némi fogkövet majd DNS-vizsgálatnak vetették alá őket.

– közölte Laura Weyrich az ausztrál Adelaide Egyetem kutatója.

A szakértők arra jutottak, hogy a Belgium területén élő neandervölgyiek gyapjas orrszarvút, muflont és ehető tintagombát fogyaszthattak. Spanyolország területén moszatot, fenyőmagvakat és gombákat ettek, tehát a spanyol neandervölgyiek az erdőkben gyűjtögetett, vegetáriánus táplálékon éltek.

Az olaszországi leletekből nem sikerült elemezhető állapotú örökítőanyagot kinyerni.

A spanyolországi neandervölgyiek a szegényes táplálkozás miatt egészségügyi problémáktól is szenvedtek, ráadásul betegséget okozó gombákat és penészes növényeket is fogyasztattak, amik csak rontottak az állapotukon.

Az egyik egyedet emellett a nyomok szerint fogtályog és krónikus gyomor- és bélgyulladás kínozta, melyeket valószínűleg fájdalomcsillapítóval és antibiotikummal próbált kúrálni. Fogkövében ugyanis nyárfa és penicillingomba DNS-ét fedezték fel.

A nyárfa hajtásában, levelében és kérgében szalicilsav van, a mai aszpirintabletták hatóanyaga. A neandervölgyi valószínűleg ezeket rágta, hogy csillapítsa fogfájását. A penicillingombák szintén természetes antibiotikumok, melyek segíthettek a bélrendszer krónikus gyulladásán.

A szakembereknek arról nincs információjuk, hogy a neandervölgyiek hogyan jöttek rá a gyógynövények hatásaira, de az biztos, hogy alkalmazták őket.

(Independent, MTI)