A közösségi média gyakran sokoldalú támogatást nyújthat egy-egy merénylet bekövetkezése után a túlélők számára, azonban nagyon komoly félretájékoztató hatása is lehet a felhasználók által feltöltött tartalmaknak.

Az egyre markánsabban megjelenő európai terrorhullámmal összefüggésben, már több ízben is méltatták a túlélők a Twitter, a Facebook, a Google + és az egyéb közösségi hálózatokat annak kapcsán, hogy milyen gyorsan és hatékonyan jutottak - gyakran életmentő - információkhoz és eligazításokhoz.

Sok esetben külön alkalmazások segítségével képesek jelezni a terrorcselekményben érintettek, hogy hol következett be a merénylet, és megsérültek-e vagy sem. Az ilyen információs láncok a hagyományos tömegkommunikációs eszközökhöz képest töredéknyi idő alatt képesek behálózni a világot, megnyugtatva így akár több ezer családot. Ráadásul a hatóságok számára is gyakran hasznos az első kézből továbbított, valósidejű visszajelzések tömege.

Ugyanis az ilyen események kapcsán, a felhasználók által feltöltött tartalom - angolosan a User Generated Content -, természeténél fogva gyakran hamis, torzított, vagy egy kontextusból kiragadott szeletét mutatja csak be a valóságnak. A jelenség nem új keletű, hiszen a felhasználói tartalmak egyik lényege pontosan maga az egyediség, amelyet gyakran a mainstream információs csatornáktól eltérő forrásokból képesek a felhasználók kinyerni.

Csakhogy a közösségi média hálózatszerű felépítésének köszönhetően egy-egy hamis, vagy féligazságokból összerakott hír, teljes mértékben képes önálló életre kelni a világhálón. Sőt, akár ugyanaz a hír képes évente többször is elképesztő távolságokat megtenni a neten, összekötve ezzel felhasználók millióját.

E jelenségnek egyik legnagyobb felhasználói köre az internetes trollok, akik a saját szórakozásukból, sokszor többszörösen újrafelhasznált, hamis híreket keringtetnek egy-egy tragédia után. Természetesen a mindennapi felhasználók képtelenek különbséget tenni a hírfolyamukban megjelenő hamis és valódi tartalmak között, így merő naivitásból továbbosztják a bejegyzéseket.

Az egyik legismertebb személy az a kanadai szikh vallású férfi, akit először a novemberben bekövetkezett, 137 halálos áldozattal járó párizsi támadások során kevertek gyanúba egy ismeretlen Twitter-üzenet alapján, majd a júliusi, Nizzában elkövetett tömeges gázolásokkal is összefüggésbe hoztak.

A trollok által manipulált képen a férfi kezében lévő iPad-et egy Kegyes Koránra cserélték, sőt, még egy robbanómellényt is rászerkesztettek, hogy még valódibbnak tűnjön a kép. Útjára is bocsátották a hamis tartalmat a Twitter hálózatán, amely rendkívül gyorsan elterjedt. Napokig keringett az álhír, mire pár szemfüles felhasználó megtalálta a férfi eredeti fényképét, amely természetesen köszönő viszonyban sem volt a trollok által kreált, feltételezett merénylő fényképével.

Hasonló népszerűségnek örvendett az fénykép, amely egy mexikói férfiről készült, aki - a trollok elmondása szerint - már legalább négy katasztrófát is megjárt, és bele is halt sérüléseibe.

Ugyanis az EgyptAir-hez kötődő, az orlandói, az isztambuli és a nizzai tragédiák után is megjelent fényképe a Twitteren, miszerint hozzátartozói ismételten keresik őt, és nem tudják, hogy túlélte-e az incidenseket, vagy sem.

Mindeközben a mexikói férfi biztonságban élte hétköznapi életét hazájában, mit sem tudva arról, hogy lopott fényképe a katasztrófa-trollok kezei alatt fut szerte a világhálón. Természetesen a naiv felhasználók tovább osztogatták aggodalmukban, hogy minél gyorsabban megtalálják a férfit, hátha még él.

Szintén a Twitteren szálltak rá a trollok arra a mexikói lányra, akinek a fényképét még a híres Daily Mail brit bulvárlap is lehozta, olyannyira komolyan vették a neten terjengő álhíreket. A lányt a nizzai mészárlások kapcsán említették meg áldozatként, akit továbbra sem találnak a családtagjai.

Végül a mexikói sajtó értesítette a világot arról, hogy a lány épségben éli boldog életét családjával, és szerencsére semmi köze a nizzai támadásokhoz.