Csupán politikai döntés kell, hogy nyilvánosságra hozható legyen a Gyurcsány-kormány idején a polgári titkosszolgálatokat alapjaiban megrázó orosz hírszerzési akció részleteit – értesült a Magyar Idők. Gyurcsány két volt titkos­szolgálati vezetőjét és szakminiszterét érintő kémkedési ügy titkos minősítését már felülvizsgálta a titokgazda, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), és a lap értesülései szerint, kizárólag olyan információk minősítésén változtattak a szakértők, amelyek nem veszélyeztetik a belügyminiszter felügyelete alatt álló polgári titkosszolgálatok működését, illetve nem számítanak személyes adatnak.

Annak idején még az NVSZ derített fényt a botrányra, és az ő feljelentésük alapján indult büntetőeljárás Szilvásy György volt titokminiszter, valamint két beosztottja, Galambos Lajos, illetve az őt váltó Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatói ellen. Az NVSZ vélhetően azért kezelte titkosítva az ügyet, hogy így védje azokat a munkatársait, akik az ügyben nyomoztak. Õket főként nem a vádlottaktól, hanem a külföldi szereplőktől, a bolgárnak mondott, de valójában orosz titkos ügynököktől óvták.

Egyelőre még az ügy minden részlete államtitoknak minősül, így nem tudható, a vádiratban szó esik-e arról, hogy az NBH-ba beengedett orosz titkos­szolgák rákapcsolódhattak-e a hivatal központi szerverére vagy sem, magyarán hozzájuthattak-e vagy sem nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információkhoz. A gyanúsítás szerint 2007-ben Galambos Lajos engedélyezte, hogy magukat bolgárnak mondó orosz titkosszolgák poligráfos vizsgálat alá vessenek aktív magyar titkosszolgálati középvezetőket az NBH-ban.

A per hétfőn továbbra is zárt ajtók mögött folytatódik másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsán, ahol szeptember 11-re és 25-re tűzte ki a büntetőper tárgyalását, és az utóbbi napon ítéletet is hirdethetnek, immár második alkalommal másodfokon. A Magyar Idők értesülései szerint az eljáró tanácselnök, Ruzsás Róbert hadbíró dandártábornok még a másodfokú ítélet kihirdetése előtt dönthet a titkosítás alól feloldott vádirat nyilvánosságra hozataláról, miután mérlegeli, hogy mindez nem sérti-e a büntetőeljárás érdekeit.

A Debreceni Törvényszék 2013-ban első fokon egy évtől két év tíz hónapig terjedő letöltendő börtönbüntetésre ítélte a vádlottakat. A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon 2015-ben eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte az ítéletet. A megismételt elsőfokú eljárásban a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa tavaly szeptemberben a vádlottak felmentéséről rendelkezett.