Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a lázadókhoz!”
889
 
 
 
 

Nyílt társadalom, szabad diktatúra

Olvasói vélemény | Szerző: T.T.

2017. november 12. 10:58

Napjaink egyik legfontosabb vitája a nyílt társadalom tézise köré szerveződik. A migrációs válság, az Európai Uniót érő folyamatos gazdaság és társadalmi kihívások vagy éppen az Egyesült Államok megváltozott politikája mind erősebben vetik föl a nemzetek helyének kérdését a modern világban.

Két nézet feszül egymásnak: a nemzetállami gondolkodás és az azzal szemben állók. Ez utóbbi halmazt ugyanis aligha lehet körbe határolni. Ide tartoznak a globalistáktól elkezdve az újmarxizmust hirdetőkig mind, a nemzetállami keretekkel szembe helyezkedő, jellemzően baloldali identitású csoportok.

Ennek a halmaznak az egyik, bár nem kizárólagos ideológiai forrása a nyílt társadalom elmélet, ami ugyancsak egy amorf eszmeiség, melynek eszenciáját az alábbiakban foglalható össze:

„Nyitott társadalomban egyetlen vallás, egyetlen világnézet, életfelfogás, egyetlen kultúra sem törekedhet kizárólagosságra. Az autonómiáról szólva arra az alapvető jogunkra gondolunk, hogy magunk döntsük el, milyen meggyőződésekkel, milyen kulturális mintákkal azonosulunk, és milyen célok jegyében vezetjük életünket" (Kis János).

A továbbiakban az emberi meggyőződést alakító valamennyi faktorra eszmeként fogok hivatkozni.

1776-ban Adam Smith történelmi műve, a nemzetek gazdasága címmel látott napvilágot. Ebben az a mind a mai napig vissza visszatérő elmélet került kifejtésre, miszerint a piacot nem kell, sőt mi több, káros szabályozni, hiszen az eladók és a vevők közti dinamika úgyis a legoptimálisabb szintet alakítja ki az árak vonatkozásában, amiből következően maga a gazdaság is az elérhető legnagyobb profitot lesz képes elérni.

Csakhogy azóta ez az elmélet megbukott. Ugyanis a szabályozás nélküli piacon törvényszerűen fognak kialakulni a monopóliumok, az eladók szövetségre lépnek, hogy mind jobban képesek legyenek sarokba szorítani a vevőket. Hiszen a gazdasági erő jellemzően az eladóknál, nem pedig a fogyasztóknál összpontosul, vagyis az eladók erőfölénye egy szabályozás nélküli gazdasági környezetben csak mind tovább nő, ahogy a fogyasztók kiszolgáltatottsága is.

És hogy jön Adam Smith a nyílt társadalomhoz?

Egyszerű. Helyettesítsük be a pénz helyére az eszméket és máris megkapjuk a szabadpiacra hangszerelt társadalomfilozófiát.

A nyílt társadalom el akarja törölni a nemzetállami „kontrollt”, hogy az egyén (fogyasztó) szabadon érvényesüljön, az általa legjobbnak tartott ideológiákat, eszméket választhassa (az eladóktól, jelen esetben filozófusoktól, papoktól, politikusoktól, tudósoktól stb.). Ha nincsenek „korlátok” akkor az individuum kiteljesedhet, szabaddá vállhat, önazonosan csemegézhet a világ által elé tálalt identitás svédasztalról.

A nyílt társadalom tehát a közgazdaság liberális szabadpiac elméletének a társadalomtudományi leképződése.

Csakhogy ez a laboratórium szagú elmélet ugyanannyira életképes a gyakorlatban, mint amennyire az volt a szabályozás mentes piac.

Ha eltűnnek a nemzetállamok sőt mi több, eltűnnek az államok, és az embereket már semmi sem „korlátozza” akkor nem a tökéletes szabadság és kiteljesedés jön el, hanem az individuum kiszolgáltatottsága és megsemmisülése.

Ugyanis az identitást képző eszmék, elméletek, vallások, ideológiák ugyanúgy harcolnak az egyénekért, ahogy az eladók versengenek a fogyasztókért.

Egy szabályozás mentes környezetben tehát törvényszerű, hogy az az eladó (jelen esetben ideológia) fog a legtöbb vevőt (hívet) szerezni, ami a leggátlástalanabb, legagresszívabb, vagyis a szabad közegben a legdominánsabban képes igényeit érvényesíteni.

Fontos megjegyezni továbbá, hogy a határok, a nemzeti keretek az eszmék sorában nem csak a szabályozás körvonalait jelentik, hanem magát az ideológiát is. Tehát azzal, hogy valaki például magyar, az jelent többek között egy nyelvi, morális, kulturális hagyományt is. Hagyomány, ami az ősökhöz, elődökhöz kötődik és a minket megelőző korok magyarjainak a tapasztalatát, világértelmezését hordozza magában. Látható, hogy ez jóval mélyebb jelenség, mint sem egyszerűen a választom- nem választom értékpluralista tengelyen értelmezni lehetne. De ez tényleg egy másik esszé témája.

A nyílt társadalom azzal, hogy ezeket a kereteket lebontani igyekszik, nem csak az ideológiák „szabad versenyét” kívánja elérni, hanem egyszersmind kiszorítja az általa „igazságosnak” mondott versenyből a tradicionális világnézeteket (hiszen a nemzeti kereteket elsőkörben kell lerombolni, ami pedig csak úgy lehetséges, ha azokat elavultnak és feleslegesnek bélyegzem. Ha pedig valami elavult és felesleges, ugyan ki akarná választani?)

Az így létrejövő világban az emberek el lesznek szakítva a hagyományoktól, régi identitásképző eszméktől.

A nyílt társadalom tehát az eszmék szabadpiacát kívánja meg elérni, amiből a tradicionális, nemzeti alapon szerveződő ideológiákat kizárja. Egy ilyen világban az egyén kétszeresen válik kiszolgáltatottá: egyrészről elveszíti születésével, alanyi jogon megkapott identitását, másrészről védőháló nélkül az eszmék háborújának frontvonalába kerül, ha akarja ezt, ha nem.

Egy nyílt világban előbb utóbb egy eszme úgyis egyeduralomra fog törni. Hiszen az az eszme, ami harcias, törvényszerűen elnyomja azt, amelyik békés. Ebből pedig egyenesen következik, hogy az az eszme fog győzedelmeskedni, amelyik a legharciasabb, hiszen a többi harcias eszmét csak ez lesz képes legyőzni.

A nyílt társadalom tehát a legharciasabb eszme diktatúrája lesz.

Ezt a cikket egy olvasónk írta. Amennyiben Te is kedvet kaptál, várjuk írásodat a velemeny@888.hu címre. A további részletekről itt olvashatsz.

OLVASTAD MÁR?

889
 
 
 
 

Szabadon lehet kommentelni, a vélemény szabad, viszont a gyűlöletkeltésért, személyi integritás megsértéséért mindenki maga felel.

Beata Szydlo: Brüsszelnek tiszteletet kell mutatnia

Beata Szydlo: Brüsszelnek tiszteletet kell mutatnia

amerika, london, párizs

Brüsszel folyamatosan piszkálja Lengyelországot, amiből már nagyon elegük van a lengyeleknek.

A Pride nem, de Schiele nudista festményei sértik az erkölcsöt

A Pride nem, de Schiele nudista festményei sértik az erkölcsöt

amerika, london, párizs

A több mint száz éves aktképek vállalhatatlanok, de a sokszor majdnem meztelenül vonagló pride-osokkal nincsen semmi gond.

A németekkel ellentétben az osztrákoknak még idén lehet kormányuk

A németekkel ellentétben az osztrákoknak még idén lehet kormányuk

amerika, london, párizs

Jól haladnak az osztrák koalíciós tárgyalások, már több mindenben megegyezett egymással az ÖVP és az FPÖ, de nem akarják elsietni a dolgokat.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

A mai nap legfontosabb híreiben a belpolitikára koncentrálunk. Zárd a hetet velünk!

Durván izmozik az ukrán miniszterelnök a magyarellenes nyelvtörvény ügyében

Durván izmozik az ukrán miniszterelnök a magyarellenes nyelvtörvény ügyében

amerika, london, párizs

Volodimir Hrojszman miniszterelnök pénteken, a kijevi parlament plenáris ülésén leszögezte, hogy Ukrajna senkinek sem engedi meg, hogy "zsaroló hangnemben" beszéljen vele. Hozzátette, hogy ez az új oktatási törvényre is vonatkozik.

Terrorveszélyre figyelmezteti az Európába érkező amerikaikat az USA

Terrorveszélyre figyelmezteti az Európába érkező amerikaikat az USA

amerika, london, párizs

Az amerikai külügyminisztérium külön felhívta az Európában telelő állampolgárok figyelmét a kontinensen uralkodó terrorfenyegetettségre.

A Penny Market homoszexuális csokimikulást is árul

A Penny Market homoszexuális csokimikulást is árul

amerika, london, párizs

A Pennyben is beköszöntött a karácsonyi szezon.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére