A biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának vendége volt. Nógrádit többek között arról kérdezték, hogy vajon

Nógrádi György szerint erre mondanák az Egyesült Államokban, hogy „egymillió dolláros” kérdés. A szakértő elmondta, hogy ma már a Nyugat is inkább kiegyezne egy diktátorral a térségben, és nem erőltetné a nyugati típusú demokrácia terjesztését.

A szakértő úgy véli, elvi kérdés, hogy mennyire tekinthető biztonságosnak Észak-Afrika. Itt elsősorban Tunéziáról, Algériáról és Marokkóról van szó. Az innen érkező emberek 100 százalékban gazdasági és nem politikai menekültek – jelentette ki Nógrádi. Ezen országok közül Marokkó egy kivétel, mivel törvényileg lépnek fel a homoszexuálisok ellen, ezért rengeteg migráns azt állítja magáról, hogy homoszexuális.

Nógrádi a beszélgetés során elmondta, hogy Líbia helyzete különösen veszélyes, mivel 250 kilométernyi tengerpartot az Iszlám Állam ellenőriz, mely nyíltan pénzt szed az embercsempészektől és terroristákat csempész a migránsok közé. Észak-Afrikában jellemzően kaotikus a helyzet, ebben pedig óriási szerepe van az arab tavasznak.

A nyugati demokráciát Líbiában sem sikerült megvalósítani, ennek pedig egy tanulsága van: ma már a Nyugat azt mondja, ha választanom kell egy diktátor között, aki „engem kiszolgál” és egy demokrácia között, mely „ellenem van”, ma már a diktátort választja – fogalmazott a szakértő.

Nógrádi György felidézte az egykori líbiai diktátor, Moammer el-Kadhafi szavait is, miszerint, ha őt megölik, migránsok tömege indul meg Európába az országon keresztül. Kadhafinak igaza volt – szögezte le.

Európa felé jelenleg két irányból jönnek a bevándorlók. Az egyik a török útvonal, Törökországon keresztül jönnek a Balkán felé. Törökország ezt az útvonalat zárta, cserében évi 3 milliárd eurót kér, vízummentességet és 2022-2023-ig teljes jogú uniós tagságot. Az európai cél pedig egy stabil Törökország, betartani az emberi jogokat és megoldani a szíriai válságot. Mindebben azonban nem Európa játssza a főszerepet, hanem az orosz-amerikai egyezkedés, és ennek hatása Törökországra – mondta Nógrádi György.

Nógrádi szerint a török elnök és a német kancellár között jelenleg is olyan nézőpontbeli különbség van, hogy közös pontokat találni nem lesz könnyű. Merkel megint Európa nevében tárgyal, holott a kancellárnak ma már nem azok a pozíciói, mint 2-3 éve voltak – jelentette ki a szakértő.