Amennyiben a koszovói kérdést sikerül 2019 tavaszáig megoldani, úgy igen nagy esély mutatkozik arra, hogy Koszovó, valamint Szerbia elnökét, Hashim Thacit, illetve Aleksandar Vucicot, továbbá Federica Mogherinit, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét is Nobel-békedíjra jelölik – írja a Szabad Magyar Szó.

Szerbia egyik legnagyobb lapja, a Danas diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írja: Hashim Thaci lehetséges jelölése során az első lépés a koszovói elnök önéletrajzát tartalmazó kiadvány, amely az Új állam és államférfi címet viseli, és amelyet a lap értesülései szerint nemsokára Londonban, Berlinben, Párizsban és Bécsben is bemutatnak majd.

Ebben persze Thaci véleményes múltjáról – tudniillik a radikális UCK-ban, vagyis a Koszovói Felszabadítási Hadseregben betöltött szerepéről – nem esik szó. Aleksandar Vucic jelölése pedig azért érdekes, mert fiatal korában annak a csetnik nézeteket valló pártnak volt a főtitkára (Szerb Radikális Párt - SRS), amelynek vezetője sokáig a hírhedten nacionalista nézeteket valló Vojiszlav Seselj volt, és akit most háborús bűnökkel vádolnak a hágai Nemzetközi Törvényszéken.

A Nobel-békedíj aktualitását az adja, hogy nemrég felmerült: Szerbia elnöke, Aleksandar Vucic rendes határokat akar kialakítani az ország déli részén fekvő Koszovóval. Mint mondta: bizonyos feltételek mellett – ebben az esetben határkiigazításról van szó – Belgrád hajlandó elismerni Koszovó függetlenségét. Korábban erről szó sem lehetett, érthető módon. Épp ezért lenne nagy szó, ha megtörténne a határrendezés a Balkán egyik, politikai értelemben vett legforróbb térségében. A szerbek és a többségében albánok lakta koszovóiak közeledése mögött az állhat, hogy Szerbia az EU-tagságra pályázik, Koszovó pedig az ENSZ-tagságot tűzte ki célul (ezt az oroszok és a szerbek blokkolják).

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, de számos ország, többek között Szerbia és Oroszország máig nem ismeri el Koszovó államiságát.

Az etnikai ellentétek mellett vallási ellentétek is szítják a feszültséget a térségben, hiszen a szerb ortodoxok számára létfontosságú kolostorok, illetve a szerb államiság bölcsője is a muszlimok lakta Koszovó területén található. A koszovói szerbek egyébként egy tömbben csak az észak-koszovói Mitrovica tartomány északi részén laknak, Szerbiához közel. A többiek az Ibartól délre, albánok között élnek kisebbségben.

A szerbek mellett Hashim Thaci koszovói államfő is nyitott a megoldásra, de leszögezte, hogy a területcsere nem járhat azzal, hogy szétszakad Koszovó.

Bár Koszovót az ENSZ többnemzetiségű államként ismerte el, és elvileg komoly nyomást helyez az országra, hogy a kisebbségi jogokat tartsák tiszteletben, ennek ellenére most lehet, hogy az EU és az USA is támogatni fogja a falucsencselést a két ország között. A britek és a németek azonban nem támogatják a területcserét. Szerintük minden rendben van, mert ha kiegyezne egymással Belgrád és Pristina, az láncreakciót indíthatna el a Balkánon, és veszélybe kerülne a stabilitás Bosznia-Hercegovinában is, ahol szintén nagy az etnikai ellentét, a Nagy-Albánia-víziókról nem is beszélve...