A lap szombati számában azt írta, hogy Kovács Béla jobbikos EP-képviselő és a családja jelenleg Magyarországon tölti a szabadságát. Hozzáteszik, hogy a nyaralás alatt a botrányba keveredő jobbikos politikus nem nagyon foglalkozhat az ellene folyó büntetőeljárással, hiszen a Magyar Idők úgy tudja, hogy KGBéla még mindig nem igazolta hitelt érdemlő hivatalos irattal a június 23-ra tervezett kihallgatástól való távolmaradását.

Igaz, a július 19-i kihallgatáson már ott volt Kovács Béla, ahol egy francia nyelvű brüsszeli orvosi igazolást mutatott be – de ez a lap szerint nem június 23-ról, hanem későbbi napról szól, így távolmaradásáról továbbra sincs igazolása KGBélának.

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) az igazolás kapcsán azt mondja: az igazolás nem lényeges a nyomozás szempontjából, így erről nem kíván többet beszélni. Ugyanakkor a szervezet szóvivője a Magyar Időknek elmondta:

Július 19-én a kémkedési ügyében hallgatta ki folytatólagosan a nyomozó ügyészség Kovács Bélát, és akkor gyanúsították meg jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, valamint hamis magánokirat felhasználásával. Ezzel egyesítették a két büntetőeljárást.

A KNYF kiemelten vizsgálja és elemzi Kovács Bélának a védekezés során elhangzott állításait. A politikus az eddigi kihallgatások során tagadta az ellene felhozott vádakat.

Kovács Béla kémgyanús orosz kapcsolataira három évvel ezelőtt a francia, a német és a lengyel titkosszolgálatok hívták fel az Alkotmányvédelmi Hivatal figyelmét. A polgári elhárítás később feljelentést tett kémkedés alapos gyanúja miatt, ám KGBéla mentelmi jogát csak másfél év után függesztette fel az Európai Parlament, akkor is azzal a kikötéssel, hogy kényszerintézkedést nem lehet alkalmazni vele szemben.

A költségvetési csalás miatt az unió csalás elleni hivatala, az OLAF tett feljelentést tavaly nyáron. Itt a gyanú szerint a jobbikos politikus 2012-ben és 2013-ban négy emberrel fiktív gyakornoki szerződést kötött négy, illetve hat hónapos időtartamra. Ezért több mint 28 ezer eurót (8 és fél millió forintot) vett fel az Európai Parlamenttől. Az ügyészség szerint a gyakornokok gyakorlatilag nem léteztek, érdemi munkavégzés nem történt, ezek fiktív szerződések voltak. Az eljárásban az álgyakornokokat költségvetési csalással gyanúsították meg.