Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
szabad vasárnap
 
 
 
 

NÉPvándorlási Mesék #6 - Európa jövője

2016. január 15. 20:38

Sorozatunk befejező részében egy lehetséges európai jövőben nézünk szét, ugyanis a 2000-es évek második évtizedétől olyan változások történtek a kontinensen, amelyek még ma is éreztetik hatásukat. Utazz velünk.
Soha nem gondoltuk volna, hogy még egyszer megtörténhet az Európával, ami történt a Római Birodalom bukásánál. Habár a 2010-es évek közepén végbement folyamatok közel sem hoztak olyan radikális fordulatot, mint a barbárok okozta pusztítás, a világban, Európában és az Európai Unióban a migráció hatására mégis olyan változások történtek, melyeket szinte senki nem láthatott előre.
Fotó: AFP

Manapság, a kétezres évek harmadik évtizedében az emberek egyre gyakrabban vonják kérdőre a nagy európai politikusokat: hogy nem látták előre a legutóbbi migrációs hullám következményét? Hogy történhetett az, hogy az aktuális gazdasági érdek felülírta az évszázadok óta formálódó európai, keresztény kultúra hagyományainak őrzését és ápolását? Miért érezheti magát kisebbségben például egy német, egy francia és egy angol saját hazájában? Mi vezetett a jelenlegi helyzethez kialakulásához?

Dr. Johannis Fuchs, a nemzetközileg is elismert német származású demográfia- és migrációkutató nemrég megjelent, Európa jövője c. könyvében igyekszik ezekre a kérdésekre választ adni. Kötetével kapcsolatban a méltán híres professzor pénteken, a Humboldt Egyetemen tartott előadást, amelynek az elején kiemelte: a tudomány nem igazán foglalkozhat a politikával, de a téma kapcsán ez mégis kikerülhetetlen.
Fuchs szerint a történéseket akkor is, ma is két teóriával magyarázták

Az egyik elképzelés szerint az őshonos európai népesség azért fogyatkozott meg ennyire, mert nem volt képes saját magát reprodukálni. Tény, hogy a 2010-es évek közepén a természetes szaporulat Európában rekord alacsony szintre csökkent, a 60 év felettiek aránya pedig az összeurópai népességen belül 24 százalékra emelkedett. Tehát ennek a teóriának annyiban lehet igaza, hogy valóban nem születtek gyerekek, az időseket pedig egyre hosszabb ideig kellett eltartani. Öröm az ürömben, hogy akik annak idején épp ennek az elméletnek voltak a hívei, azok támadták az olyan országokat, amelyek megpróbálták a demográfiai csökkenést megállítani, illetve visszafordítani. Az épp regnáló kormányzatok próbálkozásaik révén óriási támadási felületeket teremtettek, az ellenzéki pártok pedig ezt kihasználva igyekeztek saját malmukra hajtani a vizet és megbuktatni a hatalmon lévőket.

Fotó: AFP

Végül, de nem utolsó sorban – akik ezt a nézetet vallották – szentül hittek abban, hogy a migrációs hullámmal megakadályozható az európai népesség csökkenése, és az nem mellesleg kedvező hatást gyakorol az egyes államok gazdaságaira is. Hogy teóriájukat alátámasszák, gyakran hasonlították a 2014-15-ben megindult bevándorlást az 1960-as németországi törökök, illetve az 1990-es évekbeli délszlávok beáramlásához. Gyakran hozzátették, hogy a korábbi hullámokkal betelepültek sikeresen integrálódtak, bejövetelüknek semmiféle negatív következménye nem lett. Takarózásból pedig mindig megemlítették, hogy a 2014-15-ös hullám statisztikailag semmiben nem különbözött az azt megelőzőktől, csak az "aktuális politikai hangulat", azaz a leegyszerűsítő rasszizmus – arab egyenlő muzulmán, az egyenlő terrorizmus – kultiválta problémává.

Fotó: AFP

A másik elképzelés szerint Európa gondjai ennél jóval diverzifikáltabbak. Bár a teória hívei hasonlóan vélekedtek arról, hogy az elöregedés az egyik legnagyobb probléma a kontinens számára, mégis kiemelték, hogy a különböző migrációs hullámokban érkező bevándorlók integrálódásának hiánya, és az őshonos európaiaknál jóval nagyobb népszaporulatuk indította el Európát a lejtőn. Ezeket az adatokat azonban egyesek valamiért nem tették közkinccsé, nem tartották jelentős problémának a közbeszédbe való beemelésüket, vagy csak egyszerűen nem tartották politikailag korrektnek a téma napirenden tartását. A gondot pedig csak fokozta, hogy az uniós munkaerőpiac kinyílása révén a kelet-közép-európai fiatalok egyre gyakrabban vállaltak munkát Nyugat-Európában, migráns és migráns között nehéz lett volna fenntartani a különbségtételt.

Fotó: AFP
Fuchs szerint – bár az első teória tézisei tűnnek inkább tűnik ártalmasnak – egyik sem állja meg önmagában a helyét, mert a jelenlegi helyzet kialakulásához jóval összetettebb folyamatok vezettek, amelyben a politikának kiemelkedő szerepe volt.
A német politikai elit jelentős szerepet vállalt a migráció térhódításában

A professzor szerint az akkori német kancellár, Angela Merkel 2015 nyár végétől hangoztatott gondolatai különböző politikai fórumokon – "Németország valamennyi szíriai menekültet befogad", "Mindenki számára védelmet nyújtunk, aki háborúból menekül hozzánk." – szerepet játszhattak abban, hogy az addig nem tapasztalt bevándorlás milyen méretű láncreakciót váltott ki. A kancellár a "nyitott kapuk politikájával" hatalmas port kavart a német belpolitikában, és igencsak felszította a társadalomban a bevándorló-ellenességet. Merkelt a migráns-válság második évében már nemcsak saját hazájában, hanem külföldről is kritizálták:

Angela Merkelnek mihamarabb távoznia kell annak érdekében, hogy Németország még időben megmeneküljön attól, hogy túlságosan is nagy árat fizessen a bukott migrációs politikája miatt"

– idézte a professzor az amerikai New York Times cikkét, majd hozzátette, a ma is tapasztalható problémák kialakulásáért a szíriai válság, illetve annak megoldatlansága is felelős volt.

Franciaország már ekkor is a terror árnyékában volt

2015 elején történt a híres Charlie Hebdo elleni merénylet, az év végén, november 13-án pedig soha nem látott terrorakciót hajtottak végre Párizsban"

– emlékeztetett a történelemre Fuchs.

A francia belpolitika szinte izzott, hiszen a bevándorlás és a terror nagyon felkorbácsolta a kedélyeket a lakosság körében. Az egykori ellenzéki francia politikus és exelnök, Nicolas Sárközy azt hangoztatta, hogy a két probléma között nincs kapcsolat és a szíriai konfliktusra célozván kijelentette:

Európának össze kell fognia, és új bevándorlási politikát kell meghatároznia."

Az akkori elnök, Francois Hollande szerint is fontos lett volna az európai együttműködés megvalósítása, de elődjétől eltérően, és a már említett első teóriához beleilleszkedve úgy fogalmazott:

Franciaországban a bevándorlás története a köztársaság története, hiszen minden negyedik francia bevándorolt, vagy egy bevándorolt leszármazottja, integrációjuk a testvériség megtestesülése."

Pedig Hollande már akkor is tudta, hogy rendkívül sokba kerül országa számára a korábbi diaszpórák és az akkor érkezett bevándorlók integrálása.

Fotó: AFP
Akik az Európai Unió reformjával próbálkoztak

Az egykori angol és magyar miniszterelnök, David Cameron és Orbán Viktor már a 2010-es évektől azért küzdöttek, hogy az európai álom ne a föderalista, "egyre szorosabb" frázis legyen, hanem egy olyan vízió, amely szerint:

Olyan Európát szeretnénk, mely tiszteletben tartja a nemzetállamokat."

Bár 2016-ban úgy tűnt, hogy a brit kormányfő érdekei – az úgynevezett négypontos csomag végrehajtása, és a jóléti támogatások rendszerének reformja révén szubvencionálja a problémák térnyerését – nem fognak megegyezni magyar kollégájának célkitűzéseivel, ma mégis azt mondhatjuk, hogy Nagy-Britannia mellett Magyarország az az állam, ahol a 2015-2016-ban végbement változások valamilyen szinten enyhíteni tudták a migrációs-válság okozta károkat.

Fotó: Kozma Zsuzsi
Hogy állunk ma? Mit hoz a jövő?

Dr. Johannis Fuchs előadásának végén kitért a jelenlegi helyzet értékelésére is. Véleménye szerint az Európai Unió léte még ma is a csodával ér fel, és a történelem fintora, hogy a 15 évvel ezelőtti problémák ugyanúgy fennállnak a kontinensen, mint ma. A professzor úgy gondolja, hogy Cameron és Orbán közösen egy olyan tengelyt alkottak, amelynek célja már akkor is az erős Európa megteremtése volt. Manapság azonban hiányoznak az ilyen formátumú politikusok, akik mernek tenni a változásért, amely igazodik a társadalmi igényekhez és nem szolgálja az elit érdekeit. A majd két évtizede született előrejelzések nem igazán tükrözik a jelenlegi valóságot, de annyi bizonyos, hogy ahogy 15 éve, úgy ma sem tud helyt állni a multikulturalizmus, a politikai korrektség fátyla; és az igazán fontos dolgok, mint a biztonság, a keresztény európai kultúra és a család pedig egyre inkább előtérbe helyeződnek. Igaz, csak a nemzetállami jellegét hangsúlyozó országokban.

A jövő kérdése tehát az, hogy hajlandóak vagyunk-e leszakadni az eddig megszokott, és láthatóan téves útról, vagy tovább rohanunk saját vesztünkbe?

NÉPvándorlási Mesék #5

NÉPvándorlási Mesék #4

NÉPvándorlási Mesék #3

NÉPvándorlási Mesék #2

NÉPvándorlási Mesék #1

OLVASTAD MÁR?

szabad vasárnap
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Igazságos ez így?

Igazságos ez így?

piszkostizenkettő

A kultúrrendőr - Pozsonyi (b)irodalma 5.

Helyszíni felvételek a migránskaraván kerítésmászó akcióiról | VIDEÓ

Helyszíni felvételek a migránskaraván kerítésmászó akcióiról | VIDEÓ

amerika, london, párizs

A migránsok első csoportja már elérte az amerikai-mexikói határt, többen már a kerítéseket ostromolják. Helyszíni felvételek következnek!

Annyira rettegnek a svédek a "szélsőjobboldaltól", hogy inkább a kormányválságot választották

Annyira rettegnek a svédek a "szélsőjobboldaltól", hogy inkább a kormányválságot választották

amerika, london, párizs

Elvesztette a bizalmi szavazást Ulf Kristersson, a jobbközép blokk vezetője a svéd parlamentben szerdán, így tovább mélyül a szeptemberi választások után kialakult kormányválság a skandináv országban.

Nógrádi György: Európa jobbra tolódik

Nógrádi György: Európa jobbra tolódik

csak neked, csak most

A jövő májusi európai parlamenti választások eredményeként a jobboldal térnyerése várható, és Angela Merkel CDU-elnöki utódlásáért folyó versenyben is a jobboldali jelölt győzelmére lehet számítani - mondta el a 888.hu-nak nyilatkozó Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő szerint Merkel bukása a kancellár migrációs politikájának kudarca miatt következett be, és ugyanezen ok miatt várható Németországban is a jobboldal előretörése a következő választásokon.

Szijjártó: Magyarország sürgeti, hogy Európa minél többet tegyen a határvédelemért

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten, az Automotive Logistics Közép- és Kelet-Európa 2018 Fórumon tartott sajtótájékoztatót.

Egyre többen utasítják el az ENSZ migrációs paktumát az EP-ben is

Több felszólaló határozottan bírálta az ENSZ migrációs csomagját, de voltak olyanok is, akik támogatták a bevándorlást ösztönző paktumot az Európai Parlament (EP) kedd esti vitáján.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére