Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Népszavazást tarthatnak a törökök az EU-s csatlakozásról

Tóth Dalma

2016.11.14. 20:58

A törökök jövõ tavasszal fejezhetik ki véleményüket az EU-csatlakozásról.
ANKARA, 20:58

A törökök jövő tavasszal fejezhetik ki véleményüket az EU-csatlakozásról.

Erdogan bejelentette, hogy népszavazást kezdeményezne Törökország EU-s csatlakozásáról – írja a Reuters.

A törökök 2017 tavaszán tartanának egy referendumot az alkotmány reformjairól, amelyekkel a francia vagy az amerikai elnökéhez hasonló jogköröket adnának az elnök kezébe, azaz megerősítenék az elnöki hatalmat.

Erdogan a múlt héten arra kérte az EU-t, hogy döntse el végre, fel akarja-e venni Törökországot a tagállamok közé. A török államfő hétfői beszédében jelezte, hogy 2016 végéig várnak türelemmel.

A halálbüntetéssel kapcsolatosan megjegyezte, hogy ha a parlament megszavazza, ő támogatni fogja a visszaállítását. Ha újra bevezetik a halálbüntetést, akkor egyébként is kizárt, hogy Törökország csatlakozzon az Európai Unióhoz. Törökország sorsa nem a Nyugat, hanem a török emberek kezében van - emelte ki.

Erdogan már júniusban figyelmeztetett, hogy Törökország a brit példához hasonlóan népszavazást tarthat az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdéséről, ha az unió nem tartja be a menekültügyi megállapodásban rögzített ígéreteit, egyebek mellett a Brüsszel szerint túl tágan értelmezett török terrorellenes törvény miatt az EU visszatartja a török állampolgárok schengeni vízummentességét.

A július 15-i puccskísérlet után Erdogan nyilvános felszólalásaiban több alkalommal kilátásba helyezte a kivégzések esetleges újbóli bevezetését, miután hívei a tömegrendezvényeken azt skandálták: "Halálbüntetést!". Mint fogalmazott: "ha a nép akarja", akkor ő támogatni fogja annak visszaállítását. A török parlament az európai uniós csatlakozás szándékával törölte el a halálbüntetést 2004-ben.

A márciusban kötött EU-török egyezmény Törökország csatlakozási tárgyalásainak felgyorsításáról is rendelkezett, de a hatalomátvételi incidenst követő törökországi tisztogatások aggodalmat keltettek Brüsszelben és a kapcsolatok Ankarával mélypontra jutottak. Török ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek szerint a kormány arra használja fel az államcsínykísérlet után bevezetett rendkívüli állapotot, hogy ne csak az összeesküvőkkel és a puccsisták támogatóival számoljon le, hanem mindenkivel, aki az övétől eltérő véleményt hangoztat. Újságírók és ellenzéki kurd politikusok letartóztatása miatt több európai uniós politikus a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások leállítását követelte a közelmúltban.

Az ORC Arastirma nevű ankarai közvélemény-kutató cég egy október végén megjelent felmérése alapján a török állampolgárok 90,7 százaléka a halálbüntetés visszaállítása mellett van. A lépés ellen a válaszadók 9,3 százaléka foglalt állást. Az ORC a hazaárulókra, a terroristákra és a nemi erőszak elkövetőire vonatkoztatta a kérdést. A cég november elején Törökország uniós csatlakozásának ügyét is vizsgálta a lakosság körében. 83,5 százalék nem tulajdonít jelentőséget az EU-tagságnak, 16,5 százalék viszont fontosnak tartja azt.

Selim Yenel berlini török nagykövet a Die Welt című lapnak adott hétfői interjújában kijelentette: Törökország továbbra is az Európai Unió tagja akar lenni.

A retorika ellenére, amelyet egyes uniós illetékesektől hallunk, a felek közötti párbeszéd változatlanul folytatódik"

– hangsúlyozta.

Törökország 1963 óta társult tagja az Európai Gazdasági Közösségnek, amelyből az Európai Közösség, majd az Európai Unió lett. 1995-ben lépett vámunióra az EU-val, amely Törökország csatlakozási kérelmét 1999-ben ismerte el hivatalosan. A tárgyalások 2005-ben kezdődtek.

(MTI, Reuters)

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére