Nemzetközi sajtószemle
Horváth József György
2016.04.13. 11:18
Ezt olvassuk mi.
Az amerikai lap a török elnökről a közszolgálati tévében vulgáris versét felolvasó Jan Böhmermann ügyéről beszámolva idéz német véleményeket, melyek szerint a kibontakozó helyzet Angela Merkel hivatalába kerülhet.
„Mindenek előtt Merkel van slamasztikában a Böhmermann-ügy miatt” címen a német lap így foglalja össze cikkét: „’Teljesen szar helyzet’ – így beszélnek titokban a koalíció táborában a Böhmermann-ügyről. A kormány azt sem árulja el, hogy ténylegesen ki a tanácsadó az Ankara által kezdeményezett büntetőfeljelentésben. Bohózat.” A cikk ezt így bővíti ki: „Hogy ki tehát konkrétan a tanácsadó, a kormány nem árulja el. Hát igen, még a hierarchia síkjai is államtitkot képeznek. Ugyanez vonatkozik arra a helyre, ahol ma és minden bizonnyal holnap, valamint holnapután Berlinben a legfontosabb tanácskozás történik.” A büntetőtörvénykönyv 104a paragrafusa értelmében egy külföldi állam képviselőjének lehetősége van arra, hogy „becsületsértés” miatt vizsgálatot indíttasson, ha a kormány ehhez beleegyezését adja. Ez azt szándékozik megakadályozni, hogy egy idegen kormány beavatkozzék a német belügyekbe. Holott éppen erről van szó, amit Recep Tayyip Erdogan török tesz: Jan Böhmermann-nak a közszolgálati ZDF-en felolvasott versét „becsületsértő kritikaként” értelmezve indítványozza megindítani ellene a börtönt is magával vonható eljárást. Merkel most kutyaszorítóba került. Ha kitart amellett, amit néhány hete mondott, amikor Ahmet Davutoglu miniszterelnökkel beszélt telefonon, hogy a Böhmermann-szöveg „tudatosan sértő”, amit szóvivője nyilvánosan is elmondott, a sajtószabadság ellen lép fel. Ha beadja derekát az elsősorban Berlinben kitervelt EU-török menekültmegállapodást veszélyezteti.
Tegnap délután a lap portálja jelentette, hogy a tévé- és rádió moderátor Böhmermann rendőri védelmet kapott, amit Andreas Scheuer, a CSU főtitkára „elviselhetetlennek” nevezett. A kölni rendőrség szóvivője közölte a lappal, hogy Böhmermann lakása előtt rendőrautó áll és a rendőrség más biztonsági hatóságokkal is kapcsolatban van. Korábban a lap egy másik cikkében jelentette, hogy a műsorvezető-komikus lemondta műsorának, a ZDF-en futó „Neo Magazin Royale”-nak a soron következő adását.
Az amerikai hírportál német kiadása a fenti Die Welt értesülését átvéve ezzel a címmel ír a kutyaszorítóba került német kancellárról: „’Szar helyzet’: a szatírabotrány Merkelt nehéz döntés elé állítja”, ugyanis most rajta a sor, hogy engedélyezi-e Erdogan hivatalos bűnvádi feljelentését. „Mindegy, miként dönt, a hivatalába kerülhet”, idéz Merkel hirtelen jött válságos helyzetéről a cikk négy német lapvéleményt. „Azt sem lehet tudni, hogy a per megindítását a kormány melyik egysége engedélyezze? A külügy? Az igazságügyi minisztérium? Vagy a kancelláriahivatal?” Ugyanakkor a kormány saját csapdájába esett. Miért kellett a külügyminisztériumnak az Ankarából jövő első reakciók után jogi szakvéleményt készíttetnie, amely szerint Böhmermann ’valószínűleg büntethető’? És így Erdogannak tálcán felkínálni a bűnvádi eljárás iránti kérelmének benyújtása lehetőségét?”
Frank-Walter Steinmeier, a német nagykoalíció szociáldemokrata külügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy „kételkedünk abban, hogy a büntetőjog a helyes út” Böhmermann Erdogant gúnyoló verse ügyében, idézi őt a német távközlési vállalat hírszolgálata.
FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEITUNG
Erdogan török elnök német ügyvédje, Hubertus von Sprenger tegnap este a ZDF „Heute journal” nevű hírműsorában kijelentette, mihelyt megkapja megbízását a Böhmermann-ügyben, az igazságszolgáltatás legfelsőbb szintjéig megy vele. Hozzátette, a török elnök nem csak az illető megbüntetését fogadta meg, de azt is, hogy a jövőben ilyen ne fordulhasson elő, és ezért az ügyet polgárjogi síkon is folytatni fogja, írja a vezető német lap.
Cikkében Stephan Stach holokauszt-szakértő igen keményen támadja a lengyel miniszterelnöknőt, a lengyel kormányt és mindazokat, akik nem értik a német közszolgálati tévéadón a „Be Deutsch” címen sugárzott videó iróniáját és szándékosan összekeverik a „fasizmus, hitlerizmus, idegengyűlölet, populizmus, nacionalizmus, nácizmus” fogalmaival csak azért, hogy a németeket történelmi síkon hozzák kínos helyzetbe és azért, hogy ezzel eltereljék a figyelmet a belső lengyel problémákról. „A magát szociológusnak beállító Zdizislaw Krasnodebski komoly arccal” mondta el a lengyel állami televízióban, hogy Jan Böhmermann-nak a Be Deutsch (Figyelem! Jönnek a németek) című videó klipjében a mai németek magukat liberálisnak, a világra nyitottnak, másokkal együttérzőnek állítják be, mintha a náci múlthoz semmi közük nem lenne, írja a szerző bírálatában Krasnodebskiről, aki korábban a Brémai Egyetemen tanított, ma a kormánypárt színeiben európai parlamenti képviselő. A klipben „egy másodpercnél rövidebb időre tűnik fel Beata Szydlo lengyel miniszterelnök, Donald Trump, Geert Wildres, Orbán Viktor, Marine Le Pen és Frauke Petry képei” és ezt Varsóban úgy értelmezik, mintha a felsoroltakat náciknak állították volna be. A szerző dicsérettel halmozza el a német közszolgálatot annak ironikus klipjében mutatott bátorságáért (ahogyan az Merkel mellett áll ki és másokat karikíroz).
„A népszavazások nem részei a parlamenti demokráciának, mondta a luxembourgi külügyminiszter az EU-Ukrajna társulási szerződésről tartott holland referendum után” címmel az orosz globális televízió német nyelvű portálja idézi Jean Asselborn kijelentését azon interjújából, amelyet a Hannoversche Allgemeine című helyi lapnak adott. Asselborn kijelentette: „az ilyen referendumok nem tekinthetőek a parlamenti demokrácia eszközének, hanem Európa egészének adott pofonnak”. Több nappal azután, hogy a holland népszavazáson résztvevők 61 %-a elutasította a szerződést, hozzátette: „ha azt akarjuk, hogy Európa összeomoljon, még több referendumot kell tartani”. A holland referendumot tavaly aktivisták kezdeményezték és több mint 450 000 aláírást gyűjtöttek, azaz 150 ezerrel többet, mint amennyire a holland törvények szerint szükség van ahhoz, hogy a kormánynak ki kelljen írnia a népszavazást. Az EU-Ukrajna társulási szerződést Hollandián kívül minden tagország ratifikálta. Noha a népszavazás eredménye nem kötelező jellegű, Mark Rutte miniszterelnök kijelentette, „kihívást és fejfájást” okoz számára az eredmény.
Az ENSZ új jelentése szerint a Gázai övezet 1,8 millió lakója közül még mindig közel százezernek nincs lakása a 2014 július-augusztusi izraeli bombatámadásokat követően, melynek következtében fél millió gázainak kellett elhagynia lakását. A legtöbben sátrakban és részben lebombázott lakásokban élnek, iszonyatos körülmények között, ismerteti a világszervezet jelentését a palesztinok jogait védő portál. Izrael korlátoz minden betonmennyiség, acélrúd, vezeték és olyan fatermék bevitelét a blokád alatt álló övezetbe, mely egy centiméternél vastagabb. Az övezetben mérték a világ legmagasabb munkanélküliségi arányát: 43 %-ot. Az egyetlen épen maradt villanyerőmű naponta többször 18-20 órára leáll, mert nincs pénz üzemeltetésére.
Izrael írásos jóváhagyást adott ahhoz, hogy Egyiptom átadja Szaúd-Arábiának a Vörös-tengerben lévő Szanafír és Tirán nevű szigeteket, közölte Mose Jaalon izraeli védelmi miniszter, írja a stratégiai fontosságú lépésről az angol nyelvű izraeli hírportál hozzátéve, hogy ez is jele az Izrael és Szaúd-Arábia között az elmúlt években csendben erősödő együttműködésnek. A három ország között egyfajta stratégiai kapcsolatrendszer alakul ki, olvasható.
„Vajon Vologyimr Grojszman lesz Ukrajna első zsidó miniszterelnöke?” címen az amerikai zsidóság vezető lapjának cikke így indul: „Vologyimr Grojszman történelmi lépést tesz, hogy Ukrajna első zsidó miniszterelnöke legyen – egy olyan ország élén, amely az amerikai pszichében szilárdan az antiszemitizmus és a pogromok helyszíneként ékelődött be”.
„Szegénység: súlyosbodás Ile-de-France-ban –Secours catholique vészjelzése” címen a francia napilap arról ír, hogy a Franciaország szívében lévő régióban élő 12 millió lakos 15 %-a 990 euró összegnél kevesebbel rendelkezik havonta „fogyasztási egységenként”. Közülük a felének 750 eurónál kisebb jövedelemmel kell beérnie. Az ott lévő nyolc megyében a szegény háztartások aránya 2004 és 2012 között kétszer olyan gyorsan nőtt, mint Franciaország nagyvárosaiban, áll a katolikus szervezet jelentésében.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
