A szövetségi parlament (Bundestag) tudományos szolgálatának előzetes számításai szerint Németországban tavaly a tervezettnél jelentősen több közpénzt kellett fordítani a menedékkérők ellátására és integrációjára. Az eredetileg várt 17 helyett legalább 23 milliárd eurójába került a német adófizetőknek csak tavaly a wilkommenskultur.

A Die Welt című lap beszámolója szerint a parlamenti háttérintézmény egyelőre négy tartományból – Bajorország, Schleswig-Holstein, Hessen és Berlin – szerzett adatokat, amelyek alapján 7,9 milliárd eurót fordítottak a menedékkérők elhelyezésére, ellátására, integrációs és német nyelvi kurzusokra, a felnőtt kísérő nélkül érkezett kiskorú menedékkérők speciális – gyámhatósági – ellátására és egyéb szociális támogatásokra, valamint a menekültüggyel kapcsolatos beruházásokra, például épületek felújítására.

A Németországba érkező menedékkérőket elosztják a tartományok között, a közös ügyekből adódó költségek és egyéb terhek, feladatok megosztását szabályozó – a tartományok lakossága és gazdasági teljesítőképessége alapján meghatározott – úgynevezett königsteini képlet szerint.

Így a képlet és a négy tartományból begyűjtött költségkimutatások révén meg lehet becsülni, hogy mennyibe került a menedékkérők elhelyezése, ellátása mind a 16 tartományt együttvéve.

Ez a kalkuláció azt mutatja, hogy nagyjából 23 milliárd euró közpénzt kellett fordítani erre a területre - mondta a Die Weltnek a Bundestag egyik alelnöke, Johannes Singhammer, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.

Az első – 2015 végén készített – becslések még arról szóltak, hogy 17 milliárd euró lesz a menekültügy forrásigénye 2016-ban. Aztán év közben a becslést felfelé, 20 milliárd euróra kellett módosítani. A tényleges költségek végül ezt a becslést is felülmúlták 15 százalékkal a Bundestag tudományos szolgálatának számításai szerint.

A becslések és a tényszámok eltérése főleg abból adódik, hogy sokáig pontatlan volt a menedékkérők nyilvántartása, nem lehetett tudni, hogy pontosan mennyi menedékkérő érkezett az országba.

További fontos tényező, hogy az elutasított menedékkérők hazatelepítése a vártnál nehezebbnek bizonyult, sok elutasított kérelmező Németországban maradt, ami tovább növeli a költségeket.

Minderre példa az egyik vizsgált tartomány, Berlin esete: a főváros vezetése azzal számolt, hogy 685 millió eurót kell költeni a menekültügyre 2016-ban, végül viszont ennek csaknem a kétszeresét, 1,27 milliárd eurót kellett fordítani a területre.

Ugyanakkor a menekültügy még a vártnál nagyobb költségekkel sem okozott pénzügyi feszültséget, az államháztartás többlete a gazdasági fellendülés révén a menedékkérők ellátásának terhe ellenére is történelmi csúcsra emelkedett: a szövetségi kormánynál, a tartományoknál, az önkormányzatoknál és a társadalombiztosítási alapokban együttvéve 23,6 milliárd euró többlet keletkezett 2016-ban.