Martin Klingst, a Die Zeit publicistája úgy érezte, hetven évvel az amerikai Mashall-terv meghirdetése után ismét elérkezett az idő arra, hogy a Nyugat számot vessen arról, kit, hogyan és miért támogat. A szerző szerint az indok rém egyszerű:

A cikkben leplezetlenül visszaköszönnek azok a gondolatok, melyeket múlt héten a francia elnök hangoztatott a brüsszeli csúcson: Európa értékközösség és nem egy szupermarket.

Hetven évvel korábban a Marshall-terv egy értékközösséget teremtett, amiből kifejlődött a transzatlanti együttműködés és a későbbi európai együttműködés is, azonban Donald Trump győzelmével a helyzet igencsak megváltozott. A Marshall-terv örökségére árnyék vetült, és veszélybe került az értékközösség. Az Egyesült Államok negyvenötödik elnöke a beiktatása óta számtalanszor megmutatta a világnak, hogyan hány fittyet az elmúlt 70 év örökségére – épp úgy, mint az elmúlt pár évben renitens Magyarország és Lengyelország.

Csak míg Martin Klingst szerint a Trump-jelenség orvoslására van recept – például az amerikai Kongresszus vizsgálóbizottságai, a mainstream sajtó mintaszerű viselkedése –, addig a kezelhetetlennek tűnő Budapestet és Varsót meg lehet regulázni azzal, hogy Brüsszel eltörli a két ország számára előirányzott támogatásokat.

Az ugyanis – hogy az Orbán és Szydlo vezette autokrata kormányok "lerombolják" azokat az intézményeket, melyek ellen tudnának állni törekvéseikkel szemben – tarthatatlan az EU-ban, mivel meg kell őrizni az emberi méltóságot, az egyéni szabadságjogokat, a jogállamot és a szabad kereskedelmet.

A szerző emlékeztet a Soros-egyetem rektorának, Michael Ignatieff szavaira is, aki szerint az a gond hazánkkal, hogy gyengék a demokrácia megtámasztására szolgáló intézményesített biztosítékok. Martin Klingst hozzáteszi azt is, hogy Magyarországon és Lengyelországban is olyan politikusok vannak hatalmon, akik úgy gondolják: nekik nem kell kötőfék, azt tesznek, amit csak jónak látnak. Szerinte mindezt jól példázzák az elmúlt időszakban tapasztalható antidemokratikus folyamatok is, amelyek azért lehetségesek, mert mind a két országban csődöt mondott a demokrácia belső immunrendszere.

A Die Zeit publicistája szerint az Európai Bizottság joggal mérges, ám konkrét ellenlépést még nem tudott felmutatni a makrancos államokkal szemben. Hogy megvonják a szavazati jogokat Budapesttől és Varsótól, az egyelőre nem valószínű Martin Klingst szerint. Sőt, a brüsszeli fenyegetések sem ijesztették meg a két ország kormányát.

Épp ezért az EU-nak be kell látnia: ha Orbánék és Szydlóék továbbra is lábbal tiporják a közös elveket, akkor el kell zárni a pénzcsapot.