Rogán Antal a rádióinterjúban kifejtette: a menekültkvótáknál is nagyobb veszélyt jelentene, ha Brüsszel dönthetne arról, hogy az Európába érkezők közül ki számít menekültnek. Hangsúlyozta: a migráció a százezreket vagy millióikat befogadó államok számára súlyos, mindennapi gondot, Közép-Európa számára pedig a nyitott belső határok miatt veszélyt jelent.

Rogán közölte, hogy a kormány a következő hónapok uniós döntéshozatalában is azt fogja képviselni, hogy a migránsok elosztása nem megoldás, bajaikat a szülőhazájukban kell az EU támogatásával rendezni, nem pedig Európába hozni és a tagállamok között szétteríteni.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy

Az uniós vezetés a senki által el nem fogadott Európai Egyesült Államok ideológiája mentén politizál a tagállamok érdekei helyett. A miniszter megdöbbentőnek nevezte, hogy Soros hajói "üzemszerűen" szállítják Európába az Afrikából érkezőket, holott azoknak szerinte az európai jogszabályok alapján eddig se lehetett volna fogadni.

Rogán Antal szerint a tagállamoknak úgy kellene eljárni, ahogy az ilyen hajók kikötését a héten megtiltó Olaszország is tette, a menekültjogi problémákat pedig szerinte az első biztonságos országban kell kivizsgálni. A tárcavezető úgy vélte, a Soros-szervezetek által finanszírozott NGO-hajónak vissza kell térnie Afrikába.

– fogalmazott Rogán Antal, hozzátéve, hogy a kormánynak mindig is ez volt az elve, és ezt fogja képviselni a következő hónapok európai uniós döntéshozataliban is.

A miniszter megjegyezte: az európai vezetők álláspontjának változását az európai választók kényszerítik ki, ahogy az Olaszország mellett Ausztriában és részben már Németországban is látszik. Magyarországgal ellentétben másutt soha nem kérdezték meg az embereket a milliók betelepítését célzó, elhibázott politikáról, így ez a kérdés határozza majd meg az európai parlamenti választásokat 2019 májusában, "pánikreakciókat" keltve az európai vezetésben.

Rogán Antal kifogásolta, hogy az Európai Bizottság javaslata alapján a következő uniós költségvetés minden támogatást mérsékelne a migráció kivételével, arra viszont három forrásból is költenének. A migrációs alap költségvetését jelentősen kibővítették, a már Európába érkezett migránsok ellátását mint szociális feladatot a kohéziós alapból fedeznék, emellett úgynevezett külső szerepvállalásra szánt összegek is ilyen célokat szolgálnának, a magyar határkerítést viszont utólag sem támogatják.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a határvédelem költségeinek felét az EU-nak meg kellene térítenie minden tagállam számára, Magyarország így 150 milliárd forint támogatásra tartana igényt 2020 után az eddigi kiadások miatt. Szorgalmazta egyúttal a térség országainak gazdasági ösztönzését is, hiszen – mint mondta – az euróövezet tagállamaiban magas a költségvetési hiány és az eladósodás mértéke, Közép-Európa viszont a kontinens legjobban fejlődő régiója.