George W. Bush elnök 2002-ben rendelte el a bevándorlókból lett katonák "gyorsított honosítását" annak érdekében, hogy az amerikai hadseregben betöltetlen álláshelyek feltölthetőek legyenek.

Hat évvel később, 2008-ban aztán MAVNI (Military Accessions Vital to the National Interest program) néven az USA kormánya életre hívott egy olyan, az Egyesült Államokban tartózkodó migránsokat megcélzó programot, amely az amerikai hadsereg számára fontos képességekkel rendelkező külföldi állampolgároknak kínált az USA hadseregébe való belépésért cserébe amerikai állampolgárságot. 

A MAVNI program a valamilyen legális módon az USA területén tartózkodó külföldi állampolgárok számára az orvosi, tolmács és mérnöki területeken kínált eddig az állampolgársággal együtt járó szerződéses állást.

Carla Gleason, a Pentagon szóvivőjének tájékoztatása szerint a MAVNI-jelentkezők "túlnyomó többsége" Ázsiából és Afrikából származik, mivel ezek azok a kritikus nyelvi készségek az amerikai hadseregben, amelyeknek a hiányát a migránsokkal lehet enyhíteni.

Az AP hírügynökség szerint idén április óta 1100 bevándorló hiába várja az alapképzésének az elindulását, mivel az ő sorsuk a MAVNI felfüggesztése és a biztonsági felülvizsgálatok miatt is több, mint kétséges.

Az USA hadserege 2016-ban több mint 5000 bevándorlót vett fel a programba, és rajtuk kívül már tízezer migránsból lett katona szolgál az amerikai hadseregben.

A katonai szolgálatért cserébe állampolgárságot adó programot már tavaly felfüggesztette Mattis védelmi miniszter. Az elmúlt hetekben viszont már a programba még 2016-ban bejutott bevándorlók közül többekkel is szerződést bontott a védelmi minisztérium.

Az amerikai sajtó érdeklődésére a Pentagon azt közölte, hogy az elbocsájtások mögött ugyanaz az ok áll, mint ami a migránsokat a hadseregbe csábító MAVNI program tavalyi felfüggesztését is szükségessé tette.