A kutatást a columbiai Missouri Egyetemen végezték el, és az Addiction Research and Theory tudományos folyóiratban publikálták. A tudósok nem tettek mást, mint fogtak 374 egyetemistát, és feltették nekik azt a kérdést, hogy az elmúlt harminc napban hányszor ittak ötnél több italt egy alkalom alatt.

A résztvevőknek egy nyolcpontos skálán kellett választ adniuk, hogy hányszor ittak ötnél több italt. Hogy miért pont öt ital lett a kiindulási pont? Mert általánosságban véve az alkohol okozta szerencsétlenségek – így például az ittas vezetés, dulakodás, egyes esetekben a szex – öt, vagy annál több elfogyasztott ital után következnek be.

A vizsgált egyetemistáknál a következőket vizsgálták józan és ittas állapotban: nyitottság (szaknyelven extroverzió), barátságosság, lelkiismeretesség, érzelmi stabilitás és intellektualitás.

A kutatás tehát arra mutatott rá, hogy alapvetően négy „részeg karakter” létezik. Ezek között persze lehetnek átmenetek, és aki maga is szeret néha felönteni a garatra, az már az összessel találkozhatott. A dolog szépsége, hogy most tudományosan is kategorizálták őket és nevet is kaptak:

Az első kategória Ernest Hemingway amerikai íróról kapta a nevét. Olyan művek fűződnek hozzá, mint az Öreg halász és a tenger, Búcsú a fegyverektől és Akiért a harang szól. Az egyik legfőbb releváns infó, amit tudni érdemes az íróról, hogy imádta az alkoholt, regényeiben is gyakran visszatérő elem a töménytelen ivászat.

Az ebbe a kategóriába tartozók személyisége gyakorlatilag semmiben sem változik alkoholfogyasztás hatására.

A popkultúrában ő egy varázslatos dadus, aki vigyáz a gyerekekre.

Az ebbe a csoportba tartozók sokkal gondoskodóbbak, boldogabbak, mikor isznak. Általában nem tapasztalják az ivás negatív következményeit.

Megvan Eddie Murphy dagadt professzora? Aki a filmben alapvetően visszahúzódó és zárkózott, majd miután megiszik egy varázsitalt, átváltozik egy sziporkázó, néha már idegesítő, szófosó személyiséggé?

Na, ők azok, akik levetkőzik gátlásaikat az ital hatására, és a társaság középpontjává válnak. Õk érzik a legnagyobb különbséget az ittas és józan állapot között.

Ez a kategória a Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete című regényről kapta a nevét. Mr. Hyde egy rémesen ellenszenves és visszataszító karakter, aki egyfolytában erőszakoskodik és kegyetlenkedik.

Tudván ezt, már eléggé magától értetődő lehet ez a csoport: ők azok, aki nagyon lealjasodnak, ha isznak. Erőszakosak, dulakodnak, kötekednek, vagy épp teljesen depresszióssá válnak. Felelősségtudatuk és intellektuális képességeik erőteljesen csökkennek ittas állapotban.