Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a lázadókhoz!”
közeleg a tél
 
 
 
 

Nagyot kaszálhat Magyarország az Új Selyemúttal

888.hu

2017. október 11. 20:58

A kereskedelmi kapcsolatokon túl a kínai befektetések is egyre döntőbb szerepet kapnak a régiónkban: a kínai részről nyolc milliárd dollár értékű működőtőke érkezett a közép-kelet-európai térségbe. Az összeg várhatóan megugrik az Egy övezet, egy út program, vagyis az Új Selyemút beruházásai miatt. És ez remek növekedési lehetőségeket biztosíthat Magyarország számára is.

Eddig nyolcmilliárd dollár értékben érkezett kínai befektetés a közel-kelet-európai régióba, és ez az összeg a következő években kiegészül az Új Selyemút beruházásaival a Kína–Közép-Kelet-Európa Alap adatai szerint. Az Egy övezet, egy út programban részt vevő országokkal (köztük hazánkkal is) Peking háromezer milliárd dollár értékben bonyolított külkereskedelmi forgalmat 2014 és 2016 között, és 50 milliárd dollár értékben helyezett ki működő tőkét. Ami a régiónkat illeti, Kína nemcsak az Európai Unió keleti tagországaira fókuszál, hanem a térség összes államát egységesen kezeli, így még 2012-ben kezdeményezte a 16+1 nevű együttműködést, ami 16 közép- és kelet-európai országot jelent, melyben a térségből csak Belarusz, Ukrajna, Moldova és Koszovó marad ki.

A 16 tagország közül 11 tartozik az EU-hoz (a három balti állam, a visegrádi négyek, Románia, Bulgária, Horvátország és Szlovénia) ezenfelül Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Macedónia és Albánia is részt vállal a kínai kezdeményezésben.

A 16+1 lényege, hogy Kína egyszerre találkozhasson a régiós országok vezetőivel, ne kelljen külön-külön az egyes államokkal hosszas tárgyalásokat folytatni. Egyúttal így a kisebb országok vezetői is évente találkozhatnak a kínai miniszterelnökkel, ami egyébként nehezen lenne megvalósítható.

A soron következő 16+1-es csúcstalálkozónak Budapest ad otthont. 

A régió és Kína közötti kereskedelmi forgalom gyors ütemben nőtt a 16+1 alapítása óta. Tavaly Lengyelország állt az első helyen 18,1 milliárd dollárral, utána Csehország következett 13,6 milliárd dollárral, a harmadik helyre pedig Magyarország került 9,3 milliárd dollárral.

Ami a befektetéseket illeti, Magyarország itt is a tőkevonzó államok között szerepelt: az uniós rangsorban Magyarország a tizedik helyen állt 2015 végén 2,05 milliárd eurós értékkel, ezzel a régiós államok közül az elsőnek számít, utána Lengyelország és Románia következik 936, illetve 889 millió euró értékekkel.

Ennél is beszédesebb az összes külföldi működőtőkéhez (FDI) viszonyított kínai FDI aránya 2010 és 2015 között: itt Magyarország a harmadik helyen áll Románia és Portugália mögött, 14 százalékos aránnyal az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) adatai szerint.

A közép-kelet-európai országokba irányuló kínai tőkebefektetés egyelőre még csak töredékét jelenti az egész EU-ba irányuló összegnek, viszont az utóbbi években megugrott a Magyarországra és Romániába irányuló beruházások összege.

Az alacsony bázis miatt ez persze egy-egy nagy ügylet által is megvalósulhat: ilyen volt nálunk a BorsodChem megvásárlása a Wanhua Group által, ami az országba érkezett összes kínai tőke hozzávetőleg kétharmadát jelenti.

A régiós befektetéseknél a befektető vállalatok 60:40 arányban tartoznak a magán, illetve az állami szférához: privát tulajdonú például a Wanhua Industrial Group, a Huawei Technology, a Great Wall Motor és a China Ming Yang Wing Power Group, míg az állami tulajdonú cégek között található a Guangxi Liu Gong Machinery, a Huadian, a Sinomach, a China Power Investment és a China Energy Engineering.
Fotó: AFP
A válság alatt megugrott a kínai tőkekivitel

A változást, és egyben Kína jelentőségének növekedését jól mutatják a statisztikai adatok: míg 2005-ben Kína a világ GDP-jének öt százalékát adta, a külföldi közvetlen beruházásokból csak 1,3 százalékkal részesült. 2012-ben a kínai gazdaság már 11, 6 százalékot hasított ki a világgazdaságból, 6,7 százalékot képviselt a beruházásokban.

2005-től a kínai tőkekivitel gyorsan kezdett növekedni: kezdetben évente átlagosan 19 százalékkal, így 115 milliárd dollárt ért el 2012-ben, de utána is gyors volt az ütem: 2015-re 127 milliárd lett az összeg, tavaly pedig már a kínai tőkekivitel meghaladta az országba érkező befektetések volumenét, vagyis az ország nettó tőkeexportőr lett. Kína külföldi befektetéseinek növelését a kormány is támogatni kezdte, a következő okokból: egyrészt azt akarták, hogy a kínai cégek megerősödjenek, hozzáférjenek az érett piacokhoz, egyúttal elsajátítsák azt a versenyképes tudást, amire szükség van ahhoz, hogy ezeken a piacokon boldoguljanak.

Ehhez a megvásárolt cégek által felhalmozott tudásra és technológiára is szükség van, mindemellett az is szempont volt, hogy a kínai kereskedelmi mérleg többlete által felhalmozott hatalmas devizatartalékot ne csak kötvényekbe, hanem termelő beruházásokba is fektessék.

Amikor pedig elég nagyok lettek a kínai vállalatok, legyenek azok magán vagy állami cégek, ugyanígy igény mutatkozott náluk a növekedésre és a világban való terjeszkedésre, mint bármely más ország cégeinél.

Egy gyorsan fejlődő és nagyra növő gazdaság nagy tőkefelhalmozást jelent, a tőke pedig szüntelenül keresi a jó befektetési lehetőségeket.

Eddig öt miniszterelnöki szintű csúcstalálkozót tartottak Varsóban, Bukarestben, Belgrádban, a kelet-kínai Szucsouban, legutóbb pedig tavaly novemberben Rigában, a következő platform házigazdája pedig Budapest lesz.

Fotó: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
30-szorosra emelkedő kínai befektetések az EU-ban

A válság előtt viszonylag kismértékű volt a kínai befektetési kedv az EU-ban, de az ezt követő években hirtelen megnövekedett. 2009-től három év alatt a 30-szorosára nőtt a befektetett összeg (jóllehet igen alacsony bázisról indult), 2012-ben összesen 24,4 milliárd eurót tett ki az összes addigi kínai befektetés.

A kínai cégek általában nem saját leányvállalatokat alapítanak Európában, hanem összeolvadnak más cégekkel vagy egész vállalatokat vásárolnak fel.

Ezt a folyamatot értelemszerűen megkönnyítette a válság utáni tőzsdei mélyrepülés, majd 2011 körül az eurózóna válsága, mely alacsonyan tartotta a cégek értékét.

A legtöbb befektetés kezdetben Nagy-Britanniában, Németországban és Franciaországban zajlott, vagyis az unió legnagyobb gazdaságaiban, különösen a technológiai szektorban. A következő években a fókusz a déli országokba helyeződött át, ami érthető, hiszen az elhúzódó válságok miatt ott váltak olcsóbbá a cégek. Az új technológiai megoldásokra épülő iparágakban a leginkább érzékelhető a terjeszkedés, illetve a fajsúlyos márkanevek megvásárlása is jellemző.

Bár az európai piacok viszonylag alacsony megtérülési rátát jelentenek Kína számára, a befektetések biztonsága és alacsony kockázata miatt a mérleg másik serpenyőjébe is sok kerül. A legfrissebb adatok szerint a kínai befektetések tőzsdei értéke tavaly év végén már meghaladta a 100 milliárd eurót.

Matura Tamás „Kínai befektetések a közép-keleti régióban” című elemzése alapján. A szerző a Corvinus Egyetem oktatója és a Közép-európai Ázsia Kutató Központ alapítója. Az eredeti, angol nyelvű elemzés ITT érhető el.

(Origo)

OLVASTAD MÁR?

közeleg a tél
 
 
 
 

Szabadon lehet kommentelni, a vélemény szabad, viszont a gyűlöletkeltésért, személyi integritás megsértéséért mindenki maga felel.

A drezdai bombázásokhoz hasonlít a Rakkát ért koalíciós légicsapások pusztítása

A drezdai bombázásokhoz hasonlít a Rakkát ért koalíciós légicsapások pusztítása

amerika, london, párizs

Legalábbis ezt állította az orosz védelmi minisztérium szóvivője vasárnap amikor hangsúlyozta: az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció légiereje több ezer civil életét kioltva úgy szétbombázta az Iszlám Állam terrorszervezet egykori fellegvárának számító szíriai Rakkát, mint a németországi Drezdát érő második világháborús légicsapások.

A rendőrök lecsaptak egy szerb embercsempészre

A rendőrök lecsaptak egy szerb embercsempészre

közeleg a tél

A rendőrök embercsempészés bűntett elkövetésének gyanúja miatt indítottak eljárást egy 22 éves szerb férfival szemben.

Deák Dániel: az ellenzékiek fele is Orbán Viktor újraválasztására számít

Deák Dániel: az ellenzékiek fele is Orbán Viktor újraválasztására számít

közeleg a tél

Az ellenzéki szimpatizánsok fele is Orbán Viktor újraválasztására számít, mivel a gazdasági mutatók kiemelkedőek, az ellenzéki oldalon pedig nincs valós, jobb teljesítményt felmutatni képes alternatíva - mondta Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Ideje megismerni a csehek Donald Trumpját

Ideje megismerni a csehek Donald Trumpját

amerika, london, párizs

Elutasítja az európai integráció mélyítését és az illegális bevándorlást, Csehországot pedig egy nagyvállalat mintájára szeretné irányítani Andrej Babis, a hétvégi képviselőházi választásokon győztes jobbközép ANO mozgalom elnöke, a cseh kormányfői tisztség valószínű várományosa.

Szanyi Tiborból előbújt a kommunista ÁVÓ-s szelleme

Szanyi Tiborból előbújt a kommunista ÁVÓ-s szelleme

kinyílott a pitypang

1956 októberéhez közeledve az MSZ(M)P-sekből előbújt a mélyre eltemetett kommunista.

Észak-Olaszországban is függetlenedési szavazásokat tartanak

Észak-Olaszországban is függetlenedési szavazásokat tartanak

amerika, london, párizs

Olaszország gazdasági, politikai és társadalmi szembeállását az észak-dél közti ellentét mindig is meghatározta. Az olasz gazdaság 30 százalékát adó Lombardia és Velence vasárnap szavaz a nagyobb autonómiáról.

Elkezdték szűrni a reptéri dolgozókat Ausztráliában

Elkezdték szűrni a reptéri dolgozókat Ausztráliában

amerika, london, párizs

Az ausztrál kormány vasárnapi bejelentése szerint megszigorítják a repülőtéri dolgozók biztonsági ellenőrzését.

Informatikusokat képez ki az állam

Informatikusokat képez ki az állam

közeleg a tél

Négy év alatt legalább 4 ezer informatikai fejlesztő állhat munkába a most induló Informatikai fejlesztői karrier start programnak köszönhetően, mondta Varga Mihály az MTI-nek.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére