Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
Big pikcsör
 
 
 
 

Molnár Attila Károly: "Az értelmiségi, az egy baloldali műfaj"

Fűrész Gábor - GFG - Ketipisz Sztavrosz

2017. május 4. 11:48

Rendhagyó beszélgetés Molnár Attila Károly eszmetörténésszel a konzervatívokról és az értelmiségiekről, az egyetemről és a konzervatív értelmiségiekről, az életről és az elvekről, az internetről és a szabadságról, meg arról, hogy "egyáltalán nem vad feltételezés, hogy Merkel kantiánus".

Szerintem az egyetemektől szellemi innovációt olyan nagyon ne várjál”

GFG: Neked mi a morális pozíciód? Hogy érzed magad a mai egyetemi világban te, aki Burke-kel, Oakeshott-tal foglalkoztál, és mindig is nehéz embernek számítottál?

MAK: Hát nem hiszem, hogy én vagyok az egyetemi világ kedvence, talán sohasem voltam.

Fűrész: Te is egy nagy kedvenc vagy Gábor, nem?

GFG: Én már nyugalmazott egyetemi docens vagyok (nevetés). A kérdés másik oldala egyúttal arra vonatkozik, hogy milyen is az egyetemi világ, a tudás előállításának a szerkezete ma? Te hogy látod ezt?

MAK: Úgy látom, megint csak visszalyukadtunk a CEU-ügyhöz. Huszonöt éve mindenki tudja, aki az egyetemi világban él, hogy a CEU-nak vannak bizonyos kiváltságai. Én ebben egyébként semmi kivetnivalót nem látok. A kiváltságszerzés úgymond benne van az egyetemi üzemben. Most a kérdés csak az, hogy ha valaki kapott egy tálentumot, már a szó szoros értelmében vett tálentumot, tehát aranyat kapott, kiváltságot, akkor ezzel mit kezd. Én úgy látom, és ezért sem vagyok a legnépszerűbb az egyetemi világban, hogy maga az autonómia, vagyis hogy saját magunk tevékenységének a megítélése rajtunk áll,  hihetetlen adomány, amit az egyetemi emberek szerintem nem mérnek fel megfelelően és elvesztegetik ezt a tálentumot. A pék megsüt egy kenyeret, viszont a vevő ítéli meg, hogy jó-e az a kenyér. A politikust a szavazók ítélik meg. Van tehát külső mérce, amihez mérve el kell, hogy fogadtassák magukat és a teljesítményüket. Az egyetemi embereknek nincs ilyen külső mércéjük. Saját maguk állítják elő a szabályaikat, önmagukat ítélik meg. Az, hogy önmagunkat ítélhetjük meg, egy nagyon nagy privilégium, mely szemben áll az ősi tapasztalattal, hogy senki se legyen önmaga bírája. És hogy hogyan ítéljük meg önmagunkat? Ez Magyarországon a Kádár-kor öröksége, és itt bizony van folyamatosság. Szerintem a tálentumokat sorra pazarolják, fecsérlik el az egyetemek. Részben anyagi értelemben. Tudunk olyan egyetemet, aminek a csilivili kampusza üres, nincsenek diákok. De olyat is tudunk, ahol vannak diákok, ám nem képzés zajlik, hanem tüntetésszervezés. Tehát nem szellemi tevékenység folyik, hanem politikai. Ami érthető, mert szabad országban szabad politizálni, csakhogy nem erre találták ki az egyetemeket és az egyetemi autonómiát. És végül vannak olyan egyetemek, és ez szerintem tömeges a magyar egyetemi életben, ahol tulajdonképpen alig zajlik tudástermelés. Itt nem az a kérdés, hogy jó-e vagy rossz egy tanulmány, vagy, hogy egy könyvnek mi a megítélése. Idáig se jutnak el, mert nincsenek, meg sem születnek azok a könyvek. A Kádár-korban gyökeresedett meg a nagy konszenzus, hogy „ti nem tanultok, mi nem tanítunk” (nevetés), de ebben  is van folyamatosság. Nyilván ez karonként, szakonként változik. Gondolom, vagy inkább remélem, hogy a természettudományi és orvosi szakokon ez nem így van, de a puhább tudományterületeken, mint a bölcsészet és társadalomtudományok esetében nem is kell elővenni a publikációk színvonalát, odáig nem is kell eljutni, hogy mennyire érdekes vagy érdektelen egy-egy publikáció, cikk vagy könyv, hanem az a kérdés, hogy egyáltalán van-e. Tudunk olyan egyetemi tanszékvezető professzort, aki mondjuk tíz éve nem publikált.

GFG: Nem lehet, hogy ez azért van, mert gondolkodnak (nevetés)?

MAK: Valószínűleg gondolkodnak egyébként, ez lehet, de azért mégiscsak az a helyzet, hogy az autonómiát, vagyis hogy önmagukat megítéljék, ezt sok mindenre fel lehet használni. Arra is, hogy nagyon bátor gondolatokat találunk ki, és arra is, hogy szeressünk mindenkit, kényelmesen éljünk, vigyázzunk arra, hogy senki ne zavarja meg nagyon az állóvizet. És Magyarországon ez utóbbira használják fel inkább. De hogy visszatérjek a kérdésedre, szerintem az egyetemektől szellemi innovációt olyan nagyon ne várjál.

GFG: Ez kemény állítás.

MAK: Mert hogy ezek alapvetően hierarchikus intézmények, és ezért a konformitást fogják preferálni. Akiket ma érdemes olvasni a múltbéli szerzők közül, azok jelentős része nem egyetemi ember volt. Sőt, volt, akit száműztek is. Gondoljunk csak Hobbesra, Hume-ra, Rousseau-ra vagy Marxra.

Fűrész: Ők inkább lázadók, eretnekek voltak?

MAK: Valahogy a mainstreamen kívül estek. John Stuart Mill például életében nem járt iskolába, egy fél évet járt talán a Montpellier-i Egyetemre, de általános iskolába nem járt. A szülei tanították. Akiket ma érdemes olvasni, mert újítók voltak, azoknak nagyon furcsa életük volt, hogy finoman fogalmazzak. Az egyetem konformista intézmény, az egyetemi oktatás zöme ugyanazoknak a dolgoknak a repetitív átadása és újbóli visszaadása. Itt nagy újítások nem szoktak lenni, mert az egyetem egész egyszerűen nem ilyen intézmény.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Aki cselekszik, annak nem lehet jó a lelkiismerete”

GFG: Van abban valami lenyűgöző, amikor ez a teljesítményhiányos értelmiségi elit lenézi a politikai teljesítményt.

MAK: Minimum Platón óta él az a felfogás, hogy a politika bűzös, mocskos dagonya, szarlapátolás, ezzel szemben áll a filozófus, aki meg akarja őrizni a lelki boldogságát, a politikába nem avatkozik bele, mert az mocskos világ. Ez az európai kultúra része, ezzel nagyon nincs mit kezdenünk. Ahogy Cicero is mondta, a politika és a gazdaság az a két terület, ahol morális dilemmákat felvető ügyekbe bonyolódik az ember. A politika és a gazdaság valahogy erkölcsileg problémás tevékenység.

Fűrész: Így van. A politikában valódi erkölcsi dilemmákkal kell szembenézni. Ott az ember vagy jól, vagy rosszul dönt, de az biztos, hogy nem lehet tisztán kijönni belőle. A politikusnak ez a drámája.

MAK: Goethének tulajdonítják azt a mondást, hogy „A cselekvő ember mindig lelkiismeretlen.” És ehhez nem kell politikusnak se lenni. Elég, ha családja, munkája van, vagy időnként parkolóhelyet keres (nevetés). Előfordulhat az, hogy aki cselekszik, az óhatatlanul megsérti erkölcsi szabályokat. Az igazi politikus olyan, mint Ödipusz, cselekedni próbál, és a legjobb szándéka ellenére is lehet tragikus a végkimenetel. Egy politikai-közéleti szereplőnek, akármilyen jó szándékkal szólal meg, számolnia kell az esetleges tragikus következményekkel. A politikában nem működik az, amit Kant mond, hogy az a lényeg, hogy én jót akarok és a következményekhez nincs közöm. A szándéketika nem felelősségetika.  

Fűrész: Ezek szerint Merkel kantiánus, ezt legalább megtudtuk (nevetés).

MAK: Egyáltalán nem vad feltételezés, hogy Merkel kantiánus. Merkel egy evangélikus lelkész lánya, és Kant is evangélikus volt. Kant megértéséhez jó példa, amit a hazugságról mond. Ha igaztalanul üldöznek valakit, szabad-e az üldözöttet elbújtatni és azt hazudni az üldözőknek, hogy nincs náluk. És azt mondja Kant, hogy nem szabad hazudni, mert hazudni bűn. Viszont ha elviszik az üldözöttet, akkor már nem felel érte az, aki felfedte. „Én tisztességes voltam, a világ gonosz.” Ezt viszont nem mondhatja egy politikus.

GFG: Nem ebből az önhittségből fakad az a politikával kapcsolatos másik félreértés is, amikor azt mondják, hogy a politika és az erkölcs birodalma 100%-ig egybeér?

Fűrész: A politikára azért gondolunk „sárban dagonyázásként”, mert a politikai cselekvés során szembesülünk olyan erkölcsi dilemmákkal, amelyeket elméleti keretek között valójában nem is lehet feloldani. Százoldalas értekezésekben sem.

GFG: Ezek a szemrehányások univerzális erkölcsi kategóriákkal dobálóznak: szabadság, egyenlőség, testvériség, béke, jólét, tisztesség, stb.

MAK: Az érdekes, hogy mennyire büszkék vagyunk a modernitásunkra. Ha megnézitek a 14-15. századi erkölcsteológiai könyveket, akkor ezeket a dilemmákat mind megtaláljátok. A dilemmák léte és az esendő döntés szüksége nagyon régi tapasztalat, csak a modern ideológusok feledkeznek el róla, remélve, hogy a nagyszerű elveket megtalálva megoldották egyszer s mindenkorra a cselekvési problémákat. Ősrégi probléma az, hogy nagyon nagyszerűek az elvek, csak a gyakorlatban való alkalmazásuk mindig problematikus. Még egy keresztény teológus, Szent Tamás is azt mondja, hogy a kereszténységnek vannak különböző elvei, de hogy ezeket az elveket hogyan lehet a gyakorlati cselekvésben alkalmazni, az végtelenül problematikus.

Fotó: Kozma Zsuzsi

OLVASTAD MÁR?

Big pikcsör
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Öt EU-s tagállamba vándorolhatott Kadhafi titkos pénze

Öt EU-s tagállamba vándorolhatott Kadhafi titkos pénze

amerika, london, párizs

Moammer Kadhafi egykori líbiai diktátor pénzalapjait 2011-ben befagyasztotta az ENSZ. Vagyis azokhoz elvben nem lehetne hozzáférni, a közelmúltban azonban kiderült, hogy több százmillió euró hiányzik ezekről a számlákról. A legújabb információk alapján a líbiai pénzügyi alapokat összesen 5 EU-s ország csapolhatta meg. Belgium, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Luxembourg érintett.

Bekérették az ukrán külügyminisztériumba az új, kinevezett magyar nagykövetet

Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes legutóbbi, Ukrajnával kapcsolatos kijelentései miatt problémáznak az ukránok.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

Ez történt a mai nap.

Mesterséges intelligenciával cenzúrázzák a férfiak nyilatkozatait

Mesterséges intelligenciával cenzúrázzák a férfiak nyilatkozatait

fehér férfi

High-tech módszert talált a Financial Times, hogy kevesebb férfi nyilatkozzon a cikkeikben.

Munkatársunkat megbüntette a Facebook, amiért a homoszexuálisokról mert írni

Munkatársunkat megbüntette a Facebook, amiért a homoszexuálisokról mert írni

censored

A jobboldali véleményt tűzzel-vassal üldöző Facebook-cenzúra ismét lecsapott, ezúttal Horváth Zsófia munkatársunkat, a Pszicho sorozatunk arcát tiltotta a Facebook három napra.

Orbán: összefogásra van szükség a közép-európai országok között

Orbán: összefogásra van szükség a közép-európai országok között

kétharmad

A magyar kormányfő a dunaszerdahelyi Mol Labdarúgó Akadémia megnyitó ünnepségén hangsúlyozta a közép-európai országok együttműködésének fontosságát.

Románia 100 éve alatt Moldva csak még jobban leszakadt Erdélytől

100 év után is még mindig Erdély a legfejlettebb területe Romániának. Sőt, mostanra gazdaságilag még jobban leszakadt Erdélytől Moldva - mondja Lucian Boia román történész, aki szerint bár a területét az elmúlt évszázadban sikeresen megtartotta Románia, most mégis nagy gondban van az ország, mert a lakosai milliószámra költöznek el.

Soros György rajongója Svédország új miniszterelnök-jelöltje

Soros György rajongója Svédország új miniszterelnök-jelöltje

amerika, london, párizs

Újabb érdekes állomásához érkezett a svéd kormányalakítási procedúra.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére