Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a lázadókhoz!”
Big pikcsör
 
 
 
 

Molnár Attila Károly: "Az értelmiségi, az egy baloldali műfaj"

Fűrész Gábor - GFG - Ketipisz Sztavrosz

2017. május 4. 11:48

Rendhagyó beszélgetés Molnár Attila Károly eszmetörténésszel a konzervatívokról és az értelmiségiekről, az egyetemről és a konzervatív értelmiségiekről, az életről és az elvekről, az internetről és a szabadságról, meg arról, hogy "egyáltalán nem vad feltételezés, hogy Merkel kantiánus".

Az értelmiségi, az egy baloldali műfaj”

GFG: Kezdjünk egy friss benyomással, amikor a magyar miniszterelnök a minap Brüsszelben védte meg a magyar álláspontot, azt vehette észre az egyszeri tévénéző, hogy csupa jóllakott napközissel, elpuhult európai politikussal kell hadakoznia, akik egyébként az általuk képviselt európai civilizáció és értékrend ékkövének nevezték Soros egyetemét.

MAK: Hogy mi az európai civilizáció, melyek az értékei, mi az ékköve – ezekben a kérdésekben már rögtön a kiindulópontnál nem értenénk egyet velük. Azt persze érteni vélem, hogy a Soros-ügyet megpróbálják felminősíteni. Ha valaki azt mondja, hogy baromi jó egyetem, hát lelke rajta. Azért mondja, mert neki ez fontos. Én ebben a kérdésben nem vagyok elfogult, se pro, se kontra. Én nem érdeklem őket, és ők sem érdekelnek engem. De megértem az ott dolgozókat, akik aggódnak a munkahelyük miatt, hiszen ebből élnek. Nem öröm, ha akárcsak egy magyar ember is veszélyeztetve látja a megélhetését.

GFG: Véleményed nyilván van róla.

MAK: Érteni vélem, hogy az egész ügy miért épp most alakult ki. Ugyanakkor látható, hogy az európai és magyar kritikusok is az egyetemi autonómia fogalmát hangsúlyozzák. Itt minimum két dologról van szó. Az egyik az, hogy az egyetemi világ a háború után radikálisan balra tolódott. Ez a németeknél, az olaszoknál és a franciáknál is ez egyértelműen a nácitlanítással függött össze. A jobboldaliakat szépen kiszorították az egyetemi világból, azt mondták, hogy elégedjenek meg a gazdasággal, termeljen a kapitalizmus, cserébe viszont a kultúrát igenis ellenőrzés alatt kell tartani, hogy felszámolhassák a nemzeti elfogultságokat, a nemzetek közötti konfliktusokat. Nálunk ugyanezt 45 után a kommunisták hajtották végre. Az autonómia védelme tehát egyrészt nyilván ennek a status quónak a védelmét jelenti. Másfelől ez egy foglalkozási csoport küzdelme. Akik régebben a szabad művészetekben ügyködtek, azoknak nem volt eladható termékük, ezért patrónusra szorultak. Elég csak a Canterburyi mesék oxfordi diákjára gondolni, aki bárkinek eladná magát. Ebből a világból alakult ki az úgynevezett értelmiségi a 19. század végén. Az értelmiség számára mai napig probléma a patrónusi rendszer kezelése, elfogadása, főleg, hogy a patrónus lehet az állam is. A háború után kialakult autonómiaeszmény azt jelenti, hogy az állam pénzt tol be az egyetemi szférába, aminek így nem kell a piacon megméretni magát, de tartalmilag nem szól bele az egyetemek működésébe. Ezt a foglalkozási status quót is védik.

GFG: Ezzel az állam egyúttal pacifikál egy széles réteget, akik értelmiséginek nevezik magukat.

MAK: Igen, persze. Ugyanakkor ez az értelmiség roppant büszke a szellemi függetlenségére. Ennek ellenére a mai egyetemi világban nagyobb kultusza van és jobban elfogadott a liberális demokrácia, mint a monarchia volt a 14. századi a katolikus egyetemeken. Talán pont azért, mert alapvetően mégis az állam, ma a liberális demokrácia tartja el. Azt mondhatjuk, hogy ma az alapvető politikai kérdésekben az egyetemek teljesen rendszerkonformak. A politikai rendszer és a független értelmiségi között nincs éles törés.

Fotó: Kozma Zsuzsi

GFG: Az utóbbi időkben sokat lehetett olvasni arról, hogy néhány – az önértelmezése szerint – konzervatív értelmiségi úgy gondolta, hogy „most szólok.” De önmagában a konzervatív értelmiségi kategória nem fából vaskarika? Mit gondolsz te erről?

MAK: Szerintem te nagyon jól tudod, hogy mit gondolok erről.

GFG: Jó, jó, persze tudom, de most elbábozzuk, mintha nem tudnám.

MAK: Nagyjából a 19. század vége felé, a Dreyfus-per környékén alakult ki a fogalom. Alapvetően a baloldali kritikus közéleti tevékenységeket végző emberek nevezték így magukat. Maga az elnevezés az intellektus szóból származik, magyarul szerintem ezt jól adja vissza az értelmiségi kategóriája. Ami persze eleve egy önhitt gondolat, hogy az értelmiségi ennek a minden ember számára adott képesség, az intellektus képviselőjének tekinti magát. De tegyük zárójelbe az önhittséget és maradjunk annál, hogy a kategória a 19. század végétől kezdve a baloldali kritika megfogalmazóit jelölte. Angliában tiszta sor, ha azt mondja valaki, hogy „intellectual”, akkor a kritikus, félig újságírót, félig véleménymegmondót érti alatta és nem az egyetem emberét, mert az egyetemi az „academic”, az orvos és a mérnök pedig „professional”. Az angoloknak tehát a különböző kategóriákra külön szavaik vannak. Magyarországon viszont úgy alakult, hogy mindenkit értelmiséginek neveznek, aki diplomás. Vagyunk azonban egy páran, akik azt mondjuk, hogy egy konzervatív helyből – a fogalom eredeténél fogva – nem lehet értelmiségi, mert az értelmiségi az egy baloldali műfaj. Továbbá, a konzervatív állandó gyanakvással él az olyan politikai irányzatokkal és cselekvőkkel szemben, akik azt mondják magukról, hogy ők valamiféleképpen megvilágosodtak, tudásuk tökéletesebb, helyesebb, teljesebb, mint a körülöttük élő embereké. Edmund Burke-től kezdve Roger Scrutonig nagyjából mindenki, aki az elmúlt kétszáz év konzervatív kánonjába bekerült, gyanakvó mindazokkal szemben, akik valamiféle megvilágosodásra hivatkozva úgy gondolják, hogy az ő értelmük magasabb rendű, mint az átlag halandóké. Az értelmiségi kifejezést nagyjából oda kellene helyezni, ahová a forradalom szavunk is való.

GFG: Nem írható fel valahogy úgy az értelmiségi képlete, hogy morális fensőbbségem van, mert véleményem van, azt el is tudom mondani, ezért figyelni kell arra, amit mondok? A konzervatív értelmiségi pedig onnét ismerszik meg, hogy bizonyos kitüntetett helyzetekben, például válság idején, amikor letérünk az útról, akkor jön nála a belső késztetés, hogy meg kell szólalnia és azt kell mondania, „most szólok”?

MAK: Attól, hogy valaki magát konzervatívnak gondolja, még lehet véleménye. Egyáltalán nem ördögtől való, hogy az egyes kérdéseket megvitassuk és a véleményeket ütköztessük. Ezt nem tartom természetellenesnek vagy a konzervatív hagyománytól idegennek. Az már egy másik kérdés, hogy az az állítás, hogy aki magát értelmiséginek gondolja, mert mondjuk írt már életében egy könyvet, esetleg többet, vagy PhD-je van, vagy még nagyobb tudományos stalluma, ezért az ő véleménye politikai kérdésekben többet érne, vagy morálisan magasabb rendű lenne, mint egy átlag halandóé. Azt hiszem, ez egy nehezen védhető álláspont. Platóntól származik a gondolat, hogy a filozofálás az ember lelkét nemesíti, a filozófusok ezért jobb emberek. Hát, én azért láttam már filozófust, és ezt azért nem merném így kijelenteni (nevetés). Mégis sikerrel épült be a mai értelmiségi önképébe az a felfogás, hogy valahogy a szellemi tevékenység az embert nemesíti, jobbá, erkölcsileg magasabb rendűvé teszi. Szerintem ez egy erősen farizeus hozzáállás. Lehet, hogy minden konzervatív értelmiséginek el kellene végezni egy kurzust A balgaság dicséretéből. (nevetés). Jó gyógyír a farizeusság ellen.

GFG: A pék vagy a bolti eladó erkölcsileg nem háborodhat fel? Az ő morális felháborodásuk miért van lejjebb, mint a hat nyelven beszélő középkorász morális felháborodása?

MAK: Nincs lejjebb.

GFG: Csak ha ezt mondom, akkor plebejus vagyok.

MAK: Inkább populista.

Fűrész: Az jó, az dicséret.

MAK: Fene tudja. De visszatérve arra, amit mondtál, hogy mi is a baj a pék véleményével: a demokrácia nagy problémája az, amit a demokraták egyébként nagyon szeretnek benne, hogy nagyjából egyenlőek vagyunk. Ebben a többé-kevésbé egyenlőek világában a legfontosabb jószág, amiért küzdünk, az a figyelem, pontosabban a figyelem megszerzése. Van, aki ezért levetkőzik. Van, aki beszél. Itt ugye alapvetően arról van szó, hogy ha egy ismert színész, rendező, egyetemi tanár vagy akadémikus megszólal, akkor nagyobb eséllyel fordítja maga felé a figyelmet, mint a pék. Nem azért, mert az állítása értékesebb, hanem mert jobban felé fordul a figyelem. Másrészt, ha egy ember, egy szavazat van, márpedig az van, akkor felmerül a kérdés, hogyan lehet előnyre szert tenni a másikkal szemben? Például úgy lehet, hogy magunknak valamilyen erkölcsi pozíciót tulajdonítunk. Mint például azt, hogy mi vagyunk a független értelmiségiek.

Fotó: Kozma Zsuzsi

OLVASTAD MÁR?

Big pikcsör
 
 
 
 

Szabadon lehet kommentelni, a vélemény szabad, viszont a gyűlöletkeltésért, személyi integritás megsértéséért mindenki maga felel.

Oregonban lassan már bicikli is lehet a nemed

Az egyesült államokbeli Oregonban lehetővé tették egy harmadik nem választását a jogosítványokban és személyi igazolványokban.

Az amerikaiak nem akarják sokáig a szíriai kurdoknál hagyni a fegyvereiket

Az amerikaiak nem akarják sokáig a szíriai kurdoknál hagyni a fegyvereiket

amerika, london, párizs

James Mattis amerikai védelmi miniszter Ankarába küldött levelében arról biztosította török hivatali kollégáját, Fikri Isiket, hogy Washington az Iszlám Állam nevű terrorszervezet legyőzése után visszaveszi az amerikai fegyvereket a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milíciától - közölte csütörtökön a török védelmi minisztérium.

Az Európa Tanács nem a terrorizmus, hanem a rasszizmus miatt aggódik

A populizmus és az idegenellenes gyűlöletbeszéd terjedésének erősödése jellemezte tavaly Európát - közölte az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni szakértői bizottsága (ECRI) csütörtökön közzétett éves jelentésében.

Sebastian Kurz: nincs szükség iszlám óvodákra Ausztriában

Sebastian Kurz: nincs szükség iszlám óvodákra Ausztriában

amerika, london, párizs

Be kellene zárni az olyan óvodákat, ahol a gyerekek nem vagy alig beszélnek németül, hogy hatékonyabban lehessen a migránsokat integrálni - jelentette ki Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter a Kurier osztrák lap által rendezett nyilvános eseményen.

Magyarország határozottan ellenzi a közép-európai migránsfalvak létrehozását

Magyarország határozottan ellenzi a közép-európai migránsfalvak létrehozását

közeleg a tél

Magyarország a leghatározottabban visszautasítja az unió határainak megnyitását és a migránsfalvak Közép-Kelet-Európába telepítését - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Megelőzte az MKP a Most-Hidat

Megelőzte az MKP a Most-Hidat

amerika, london, párizs

A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint ismét az MKP a legnépszerűbb felvidéki magyar párt.

Akad némi gond a svéd média sokszínűségével

Akad némi gond a svéd média sokszínűségével

amerika, london, párizs

,,Svédország a világ ­lelkiismerete" ismétli nagy előszeretettel a svéd média, mivel az ország betartja az ENSZ határozatait; a világbéke szószólója; a női egyenjogúság és a rasszizmus elleni küzdelem és a szolidaritás vezető országa; továbbá a környezetvédelem élharcosa. Svédországban fejlett és működőképes a demokrácia, a polgárok szabadon élnek, gondolkodnak.

Tusk: történelmi lépés született az EU-s csúcstalálkozón

Tusk: történelmi lépés született az EU-s csúcstalálkozón

amerika, london, párizs

Erősíteni fogják az Európai Unió védelmi dimenzióját.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére