Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
Big pikcsör
 
 
 
 

Molnár Attila Károly: "Az értelmiségi, az egy baloldali műfaj"

Fűrész Gábor - GFG - Ketipisz Sztavrosz

2017. május 4. 11:48

Rendhagyó beszélgetés Molnár Attila Károly eszmetörténésszel a konzervatívokról és az értelmiségiekről, az egyetemről és a konzervatív értelmiségiekről, az életről és az elvekről, az internetről és a szabadságról, meg arról, hogy "egyáltalán nem vad feltételezés, hogy Merkel kantiánus".

Az értelmiségi, az egy baloldali műfaj”

GFG: Kezdjünk egy friss benyomással, amikor a magyar miniszterelnök a minap Brüsszelben védte meg a magyar álláspontot, azt vehette észre az egyszeri tévénéző, hogy csupa jóllakott napközissel, elpuhult európai politikussal kell hadakoznia, akik egyébként az általuk képviselt európai civilizáció és értékrend ékkövének nevezték Soros egyetemét.

MAK: Hogy mi az európai civilizáció, melyek az értékei, mi az ékköve – ezekben a kérdésekben már rögtön a kiindulópontnál nem értenénk egyet velük. Azt persze érteni vélem, hogy a Soros-ügyet megpróbálják felminősíteni. Ha valaki azt mondja, hogy baromi jó egyetem, hát lelke rajta. Azért mondja, mert neki ez fontos. Én ebben a kérdésben nem vagyok elfogult, se pro, se kontra. Én nem érdeklem őket, és ők sem érdekelnek engem. De megértem az ott dolgozókat, akik aggódnak a munkahelyük miatt, hiszen ebből élnek. Nem öröm, ha akárcsak egy magyar ember is veszélyeztetve látja a megélhetését.

GFG: Véleményed nyilván van róla.

MAK: Érteni vélem, hogy az egész ügy miért épp most alakult ki. Ugyanakkor látható, hogy az európai és magyar kritikusok is az egyetemi autonómia fogalmát hangsúlyozzák. Itt minimum két dologról van szó. Az egyik az, hogy az egyetemi világ a háború után radikálisan balra tolódott. Ez a németeknél, az olaszoknál és a franciáknál is ez egyértelműen a nácitlanítással függött össze. A jobboldaliakat szépen kiszorították az egyetemi világból, azt mondták, hogy elégedjenek meg a gazdasággal, termeljen a kapitalizmus, cserébe viszont a kultúrát igenis ellenőrzés alatt kell tartani, hogy felszámolhassák a nemzeti elfogultságokat, a nemzetek közötti konfliktusokat. Nálunk ugyanezt 45 után a kommunisták hajtották végre. Az autonómia védelme tehát egyrészt nyilván ennek a status quónak a védelmét jelenti. Másfelől ez egy foglalkozási csoport küzdelme. Akik régebben a szabad művészetekben ügyködtek, azoknak nem volt eladható termékük, ezért patrónusra szorultak. Elég csak a Canterburyi mesék oxfordi diákjára gondolni, aki bárkinek eladná magát. Ebből a világból alakult ki az úgynevezett értelmiségi a 19. század végén. Az értelmiség számára mai napig probléma a patrónusi rendszer kezelése, elfogadása, főleg, hogy a patrónus lehet az állam is. A háború után kialakult autonómiaeszmény azt jelenti, hogy az állam pénzt tol be az egyetemi szférába, aminek így nem kell a piacon megméretni magát, de tartalmilag nem szól bele az egyetemek működésébe. Ezt a foglalkozási status quót is védik.

GFG: Ezzel az állam egyúttal pacifikál egy széles réteget, akik értelmiséginek nevezik magukat.

MAK: Igen, persze. Ugyanakkor ez az értelmiség roppant büszke a szellemi függetlenségére. Ennek ellenére a mai egyetemi világban nagyobb kultusza van és jobban elfogadott a liberális demokrácia, mint a monarchia volt a 14. századi a katolikus egyetemeken. Talán pont azért, mert alapvetően mégis az állam, ma a liberális demokrácia tartja el. Azt mondhatjuk, hogy ma az alapvető politikai kérdésekben az egyetemek teljesen rendszerkonformak. A politikai rendszer és a független értelmiségi között nincs éles törés.

Fotó: Kozma Zsuzsi

GFG: Az utóbbi időkben sokat lehetett olvasni arról, hogy néhány – az önértelmezése szerint – konzervatív értelmiségi úgy gondolta, hogy „most szólok.” De önmagában a konzervatív értelmiségi kategória nem fából vaskarika? Mit gondolsz te erről?

MAK: Szerintem te nagyon jól tudod, hogy mit gondolok erről.

GFG: Jó, jó, persze tudom, de most elbábozzuk, mintha nem tudnám.

MAK: Nagyjából a 19. század vége felé, a Dreyfus-per környékén alakult ki a fogalom. Alapvetően a baloldali kritikus közéleti tevékenységeket végző emberek nevezték így magukat. Maga az elnevezés az intellektus szóból származik, magyarul szerintem ezt jól adja vissza az értelmiségi kategóriája. Ami persze eleve egy önhitt gondolat, hogy az értelmiségi ennek a minden ember számára adott képesség, az intellektus képviselőjének tekinti magát. De tegyük zárójelbe az önhittséget és maradjunk annál, hogy a kategória a 19. század végétől kezdve a baloldali kritika megfogalmazóit jelölte. Angliában tiszta sor, ha azt mondja valaki, hogy „intellectual”, akkor a kritikus, félig újságírót, félig véleménymegmondót érti alatta és nem az egyetem emberét, mert az egyetemi az „academic”, az orvos és a mérnök pedig „professional”. Az angoloknak tehát a különböző kategóriákra külön szavaik vannak. Magyarországon viszont úgy alakult, hogy mindenkit értelmiséginek neveznek, aki diplomás. Vagyunk azonban egy páran, akik azt mondjuk, hogy egy konzervatív helyből – a fogalom eredeténél fogva – nem lehet értelmiségi, mert az értelmiségi az egy baloldali műfaj. Továbbá, a konzervatív állandó gyanakvással él az olyan politikai irányzatokkal és cselekvőkkel szemben, akik azt mondják magukról, hogy ők valamiféleképpen megvilágosodtak, tudásuk tökéletesebb, helyesebb, teljesebb, mint a körülöttük élő embereké. Edmund Burke-től kezdve Roger Scrutonig nagyjából mindenki, aki az elmúlt kétszáz év konzervatív kánonjába bekerült, gyanakvó mindazokkal szemben, akik valamiféle megvilágosodásra hivatkozva úgy gondolják, hogy az ő értelmük magasabb rendű, mint az átlag halandóké. Az értelmiségi kifejezést nagyjából oda kellene helyezni, ahová a forradalom szavunk is való.

GFG: Nem írható fel valahogy úgy az értelmiségi képlete, hogy morális fensőbbségem van, mert véleményem van, azt el is tudom mondani, ezért figyelni kell arra, amit mondok? A konzervatív értelmiségi pedig onnét ismerszik meg, hogy bizonyos kitüntetett helyzetekben, például válság idején, amikor letérünk az útról, akkor jön nála a belső késztetés, hogy meg kell szólalnia és azt kell mondania, „most szólok”?

MAK: Attól, hogy valaki magát konzervatívnak gondolja, még lehet véleménye. Egyáltalán nem ördögtől való, hogy az egyes kérdéseket megvitassuk és a véleményeket ütköztessük. Ezt nem tartom természetellenesnek vagy a konzervatív hagyománytól idegennek. Az már egy másik kérdés, hogy az az állítás, hogy aki magát értelmiséginek gondolja, mert mondjuk írt már életében egy könyvet, esetleg többet, vagy PhD-je van, vagy még nagyobb tudományos stalluma, ezért az ő véleménye politikai kérdésekben többet érne, vagy morálisan magasabb rendű lenne, mint egy átlag halandóé. Azt hiszem, ez egy nehezen védhető álláspont. Platóntól származik a gondolat, hogy a filozofálás az ember lelkét nemesíti, a filozófusok ezért jobb emberek. Hát, én azért láttam már filozófust, és ezt azért nem merném így kijelenteni (nevetés). Mégis sikerrel épült be a mai értelmiségi önképébe az a felfogás, hogy valahogy a szellemi tevékenység az embert nemesíti, jobbá, erkölcsileg magasabb rendűvé teszi. Szerintem ez egy erősen farizeus hozzáállás. Lehet, hogy minden konzervatív értelmiséginek el kellene végezni egy kurzust A balgaság dicséretéből. (nevetés). Jó gyógyír a farizeusság ellen.

GFG: A pék vagy a bolti eladó erkölcsileg nem háborodhat fel? Az ő morális felháborodásuk miért van lejjebb, mint a hat nyelven beszélő középkorász morális felháborodása?

MAK: Nincs lejjebb.

GFG: Csak ha ezt mondom, akkor plebejus vagyok.

MAK: Inkább populista.

Fűrész: Az jó, az dicséret.

MAK: Fene tudja. De visszatérve arra, amit mondtál, hogy mi is a baj a pék véleményével: a demokrácia nagy problémája az, amit a demokraták egyébként nagyon szeretnek benne, hogy nagyjából egyenlőek vagyunk. Ebben a többé-kevésbé egyenlőek világában a legfontosabb jószág, amiért küzdünk, az a figyelem, pontosabban a figyelem megszerzése. Van, aki ezért levetkőzik. Van, aki beszél. Itt ugye alapvetően arról van szó, hogy ha egy ismert színész, rendező, egyetemi tanár vagy akadémikus megszólal, akkor nagyobb eséllyel fordítja maga felé a figyelmet, mint a pék. Nem azért, mert az állítása értékesebb, hanem mert jobban felé fordul a figyelem. Másrészt, ha egy ember, egy szavazat van, márpedig az van, akkor felmerül a kérdés, hogyan lehet előnyre szert tenni a másikkal szemben? Például úgy lehet, hogy magunknak valamilyen erkölcsi pozíciót tulajdonítunk. Mint például azt, hogy mi vagyunk a független értelmiségiek.

Fotó: Kozma Zsuzsi

OLVASTAD MÁR?

Big pikcsör
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Pengeélen táncol az ország, miután el akarták venni a fehérek földjeit

Pengeélen táncol az ország, miután el akarták venni a fehérek földjeit

amerika, london, párizs

Cyril Ramaphosa, Dél-Afrika elnöke lényegében beismerte, hogy országa komoly bajban van, szavai szerint pengeélen táncol az afrikai állam azután, hogy erőszakkal, kompenzáció nélkül el akarták venni a fehér földművesek földjeit.

Libsi tempó: felelősségteljes egyéni döntés helyett hibáztassuk a kormányt

Libsi tempó: felelősségteljes egyéni döntés helyett hibáztassuk a kormányt

ökojobb

Szeptemberben robbant a hír, hogy a kormány betilthatja a műanyag zacskókat, majd az elmúlt hetekben azon ment a sírás, hogy a kormány visszatáncolt. Tisztázzunk néhány dolgot ezzel kapcsolatban.

Megtiltják a kereszt viselését az alsó-szászországi bíróságokon

Megtiltják a kereszt viselését az alsó-szászországi bíróságokon

amerika, london, párizs

Németország északnyugati tartományában minden bizonnyal ez a legégetőbb probléma.

Már az interneten is kitölthető a nemzeti konzultáció

Már az interneten is kitölthető a nemzeti konzultáció

kétharmad

Szerda reggeltől az interneten is ki lehet tölteni a családok védelméről szóló nemzeti konzultációs kérdőívet - jelentette be Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Facebookra feltöltött videójában.

Mindenkit szeretni

Mindenkit szeretni

piszkostizenkettő

Nem lehet mindenkit szeretni, de minek is, mert miféle szeretet az, amit az utolsó gyújtogató és az édesanyám egyformán megkap?

Demeter Márta továbbra is titkolózik

Demeter Márta továbbra is titkolózik

kétharmad

A bevándorláspárti LMP elnökét arról kérdezték, hogy kiket alkalmaz országgyűlési képviselői keretéből.

Szijjártó: erős és sikeres Európa a cél

A külgazdasági és külügyminiszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezvényén fejtette ki gondolatait.

"Magyarországra megbízható szövetségesként tekintenek Washingtonban"

Magyarországra megbízható és partneri viszonyt kínáló szövetségesként tekintenek Washingtonban - hangsúlyozta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az amerikai fővárosban.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére