Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Mindenben Donald Trump akarata érvényesült a NATO-csúcson

Vincze Viktor Attila

2018.07.12. 17:30

Bár heves viták után, de a rendkívüli NATO-csúcs összehívását kezdeményezõ amerikai elnök, Donald Trump szerint is eredményesen zárult a brüsszeli NATO-csúcstalálkozó, ahol a katonai szövetség összes tagállama - így Magyarország is - ígéretet tett arra, hogy 2024-ig a GDP két százalékát fordítják védelmi kiadásokra. Eredetileg nem szerepelt a csúcstalálkozó napirendjén, de a találkozón hangsúlyozottan szó esett a tömeges migráció veszélyeirõl is.

Hiszek a NATO-ban"

– hangoztatta a brüsszeli NATO-csúcstalálkozó végén megtartott sajtótájékoztatóján Trump elnök, hozzátéve, hogy jelentős előrelépést sikerült elérni az értekezleten, mert a katonai szervezet tagállamai lényegesen emelni fogják védelmi költségvetésüket. Ezt az amerikai elnök személyes sikereként értékeli, mondván, hogy egyik hivatali elődje sem tudott még hasonló eredményt felmutatni.

Eredményes volt a csúcstalálkozó és így a NATO most lényegesen erősebb, mint két nappal ezelőtt volt, és az Egyesült Államok elkötelezettsége továbbra is szilárd a katonai szövetség irányában"

– mondta Donald Trump amerikai elnök az észak-atlanti szövetség kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának a végén.

Trump beszélt arról is, hogy "az Európai Uniónak nagyon óvatosnak kell lennie a bevándorlás ügyében, máskülönben komoly problémákkal fogja szembetalálni magát". Közölte, az ülésen egyértelműen figyelmeztetett mindenkit:

Rendkívül körültekintőnek kell lenni, mert a bevándorlás maga alá gyűri Európát."

Rámutatott, ő maga "erős álláspontot" képvisel a migrációt illetően, s valószínűleg – legalábbis részben – emiatt nyerte meg az amerikai elnökválasztást, ahogyan a közelmúltbeli olasz választásokon is ez volt a meghatározó téma, és a britek is elsősorban a bevándorlás miatt döntöttek az EU-ból való kilépés mellett.

Donald Trump a német kormánnyal kapcsolatos vitájáról pedig megjegyezte, hogy nagyon tiszteli Németországot, a kapcsolata pedig kiváló Angela Merkel kancellárral.

Az amerikai elnök emellett még arról is beszélt Brüsszelben, hogy a jövő hétfői találkozóján a jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszország általi annektálásáról, a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozásról, valamint az atomfegyver-korlátozásról is tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz államfővel.

Azt mondta, hogy egy jó találkozóra készül Putyinnal, akivel "jól kijönnek", nincs sok kérdés napirenden, és még nem lehet tudni, hogy milyen eredményeket sikerül elérni.

Újságírói kérdésre válaszolva Trump elmondta: sem barátnak, sem ellenségnek nem nevezné az orosz elnököt, elsősorban "vetélytársnak" tartja őt, aki Oroszországot képviseli.

Tagadják, hogy felmerült volna az USA NATO-ból való kilépése

A találkozó után Emmanuel Macron francia államfő az erről szóló korábbi sajtóhírekre reagálva hangsúlyozta, hogy Trump sem nyilvánosan, sem zárt ajtók mögött nem fenyegetett egy pillanatig sem azzal, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a NATO-ból.

Macron ugyanakkor visszautasította Trump azon kijelentését, miszerint a szövetségesek nagyobb vállalásokat tettek volna a védelmi költségeik növelésére a bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékát célzó hivatalos kötelezettségüknél. Hozzátette, nem is biztos benne, hogy jó ötlet lenne ezt a célértéket megduplázni. Leszögezte, hogy Franciaország 2024-re eleget fog tenni vállalásainak, és GDP-je 2 százalékára emeli védelmi költségvetését a jelenlegi 1,8-ról.

Angela Merkel német kancellár is arról számolt be, hogy a NATO-tagországok határozottan elkötelezték magukat amellett, hogy komolyan hozzájárulnak a költségekhez, alkalmazkodva a változó biztonsági helyzethez.

A szövetségesek egyetértettek, hogy változnia kell a védelemre vonatkozó tehermegosztásnak, méltányosabbá kell tenni azt"

– mondta Merkel.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pedig azt mondta a csúcstalálkozó után, hogy "őszinte" megbeszélést folytattak a tagállami vezetők, minden résztvevő kristálytisztán értette Trump üzenetét a katonai kiadások növeléséről, és ennek már látszik a hatása, az amerikai elnök beiktatása óta a szövetségesek korábban soha nem látott mértékben, 41 milliárd dollárral emelték védelmi költségvetésüket. 

Magyarország teljesíti a két százalékos védelmi ráfordítást érintő vállalását

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a NATO-csúcs végén azt közölte, hogy Magyarország kész megvitatni azt az amerikai javaslatot, hogy a 2 százalékos GDP-arányos védelmi ráfordítást az eredetileg kitűzött határidőnél korábban érjük el. 

Magyarország 2024-ig biztosan teljesíti a kétszázalékos GDP-arányos védelmi ráfordítást érintő vállalását. A haderőfejlesztési program tekintetében ez már korábban sikerülni fog"

– tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy a védelmi kiadásokról szóló vita során előjött a NATO-n belüli szolidaritás kérdése is, amely kapcsán felvetődik annak kérdése, hogy a migrációval összefüggésben a szolidaritásnak egyetlen egy mértékegysége van-e, vagy több is.

Hangsúlyozta, hogy a komoly viták ellenére a katonai szövetség legnagyobb ereje az egységében rejlik. Az egység minimális megbomlása a szövetségre, az egyes tagokra és általában a nemzetközi biztonságra is komoly hatással bírhat. Hozzátette, a csúcstalálkozón nem vetődött fel, hogy a tagországok száma csökkenne, vagy hogy az Egyesült Államok kilépne a szövetségből.

Magyarország továbbra is határozottan kiáll a NATO-ban is a kárpátaljai magyarok érdekében

Szijjártó Péter a grúziai és ukrajnai reformfolyamatok értékelésével foglalkozó üléssel kapcsolatban elmondta, noha a tagországok többsége támogatásáról biztosította mind a georgiai, mint az ukrán euroatlanti törekvéseket, a tagsági akcióterv megindításáról nem született döntés.

Tájékoztatása szerint Magyarország világossá tette, hogy Kelet-Európában az egységes politikai és katonai fellépés alapvető feltétele a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása. Mint hangsúlyozta, a kisebbségi jogok megsértése a NATO szövetségi integritását is meg tudja gyengíteni. Ezért Magyarország amellett érvelt Ukrajnával kapcsolatban, hogy ameddig nem teljesíti a NATO felé vállalt kötelességeiket – melyek között ott a van a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és folyamatos fejlesztése is – addig nem támogatja az előrehaladását az euroatlanti folyamatban.

Mindenfajta ukrán integrációs törekvés magyar támogatásának előfeltétele, hogy 2023-ig hosszabbítsák meg az átmeneti időszakot, vagyis a nyelvi cikk életbe léptetését, a magániskolákat vegyék ki a törvény hatása alól és konzultáljanak a magyar kisebbséggel – húzta alá a külgazdasági és külügyminiszter.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére