Nos, Merkel elutazott a német gyarmatokra, Ukrajnába, ahol kijelentette, hogy támogatja a szankciókat Putyin ellen, amelyeket az Európai Unió a Krím elcsatolása és a Donyec-medencei agresszió miatt vezetek be.

A kijevi helytartó, Porosenko próbálta viccesre venni a figurát, és az oroszok által ellen- szankcióval sújtott emberek listájáról megjegyezte, hogy "az ukránok ezt másképpen fogják fel, számukra ez felér egy állami kitüntetéssel, és nagyon meg vannak sértődve azok, akik nem kerültek fel rá".

Merkel odáig jutott, hogy ENSZ békefenntartó missziót akar küldeni a Donyec-medencébe.

Az UNIAN ukrán hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Pavlo Klimkin külügyminiszter szeptember 26-án közölte: Ukrajna, az Egyesült Államok, Németország és Franciaország már rég kidolgozott egy közös határozati javaslatot az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) számára a donyec-medencei kéksisakos békefenntartó misszióról, és azt hamarosan a BT elé terjesztik. 

Többek között azért, mert mind a mai napig a külkereskedelmi forgalom tekintetében Németország Oroszország 3. legfontosabb partnere (Kína és Hollandia után). 2011-ben a Németországba irányuló kivitel 72,3%-át az energiaszektor adta, 8,7% volt a fémipari termékek aránya, 5,2% pedig a vegyipar részesedése.

2017-ben a Gazprom nyugati exportjának 32,8%-a került Németországba, ami azt jelenti, hogy az E.On a Gazprom legjelentősebb európai vásárlója.

2018 szeptemberében pedig megkezdődött az Északi Áramlat 2 tengeri szakaszának lefektetése. Az Északi Áramlat 2 mintegy 9,5 milliárd eurós projekt, annak keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővíthetik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, ennek a megépítése azért fontos, mert így 

Magyarán: Merkel igazából az ukránokat megkerülve akar energiahordozókat vásárolni Oroszországtól. Szóban támogatja a kijevi bábkormányt, de a tettei ezt nem igazolják vissza.