Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
kétharmad
 
 
 
 

Miért nem tesznek többet az arab államok az Iszlám Állam megfékezéséért?

Tóth Hanna

2015. december 12. 15:00

Amíg a Nyugat egyre inkább fokozza katonai részvételét ebben a harcban, az amúgy amerikai szövetségi rendszerhez tartozó arab államok, amelyek földrajzilag közelebb is helyezkednek el a rettegett Da’eshoz egyre kevésbé veszik ki abban a részüket. A CNN egyik szerzője ennek okait próbálja feltárni.

Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is egyre kisebb mértékben küldenek csapatokat az Iszlám Állam ellen. Bahrein már ősszel felhagyott a csapásokkal, Jordánia pedig már augusztusban. A CNN fel is kereste ezzel kapcsolatban az érintett országokat, de nem kapott még hivatalos választ sem.

De miért is tesznek így, főleg, hogy az Iszlám Állam rájuk nézve a földrajzi közelség miatt még nagyobb veszélyt jelent?

A legfőbb ügy az arab országok számára Jemen és nem az Iszlám Állam

Az elemzők szerint Jemen annak a proxy háborúnak a központja, amely a régió két legfőbb hatalma, Szaúd-Arábia és Irán között zajlik.

A vallási és etnikai különbségek a központi elemei annak az ellenségeskedésnek, amely a két ország között áll fenn már hosszabb ideje. Irán ugyanis többségében síita perzsa és nem szunnita arab ország. A régió többi államát Szaúd-Arábia vezetésével pedig szunnita arabok lakják, akik a perzsákra régóta, finoman szólva is gyanúsan tekintenek. Ahogy meg is írtuk korábban egy perzsa és egy arab között nagyobb az ellenségeskedés mint azt mi innen Európából valaha is gondolnánk.

Fotó: AFP

Így amikor az Irán által támogatott lázadók elfoglalták Szaanát, a jemeni fővárost az előző évben,  a szaúdi vezetésű arab koalíció (beleértve Egyiptomot, Jordániát és az Emírségeket)  neki is indultak, hogy megállítsák a perzsa terjeszkedést.

Teljesen leköti őket, hogy azért aggódjanak mi lesz a saját házuk táján

Elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy a jemeni helyzeten kívül sok arab állam azért is aggódik mi lesz a saját országában, aggódnak az egyre erősödő fenyegető ellenzéki és sokszor egyben radikális hangok miatt.  Nem is beszélve a revans terrortámadásoktól való félelemről. Ezek miatt is félnek jobban belevonódniaz Iszlám Állammal szembeni harcba.

Így az arab államok, beleértve Jordániát is, a jordán pilóta elégetése óta alacsonyabb intenzitással vannak jelen a Da'es elleni harcban. Az Iszlám Állam ugyanis nem csak Szíriában és Irakban létezik, hanem jelentős számú támogatóval rendelkezik majdnem valamennyi arab államban, beleértve Szaúd-Arábiát, Kuvaitot, Libanont és Jordániát.  Ezek az államok így tényleg minimalizálni szeretnék a kockázatokat - mondja Fawaz Gerges a LSE professzora.

És azt se felejtsük el, hogy az Iszlám Államon belül a legnagyobb arányban, a gazdag öbölmenti Szaúd-Arábia állampolgárai vannak jelen.  Nem csak harcosok, hanem vezető szerepben. Ennek okán az Iszlám Állam komoly támadásokat hajtott végre az öbölmenti országban is.

Az arab államok sokáig úgy gondolták, hogy a szervezet egy az egyben Irán és nem az ő problémájuk, hiszen az általuk közvetlenül leginkább fenyegetett kormányok Irakban és Szíriában, mind-mind Irán nagy szövetségesei. Miért is ne tudná ezt maga Irán kezelni, tette fel sok arab vezető a kérdést.

Van egy olyan vélekedés is a szunnita arab országok körében, hogy Szaúd-Arábia és az öbölmenti szövetségesei  kevésbé hajlamosak csapásokat végrehajtani az Iszlám Állammal szemben, mert ha így tennének akarva-akaratlanul Irán szövetségeseit segítenék Bagdadban és Damaszkuszban. Azt meg most nem igazán engedhetik meg maguknak a közel-keleti játszótér jelenlegi felállásában.

De Gerges szerint erősödik körükben az a vélekedés is, amely szerint az Iszlám Állam globális hálozattá nőtte ki magát, akik terrortámadásokat hajtanak végre Párizstól Ausztráliáig. Az Iszlám Állam ugyanis nem csak Iránt és a síita vezetésű Irakot és Szíriát támadja, hanem a szunnita dominanciájú arab országokat is.

Fotó: AFP
Így arab szárazföldi seregek bevonása  szinte teljesen lehetetlennek tűnik

A probléma azzal, hogy az arab csapatokat vonjanak be az, hogy egyedül egyetlen arab ország sem kockáztatná meg, hogy az összes többi arab ország nevében járjon el.

Még ha ez nem is állna fenn, de eléggé valószínűtlen az is, hogy Irak vagy Szíria külföldi katonai beavatkozást támogasson - mondja Ghadi Sary a Chattam House közel-kelet elemzője.  A legtöbb arab országban a hadsereg túlzott bevonása az állam határon belül elfogadott, de azon kívül már problémás.

Láthatjuk, ahogy az egyiptomi hadsereg fókuszál a Sínai-félszigetre és hazai problémáira, láthatjuk ahogy a szíriai hadsereg is teszi ezt, és Jemenben is, ahol a szaúdi hadsereg úgy tisztítja a terepet, mintha csak otthon lenne. Ezeken túl viszont nem igazán láthatunk intervenciókat nemzetközi szinten. "

Az Iszlám Állammal és főleg az ideológiájával történő leszámolás azonban mi úgy gondoljuk elemi fontosságú és különösen igaz ez azokra az arab országokra, amelyeknek feladata lenne a régió megtisztítása, hogy végre új nap jöhessen el a Közel-Keleten és vele egy kicsit az egész világon is.

(cnn.com)

OLVASTAD MÁR?

kétharmad
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Öt EU-s tagállamba vándorolhatott Kadhafi titkos pénze

Öt EU-s tagállamba vándorolhatott Kadhafi titkos pénze

amerika, london, párizs

Moammer Kadhafi egykori líbiai diktátor pénzalapjait 2011-ben befagyasztotta az ENSZ. Vagyis azokhoz elvben nem lehetne hozzáférni, a közelmúltban azonban kiderült, hogy több százmillió euró hiányzik ezekről a számlákról. A legújabb információk alapján a líbiai pénzügyi alapokat összesen 5 EU-s ország csapolhatta meg. Belgium, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Luxembourg érintett.

Bekérették az ukrán külügyminisztériumba az új, kinevezett magyar nagykövetet

Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes legutóbbi, Ukrajnával kapcsolatos kijelentései miatt problémáznak az ukránok.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

Ez történt a mai nap.

Mesterséges intelligenciával cenzúrázzák a férfiak nyilatkozatait

Mesterséges intelligenciával cenzúrázzák a férfiak nyilatkozatait

fehér férfi

High-tech módszert talált a Financial Times, hogy kevesebb férfi nyilatkozzon a cikkeikben.

Munkatársunkat megbüntette a Facebook, amiért a homoszexuálisokról mert írni

Munkatársunkat megbüntette a Facebook, amiért a homoszexuálisokról mert írni

censored

A jobboldali véleményt tűzzel-vassal üldöző Facebook-cenzúra ismét lecsapott, ezúttal Horváth Zsófia munkatársunkat, a Pszicho sorozatunk arcát tiltotta a Facebook három napra.

Orbán: összefogásra van szükség a közép-európai országok között

Orbán: összefogásra van szükség a közép-európai országok között

kétharmad

A magyar kormányfő a dunaszerdahelyi Mol Labdarúgó Akadémia megnyitó ünnepségén hangsúlyozta a közép-európai országok együttműködésének fontosságát.

Románia 100 éve alatt Moldva csak még jobban leszakadt Erdélytől

100 év után is még mindig Erdély a legfejlettebb területe Romániának. Sőt, mostanra gazdaságilag még jobban leszakadt Erdélytől Moldva - mondja Lucian Boia román történész, aki szerint bár a területét az elmúlt évszázadban sikeresen megtartotta Románia, most mégis nagy gondban van az ország, mert a lakosai milliószámra költöznek el.

Soros György rajongója Svédország új miniszterelnök-jelöltje

Soros György rajongója Svédország új miniszterelnök-jelöltje

amerika, london, párizs

Újabb érdekes állomásához érkezett a svéd kormányalakítási procedúra.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére