Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Miért dolgozunk?

888.hu

2015.09.21. 14:55

Volt már olyan, hogy megkérdezted magadtól: miért csinálom ezt az egészet? Akkor ez a cikk neked szól.
Miért dolgozol? Miért kászálódsz ki az ágyból minden áldott nap és vonszolod be magad a munkahelyedre ahelyett, hogy egész nap ágyban maradnál és a 888.hu-t olvasnád?
 

Élni kell valamiből, ez evidens. De tényleg csak és kizárólag a pénzről szól? Amikor azt mondod valakire, hogy "csak a pénzért csinálja", ugye nem szívesen cserélnél vele helyet?

Az emberek ennél bonyolultabbak egy fokkal.

Ha a dolgok mélyére ásunk, ott él bennünk a vágy, hogy értelmet találjunk az életünkben. Legyenek céljaink, legyen iránya az életnek. Nyomot akarunk hagyni a világban, része akarunk lenni egy önmagunkon túlmutató értelmes egésznek.

Aztán ott van egy olyan érzet, amit a pszichológusok én-hatékonyságnak neveznek. Az a meggyőződés, hogy a cselekedeteink hatással vannak a környezetünkre, nem csak a körülmények áldozatai vagyunk. A legjobban a kisbabák fejlődésén keresztül lehet elmagyarázni: amikor a baba rázza a csörgőjét, azt élvezi, hogy csinál valamit és emiatt történik valami a világban. A felnőttek is így működnek, csak magasabb elvárásokat állítanak maguk elé.

És persze az agyonragozott a flow-élmény, amikor annyira belemerülünk a munkába, hogy észre se vesszük, mi történik körülöttünk. Teljes bevonódás, megáll az idő. Azért csináljuk, mert élvezzük, nincs mit magyarázni.

De mi a helyzet a te életedben?

Szereted a munkád? Ha igen, akkor üdv a kisebbségben. 
Az emberek nagy részének ugyanis semmilyen érzelmi viszonya nincs a munkájához – jobb esetben. Rosszabb esetben utálják azt, amit csinálnak. Lehúzzák a 8 órát, aztán kalap-kabát, csókolom. A munka egy olyan tevékenységgé vált, amit a legtöbben csak azért csinálnak, hogy utána valami mást csinálhassanak.
 

Barry Schwartz szerint (akinek a választás szabadságáról is voltak jó gondolatai) azzal van a gond, ahogy a munkáról, és még mélyebben az emberi természetről gondolkodunk. Az egész már Mohácsnál el lett b*szva: már Adam Smith is hülyeségeket beszélt, amikor az emberek lustaságát vette alapul, és a ma ismert kapitalista berendezkedés egy totál elhibázott paradigmán alapul.

Olyan intézményrendszert és munkakultúrát alakítottunk ki, ami önbeteljesítő jóslatként működött. A pénzen kívül minden olyan tényezőt kiiktattunk a munka világából, amiért érdemes reggel felkelni, és mit ad Isten, az emberek pénzért végeznek el olyan munkákat, amikben semmi más motiválóerő nincs.

Ínyenceknek: Schwartz társadalomtudományi tanulsága 3 mondatban
 

A társadalomtudományok máshogy működnek, mint a mondjuk a fizika, nemcsak leírják, hanem alakítják is a valóságot. Ha hülyeségeket gondolsz a gravitációról, mindegy milyen erősen hiszel benne, nem fognak elkezdeni lebegni a tárgyak. Viszont ha lustának nézed az embereket, erre alapozol intézményeket, egy idő után el fognak lustulni.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére