A mianmari kormány illetékesei arra hívják fel a világ közvéleményének figyelmét, hogy szerintük – eddig elhallgatott módon – a válság augusztus 25-én azzal kezdődött, amikor is Rakhine tartományban 12 hivatalnokot megöltek az iszlamista szélsőségesek.

A mianmari kormány határozottan állítja, hogy a hadsereg csak akkor avatkozott be az eseményekbe, amikor a rohingya iszlamista fegyveres csoportok már 93 helyszínen hajtottak végre támadást mianmari katonai, rendőri, államigazgatási és buddhista civil célpontok ellen.

Mianmar kormánya tagadja, hogy támadná a rohingya civileket, és etnikai tisztogatást hajtana végre a muszlim lakosság ellen. A kormányerők közlése szerint a mianmari hadsereg csak az iszlám szélsőségesek támadásait veri vissza.

Min Aung Hlaing tábornok szerint a szélsőséges iszlamista rohingyák a felelősek az országban kitört fegyveres összecsapásokért, amelyek következtében több százezer rohingya a szomszédos, muszlim többségű Bangladesbe költözött.

Min Aung Hlaing szerint szemben a nemzetközi sajtóban napvilágot látott hírekkel a rohingyák valójában nem áldozatok, hanem az elkövetők, akiknek szélsőséges fegyveres csoportjai augusztus 25-én szervezett támadássorozatot indítottak Mianmar Rakhine nevű tartományának elfoglalására.

A 90 százalékban buddhista többségű Mianmar Nobel-békedíjas politikusa, Aung San Suu Kyi is megszólalt a zavargásokkal kapcsolatban és bejelentette, hogy nem fog részt venni az ENSZ közgyűlésén New Yorkban, mivel véleménye szerint a nemzetközi sajtó elfogultan, és a valóságot eltorzítva számol be a történésekről.

Aung San Suu Kyi úgy véli, hogy a terroristák érdekeit elősegítő hamis hírek terjesztése egyébként is csak egyre jobban fokozza a térségben a feszültséget.