Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
szabad vasárnap
 
 
 
 

Mi vagyunk a múlt, mi vagyunk a jövő

2015. november 11. 23:00

Pressburger György müncheni órája.
Giorgio Pressburger, azaz Pressburger György valószínűleg a legmagyarabb olasz, és a legolaszabb magyar.

1937-ben született Budapesten egy ősi nemesi család sarjaként. Felmenői közt pozsonyi (Pozsony németül Pressburg) arisztokraták és trieszti nemesek is vannak. A második világháború alatt családja zsidó származása miatt bujkálnia kellett, több családtagja, köztük nagyszülei is a holokauszt áldozataivá váltak.

1956-ban, a forradalom és szabadságharc leverése után, a szovjet megszállás elől menekülve 19 évesen Rómába emigrált. A fiatal György ­­– akkor már Giorgio – az irodalomnak, a drámának és a színháznak szentelte mindennapjait az olasz fővárosban. Első színházi rendezését az Esecuzione-ét (Végrehajtás) 1962-ben mutatták be Rómában. Rendezései közt egyaránt lírai és prózai darabok is szerepelnek, operái és operettjei közt két Bartók, egy Ligeti György, több Strauss, Mozart, Verdi és Rossini feldolgozás található.

Pressburger György alkotói tevékenysége óriási. A színház mellett rendezett TV és mozifilmeket, rádióműsorokat, közben színműveket, köztük Göncz Árpád Magyar Médeia című monodrámáját is olaszra fordította. 1986 óta több regénye és esszéje is megjelent. Leghíresebb kötetei a Fogról fogra, a Fehér közök törvénye, valamint zseniális Müncheni óra.

De miért is foglalkozunk ezzel? Azon kívül, hogy több magyar szót –mint pl. a tragacs- átültetett az olaszba nyelvjárásba, a 2000-es években a Budapesti Olasz Intézet igazgatója volt, 2003-as Müncheni óra című művével pedig igazi összeurópai emlékművet alkotott.

Az író az ezredfordulón gondolt egyet és elhatározta, hogy családfakutatásba kezd mélyen, az európai 19. és 20. század háborúktól és forradalmaktól lüktető vérerei között. Kutatásának eredménye a 300 oldalas Müncheni órában olvasható, 2014 óta pedig dokumentumfilmként látható az olasz Mauro Caputo rendező tolmácsolásában. Magyarországon a filmet múlt pénteken, november 6-án, a 13. olasz filmfesztivál (november 5-től 15-ig.) keretében mutatták be a Puskinban.

A müncheni óra az író szemével és rokonai történeteivel vezet körbe minket Európán, az elmúlt két évszázad monumentális történelmén. Letűnt generációk emlékének súlya nehezedik Pressburger elbeszélésére, ahogy Európa-szerte sorra fedezi fel távoli rokonait. Heinrich Heine, Karl Marx , Mendelssohn és a közép-európai történelem seregnyi hajdanvolt kulcsszereplője sorolható Pressburger rokonai közé. Az író "kis" családi története elsőre nagyon öncélúnak tűnhet, de a müncheni óra sorai hatalmas bölcsességeket hordoznak és közben felölelik egész Európát.

Kik vagyunk? Honnan jövünk? Mi az identitásunk? Ezek nem csak a könyv, de az emberi élet alapkérdései is. Napjaink eldobható "egyszer használatos" világában talán az egyik legfontosabb probléma az egymás iránti érdektelenség. Ha nem ismerjük meg családunkat, felmenőinket, úgy magunkat, és igazán másokat sem fogunk megismerni soha. És ezeket a gondolatokat nem csak Pressburger György osztja.

Egy dolog ugyanis nem dobható ki: a család.

A nyolcadik kerülettől, Pozsonyon és Trieszten át Londonig vezet minket az író. Útitársként végig ott lebeg mellettünk egy régi Európa, a nemzetek Európájának a szelleme. Egy olyan Európáé, ahol minden emberi élet összefonódott. Ez ma már nincs így. Persze itt van az "integráció", de mégis egyre kevésbé érezzük magunkat otthon Európában. És itt nem csak a migrációról vagy az unióról van szó. A szellem veszett el. Az a szellem, ami magányos, fakó emlékként kísér minket végig a Müncheni órában. A történet európai és nemzeti szelleme hiányzik ma az öreg kontinensről.

A vetítés után olasz és magyar kérdések röppentek fel, a 78 éves író és a film fiatal rendezője pedig gondolatébresztő válaszokat adtak rájuk. A két gondolat, melyek legjobban összegzik a mű mondanivalóját az érték és az emlékezet. Az, hogy amennyire a múltba nézünk, úgy nézzünk a jövőbe is, mert a múlt és a jövő is mi vagyunk. Mert egyetlen igazi hagyatékunk van ezen a világon, és az a saját történetünk, amit őseink történetéből szőttünk tovább, és amit remélünk, hogy egyszer majd utódaink is továbbfűznek. Ha ismerjük a múltat, akkor ismerjük saját magunkat is és bizakodva tekinthetünk az eljövendő korokra.

Jó éjszakát.

OLVASTAD MÁR?

szabad vasárnap
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Salvini: elegem van a szarakodásból

Salvini: elegem van a szarakodásból

amerika, london, párizs

Egyre fokozódik a vita az olasz, a máltai és a francia hatóságok között a migráció kérdésében. Matteo Salvini hangot is adott felháborodásának.

Őszintén a hajléktalanokról

Őszintén a hajléktalanokról

piszkostizenkettő

Volt egy nekem egy barátom, aki mérhetetlenül sokat ivott. Egyszer megmondtam neki, hogy ne igyon annyit, mert nem lesz ennek jó vége, teljesen leépül, elveszíti a maradék kapcsolatait, a munkáját, végül az életét is. Igazad van - sóhajtott az én barátom, és mintha egyet is értett volna velem. Aztán másnap ugyanott folytatta, ahol abbahagyta.

Fekete-Győr András nem mert az ukrán és román barátaival a kisebbségi magyarok helyzetéről beszélni

Fekete-Győr András amerikai kiképzése során egy ukrán politikussal meg egy román "civillel" találkozott, akikkel nem mert a kárpátaljai és az erdélyi magyarok helyzetéről beszélni, mert érezte, hogy érzékeny a téma, amivel megsértené a román és az ukrán kollégáinak a lelkivilágát.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

A nap legfontosabb hírei.

A cenzorok nem pihennek: a Facebook leszedte Megadja 888-as oldalát

A cenzorok nem pihennek: a Facebook leszedte Megadja 888-as oldalát

censored

Ismét lesújtott a Facebook-diktatúra az egyik három nyolcas aloldalra. Megadja Gábor 888-as publicista Facebook-oldalát indoklás nélkül szedte le a Zuckerberg-kommandó. UPDATE: Gellértet három napra kitiltotta a Facebook, mert oldalán megosztotta, hogy cenzúrázták Megadját.

Ilyen egy igazán jó meccsélmény

Ilyen egy igazán jó meccsélmény

hajrá, magyarok!

Ismét magyar meccsel, újra a harmadosztállyal folytatódik a Pörge szurkol!

Tusk: mindenki barnainges náci, aki a nemzetek Európáját támogatja

Tusk: mindenki barnainges náci, aki a nemzetek Európáját támogatja

amerika, london, párizs

Az Európai Tanács elnöke saját nemzetének legnagyobb ünnepét használta fel arra, hogy belerúgjon azokba, akik hisznek a nemzetállamokban.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére