Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
szabad vasárnap
 
 
 
 

Mi vagyunk a múlt, mi vagyunk a jövő

2015. november 11. 23:00

Pressburger György müncheni órája.
Giorgio Pressburger, azaz Pressburger György valószínűleg a legmagyarabb olasz, és a legolaszabb magyar.

1937-ben született Budapesten egy ősi nemesi család sarjaként. Felmenői közt pozsonyi (Pozsony németül Pressburg) arisztokraták és trieszti nemesek is vannak. A második világháború alatt családja zsidó származása miatt bujkálnia kellett, több családtagja, köztük nagyszülei is a holokauszt áldozataivá váltak.

1956-ban, a forradalom és szabadságharc leverése után, a szovjet megszállás elől menekülve 19 évesen Rómába emigrált. A fiatal György ­­– akkor már Giorgio – az irodalomnak, a drámának és a színháznak szentelte mindennapjait az olasz fővárosban. Első színházi rendezését az Esecuzione-ét (Végrehajtás) 1962-ben mutatták be Rómában. Rendezései közt egyaránt lírai és prózai darabok is szerepelnek, operái és operettjei közt két Bartók, egy Ligeti György, több Strauss, Mozart, Verdi és Rossini feldolgozás található.

Pressburger György alkotói tevékenysége óriási. A színház mellett rendezett TV és mozifilmeket, rádióműsorokat, közben színműveket, köztük Göncz Árpád Magyar Médeia című monodrámáját is olaszra fordította. 1986 óta több regénye és esszéje is megjelent. Leghíresebb kötetei a Fogról fogra, a Fehér közök törvénye, valamint zseniális Müncheni óra.

De miért is foglalkozunk ezzel? Azon kívül, hogy több magyar szót –mint pl. a tragacs- átültetett az olaszba nyelvjárásba, a 2000-es években a Budapesti Olasz Intézet igazgatója volt, 2003-as Müncheni óra című művével pedig igazi összeurópai emlékművet alkotott.

Az író az ezredfordulón gondolt egyet és elhatározta, hogy családfakutatásba kezd mélyen, az európai 19. és 20. század háborúktól és forradalmaktól lüktető vérerei között. Kutatásának eredménye a 300 oldalas Müncheni órában olvasható, 2014 óta pedig dokumentumfilmként látható az olasz Mauro Caputo rendező tolmácsolásában. Magyarországon a filmet múlt pénteken, november 6-án, a 13. olasz filmfesztivál (november 5-től 15-ig.) keretében mutatták be a Puskinban.

A müncheni óra az író szemével és rokonai történeteivel vezet körbe minket Európán, az elmúlt két évszázad monumentális történelmén. Letűnt generációk emlékének súlya nehezedik Pressburger elbeszélésére, ahogy Európa-szerte sorra fedezi fel távoli rokonait. Heinrich Heine, Karl Marx , Mendelssohn és a közép-európai történelem seregnyi hajdanvolt kulcsszereplője sorolható Pressburger rokonai közé. Az író "kis" családi története elsőre nagyon öncélúnak tűnhet, de a müncheni óra sorai hatalmas bölcsességeket hordoznak és közben felölelik egész Európát.

Kik vagyunk? Honnan jövünk? Mi az identitásunk? Ezek nem csak a könyv, de az emberi élet alapkérdései is. Napjaink eldobható "egyszer használatos" világában talán az egyik legfontosabb probléma az egymás iránti érdektelenség. Ha nem ismerjük meg családunkat, felmenőinket, úgy magunkat, és igazán másokat sem fogunk megismerni soha. És ezeket a gondolatokat nem csak Pressburger György osztja.

Egy dolog ugyanis nem dobható ki: a család.

A nyolcadik kerülettől, Pozsonyon és Trieszten át Londonig vezet minket az író. Útitársként végig ott lebeg mellettünk egy régi Európa, a nemzetek Európájának a szelleme. Egy olyan Európáé, ahol minden emberi élet összefonódott. Ez ma már nincs így. Persze itt van az "integráció", de mégis egyre kevésbé érezzük magunkat otthon Európában. És itt nem csak a migrációról vagy az unióról van szó. A szellem veszett el. Az a szellem, ami magányos, fakó emlékként kísér minket végig a Müncheni órában. A történet európai és nemzeti szelleme hiányzik ma az öreg kontinensről.

A vetítés után olasz és magyar kérdések röppentek fel, a 78 éves író és a film fiatal rendezője pedig gondolatébresztő válaszokat adtak rájuk. A két gondolat, melyek legjobban összegzik a mű mondanivalóját az érték és az emlékezet. Az, hogy amennyire a múltba nézünk, úgy nézzünk a jövőbe is, mert a múlt és a jövő is mi vagyunk. Mert egyetlen igazi hagyatékunk van ezen a világon, és az a saját történetünk, amit őseink történetéből szőttünk tovább, és amit remélünk, hogy egyszer majd utódaink is továbbfűznek. Ha ismerjük a múltat, akkor ismerjük saját magunkat is és bizakodva tekinthetünk az eljövendő korokra.

Jó éjszakát.

OLVASTAD MÁR?

szabad vasárnap
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Sokkal több az illegális bevándorló az USA-ban, mint azt korábban gondolták

Sokkal több az illegális bevándorló az USA-ban, mint azt korábban gondolták

amerika, london, párizs

Kétszer annyi illegális bevándorló élhet az Egyesült Államokban, mint azt korábban hitték.

Megbukott Svédország baloldali miniszterelnöke

Nem szavazott bizalmat Stefan Löfven szociáldemokrata miniszterelnöknek hétfőn a svéd törvényhozás többsége, így a kormányfő kénytelen távozni posztjáról.

Az MLSZ döntésének hála futballünnep volt a hétvégén

Az MLSZ döntésének hála futballünnep volt a hétvégén

hajrá, magyarok!

Két igazi kupameccs beszámolójával folytatódik a Pörge szurkol!

Megmutatta a legkisebb unokáját Orbán Viktor

A miniszterelnök a Facebookon posztolt fotót a harmadik unokájával.

Kilenc éve hunyt el a magyar Bud Spencer

Kilenc éve hunyt el a magyar Bud Spencer

szabad vasárnap

2009. szeptember 25-én távozott az élők sorából Bujtor István színész, rendező, forgatókönyvíró, vitorlásversenyző és nem utolsósorban Bud Spencer magyar hangja.

Reggel 7:59

Reggel 7:59

7:59

Ez várható a mai nap során!

Szijjártó New Yorkban: a migráció nem emberi jog

Szijjártó New Yorkban: a migráció nem emberi jog

kétharmad

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés ülésszakához kapcsolódóan rendezett Nelson Mandela-békecsúcson szólalt fel.

A Párbeszéd szerint a kormány hibája, hogy szopófantom kísértett Kőbányán

A baloldallal és az MSZP-vel kapcsolatban már megszokhattuk a csúsztatások, ferdítések és hazugságok áradatát a párt kommunikációjában. Azért időről időre még mindig sikerül meglepetést okozniuk. Ezúttal Burány Sándor értelmezte sajátosan a valóságot.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére