Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

"Mi, Kárpát-medencei magyarok összetartozunk"

Forisek Ádám

2018.02.09. 13:50

A Kárpát-medencei Magyar Képviselõk Fóruma (KMKF) pénteken Budapesten ülésezett, az eseményen Magyarország kormánya és a határon túli magyar kisebbségek is képviseltették magukat, hogy megvitassák a Kárpát-medencei magyarság helyzetét és jövõjét.

Az MTI számol be a fórumról, melynek plenáris ülésén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter leszögezte: a határon túli magyar közösségeknek előnyösebb, ha szülőhelyük és az anyaország jó kapcsolatot ápol egymással. Ezért is próbál sikertörténeteket építeni Magyarország. Úgy vélte, a magyar kormánynak, parlamentnek, politikusoknak segíteni kell, hogy a határon túli magyar közösségek ott tudjanak megerősödni, ahol élnek.

Ezen közösségek védelme érdekében Szijjártó Péter szerint a nemzetközi politikai eszköztárt is alkalmazni kell, ügyüket nem lehet függetlennek tekinteni más politikai kérdésektől. Hiába fejtenek nyomást Magyarországra nagyobb országok, nem engedhetnek abból, hogy a határon túli közösségek jogait mindenképpen meg kell védeni.

Szijjártó Péter a szomszédos országokkal ápolt viszonyt értékelve kifejtette: a magyar-szlovák kapcsolatok sosem voltak ilyen kiegyensúlyozottak, mint jelenleg.

Románia tekintetében a külügyminiszter üdvözölte a marosvásárhelyi katolikus gimnázium újraalapítását, azt, hogy "egy korábban visszafordíthatatlannak hitt nemzetiségi ügyet" meg lehetett oldani, és gratulált a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) a kérdésben tett erőfeszítéseiért.

Úgy látja, Szlovénia és Horvátország esetében is kiegyensúlyozott a kapcsolat, bár Horvátországgal vannak gazdasági viták.

A tárcavezető egyúttal az ukrán oktatási törvény ügyét hátbaszúrásnak nevezte, emlékeztetve: Magyarország volt a legfontosabb támogatója Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseinek, de az oktatási törvény a kétoldalú és nemzetközi kötelezettségeket megsértve visszavágja a nemzeti kisebbségek jogait. Amíg ezt a helyzetet Ukrajna nem oldja fel, Magyarország minden nemzetközi aspirációját gátolja, és addig nincs megállapodás, amíg a kárpátaljai magyarok azt nem mondják, hogy számukra megfelelően rendeződött az ügy.

A magyar-szerb viszonyt szintén pozitívan értékelte Szijjártó Péter, kiemelve, hogy a vajdasági gazdaságfejlesztési program sikeres, a magyar kormány 6200 pályázatot támogatott több mint 10 milliárd forint értékben. Ez önmagában óriási mértékben erősíti a vajdasági magyar közösséget, az pedig még jobb hír, hogy ezt a programot a szerb kormány jóváhagyásával folytatják.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a határon túli gazdaságfejlesztési programok elindultak, csaknem 25 600 pályázat győzött, és 28,8 milliárd forint értékben támogattak mezőgazdasági kistermelőket, kis- és közepes vállalkozásokat.

Az elmúlt négy év régóta a legjobb, ami a magyarságnak megadatott

A KMKF-ülésen felszólalt az Országgyűlés elnöke, Kövér László is. Mint mondta: a választópolgárok segítségével 2010-ben új fejezetet tudtak nyitni Magyarország történelmében. 1990-ben politikai értelemben pontot tudott tenni a magyarság a nemzetellenes kommunizmus végére, 2010-ben pedig demokratikus úton tudta lezárni a posztkommunizmus két évtizedes, nemzetpolitikai szempontjából súlyos ellentmondásokkal küzdő időszakát.

Hangsúlyozta, hogy 2014 és 2018 között megerősödött az alapvető politikai egyetértés a nemzetpolitikáról a felelős hazai és külhoni magyar politikai erők között, amelyhez egy erős társadalmi támogatottság is társult.

Kitért arra, hogy 2018-ban százéves évfordulója van a kelet-közép-európai nemzeti államok megszületésének, s vannak, akik ünnepelnek, vannak, akik emlékeznek. Mint mondta, a magyarok az utóbbi csoportba tartoznak.

Valójában mi vagyunk ebben a térségben az egyedüliek, akik számára Kelet-Közép-Európa száz évvel ezelőtti területi átrendezése nem történelmi álmaink beteljesedését, hanem történelmi államunk feldarabolását, s vele nemzetünk máig feldolgozhatatlan és elfogadhatatlan, igazságtalan és embertelen szétszaggatását jelenti.”

Kitért arra is: talán nem önbecsapás abban bízni, hogy a visegrádi országok által hajtott új kelet-közép-európai regionális együttműködés elősegítheti azt is, hogy a térségre korábban jellemző nemzeti szembenállást a nemzeti kiengesztelődés, a józanság váltsa fel. Magyarország a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségekkel együtt ebben mindig társ lesz – ígérte.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére