Két hét múlva, július elsején általános választásokat tartanak Mexikóban. 3400 pozícióra pályáznak a politikusok, s bár a többségük nem kecsegtet nagy hatalommal, mégis ez az egyik legvéresebb kampány. A közép-amerikai ország már egy jó ideje azzal kerül be a napi hírfolyamokba, hogy a drogkartellek hogyan számolnak le egymással.

Tavaly szeptember óta azonban nemcsak az alvilági küzdelmek miatt hangos a helyi és a nemzetközi sajtó, hanem attól is,

Legutóbb például Alejandro Chávez Zavalát, a Nemzeti Akciópárt (PAN) polgármesterjelöltjét végezték ki ismeretlen tettesek, egy kicsivel korábban pedig a Forradalmi Párt (PRI) jelöltjét, Fernando Purón Johnstont vadászta le egy fegyveres. De az is előfordult e hónap elején, hogy csupán 24 óra leforgása alatt három politikust tettek el láb alól.

Szakértők szerint politikai hovatartozástól függetlenül irtják a politikusokat. Nincs szó jobb-bal ellentétről, sőt, a meggyilkolt politikusok többsége nem ismert országos szinten, épp ezért arra lehet következtetni, hogy helyi leszámolásokról van szó. Hozzátették, hogy a merénylethullám jelzésértékkel is bírhat a mexikói politikusok számára, hogy tudják, mit kockáztatnak az indulással.

A gyilkosságok nagy többsége a mai napig megoldatlan. A merénylőket egész egyszerűen nem tudják azonosítani. A hatalom pedig nem tud védelmet nyújtani a politikusok számára.

Két beszédes adat még Mexikóról:

Tavaly közel 30 ezer gyilkosságot regisztráltak, 2018 első három hónapjában 852 vonatrablás történt (tavaly összesen volt 720), az eltérítések mögött pedig drogkartellek, embercsempészek álltak.