Kecskeméten egy jobbikos képviselő kiverte a hisztit az Apey and the Pea fellépésével kapcsolatban, mivel szerinte a zenekar „sátánista“. A képviselő úgy gondolta, igazságtalan, hogy a Hungaricát nem engedték fellépni, ellenben azt a zenekart, amely a merchében kecskefejes pólókat árul, engedik. Így meg akarták fűzni őket, hogy a merchöt ne árulják, és ők se lépjenek föl a saját cuccaikban. Az Apey and the Pea első reakcióból inkább lemondta a bulit.

A jobbikos képviselő több kitüntetést is érdemel, elsőként megkaphatná például a Lendvai Ildikó-, vagy Erdős Péter-emlékdíjat, hiszen a cenzorasszony és a szocialista zeneipar mindenható urának legkiválóbb munkásságát sikerült felidéznie. Másodsorban az Apey legénysége remélhetőleg köszönetet mond neki ezért a kiváló reklámért.

A szólásszabadság kétirányú utca, a PC viszont egyirányú. Mestereink, Parker és Stone már megtanítottak minket arra, hogy ma a keresztények nevében hisztizik a jobbikos, holnap majd a mohamedán, aztán a buddhista, aztán a nem-bináris identitású, és szép lassan semmit sem szabad majd mondani vagy rajzolni.

Az embernek az a történet jut eszébe, amikor néhány csökkent képességű vallási személyiség ágált a Brian élete ellen, mert nem értették meg, hogy a Brian élete nem Jézus-paródia.

Persze a keresztényeken való élcelődés annyira kilencvenes évek, afféle Tóta W-be oltott Szomszédok fílinggel bír, hogy nincs túlzottan nagy sportértéke. Olyan típusú lázadás, amit  pubertáskorban adnak elő a szobafogság ellen azok, akiknek a testén már megjelent egy-két szőrszál meg pár pattanás. Talán épp a sportérték hiánya miatt is teljesen fölösleges ezen felháborodni vagy cenzúráért kiáltani. A keresztények annyira megedződtek a rendszerváltás óta eltelt időszakban, hogy aligha megy fel a vérnyomásuk egy kecskefejes zenekartól.

És ha fel is menne, akkor sem érthető néhány dolog. Vajon a jobbikos képviselő milyen „keresztények“ nevében beszélt? Kapott erre valamiféle megbízást vagy felhatalmazást? 

Persze változnak az idők. A jobbikos képviselő épp a volt zsinagógában akarja megvédeni a keresztényeket a sátánista rogzenétől.

Esélyesebb, hogy azon keresztények, akik fölháborodnának egy metál zenekaron, nem is ismerik az Apey and the Pea-t, tehát aligha lehet ez a háttérben. Ha pedig mégis ismerik és föl is háborodnak, lelkük rajta, nem kötelező a részvétel.

A gegeket persze nem mindig érti sem a politika, sem az akadémiai világ. Emlékezetes, mennyit rugóztak Semjén Zsolt dolgozatának azon részén, amelyben azt taglalta, hogy a Rolling Stones Sympathy for the Devil című nótája egy szerelmi vallomás az ördöghöz – holott a számot Bulgakov inspirálta. Ugyanebben a dolgozatban kap viszont felmentést a Led Zeppelin, noha Jimmy Page közismerten nagy okkultizmus-buzi. Sokat változott a világ azóta, és bámulatos hol tart már a tudomány, mert Semjén csak tévedett, ma viszont már a papucsállatkák transznemű identitásválasztásáról is tudományos értekezéseket írnak. Ezekhez képest Semjén dolgozata természettudományos igényű.

A jobbikos képviselőnek garantálni tudjuk, hogy nem nyeli el a pokol, ha elmegy egy Apey-koncertre, viszont a végén még jól fogja érezni magát. Mert az Apey and the Pea egy kurva jó zenekar. Úgyhogy hisztizés és cenzorkodás helyett javasoljuk, nézze meg őket – akár már Kecskeméten, hiszen végül mégis megtartják a koncertet.

A tagok talán egy pólóval is megajándékozzák.