Merkel vs. menekültválság
Horváth József György
2015.11.22. 14:41
0-1 a menekültek javára.
BUDAPEST, 14:30
A menekültválság jelenti az eddigi legnagyobb megpróbáltatást a német kancellár számára"
- mondja Kiss J. László a Corvinus Egyetem oktatója. A szakértő abból az alkalomból vont mérleget a Merkel-korszakról, hogy az ország első női kancellárja éppen tíz évvel ezelőtt, 2005. november 22-én lépett hivatalba.
Kiss J. László Merkel tíz évét Konrad Adenauer tizennégy és a német egyesítés munkáját beteljesítő Helmut Kohl tizenhat hivatali évével vetette össze.
Konrad Adenauer Németország háború utáni első vezetője, kancellárságának első hat évében az Európai Szén- és Acélközösség létrejöttével és a NATO-tagságot is lehetővé tevő párizsi szerződésekkel megalkotta fő politikai örökségét, visszavezetve az országot az európai népek családjába. Az 1982-ben hatalomra került Helmut Kohl pedig már kancellárságának nyolcadik évében a német újraegyesítés sikeres kancellárjának mondhatta magát.
Ilyen megközelítésből Merkel megkésett kancellár, mert hivatali idejének tizedik évében még nem lehet tudni, hogy a feladat nagyságát tekintve a német egyesítéshez hasonlítható menekültválságot képes-e sikertörténetté alakítani és ennek alapján megalkotni kancellárságának fő művét"
- elemzi Kiss J. László, aki hozzáteszi, hogy Angela Merkel mentségére szolgáljon, hogy hivatalba lépésének kezdete óta válságok határozták meg kormányzásának napirendjét. 2008-ban a világgazdasági válság, 2010-től pedig az euróválság.
A menekültválsággal kapcsolatban Kiss J. László kifejtette, hogy a kancellár mindmáig nem határolta el magát a nyitott határokon alapuló, feltételek nélküli befogadástól, az úgynevezett "Willkommenskultur" politikától. Inkább szívvel, mint racionális megfontolásokkal politizálva kitart amellett, hogy kormánya nem veszítette el az ellenőrzést a menekültválság felett, továbbá amellett is, hogy a német alkotmányban rögzített menedékjog számszerű felső határokat nem ismer.
A kisebbik kormánypárt, a CSU hétvégi kongresszusán a küldöttek nagy többséggel fogadták el azt a javaslatot, hogy a menekültáradat csökkentéséért a befogadás számszerű felső határainak meghatározására van szükség. Ennek ellenére Merkel még mindig nem vette a lapot. A vendégként felszólaló kancellár a közös európai megoldást hangsúlyozta és megerősítette, hogy a befogadott menekülteket az uniós tagállamok közötti el kell osztani.
Kiss J. László szerint Merkel politikájában megjelentek a "lopódzó kiigazítás" elemei.
A G-20-ak antalyai csúcsértekezletén a Törökországgal létrehozandó tehermegosztás keretében felvetette a menekültkontingensek lehetőségét, nevezetesen azt, hogy évi 300-500 ezer menekült áttelepítésért cserébe Törökország megvédené az EU külső határait."
A kontingens gyakorlatilag megegyezik a bajor CSU javaslataival, nevezetesen a bevándorlás korlátozása és a számszerű felső határok szempontjából.
A nyílt fordulat hiánya ellenére a kiigazítás jelei olyan mozzanatokban is tetten érhetők, mint a menedéktörvény szigorítása, a biztonságos származású országok kiterjesztése, a menedékkérőknek folyósított 143 eurós zsebpénz megszüntetése, a kitoloncolási gyakorlat szigorítása vagy a menekülni szándékozók elbátortalanítását célzó afganisztáni német plakátakció"
- jegyezte meg a szakértő.
Kiss J. László szerint azonban ennek a merkeli politikának a kockázatai korántsem lebecsülhetőek. A menekültpolitikában Németország közvetlen szövetségesei viszonyában is külön úton jár, ami szembemegy a német politika második világháborút követő hagyományaival. Az EU szerint a függőség az antidemokratikus lépéseket mutató és növekvő alkuerővel rendelkező Törökországtól éppen úgy kockázatos, mint a konfliktus az állandó kvótamechanizmust elutasító és Lengyelországgal bővülő tagállamok csoportjával.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung megbízásából az Allensbach Közvélemény-kutató Intézet által végzett legújabb felmérés eredményei elgondolkodtatóak. Ezek egyfelől minden kétség nélkül jelzik a merkeli válságkezelési politikával szembeni növekvő bírálatot és bizalomvesztést, ám egyúttal azt is, hogy a megkérdezettek mintegy 60 százaléka Merkelnél jobb kancellárt 2015 novemberében nem tud elképzelni. Ez pedig tíz év után is azt jelenti, hogy Angela Merkelnek jelenleg nincs alternatívája.
A menekültekkel szemben viszont máig vesztésre áll.
(MTI)
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
