Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
szabad vasárnap
 
 
 
 

Mentsük meg a szegedi papucsot!

2015. december 30. 17:00

Avagy, ne hagyjuk elveszni nemzeti értékeinket.

Megesik, hogy mi magyarok gyakran úgy dicsekszünk a kultúránkkal, hogy nem is ismerjük a minket körülvevő folklórt, történelmet és hagyományokat. Ezért fordulhat elő, hogy mikor egy nemzeti értékünk odavész, bambán hallgatunk. Pedig a kultúra és a tradíció hovatartozást és közösséget is jelent. A hagyomány pedig – bár nem feltétlenül kell, hogy meghatározza életmódunkat –, de minden esetben életünk részét képezi.

Ne feledjünk! Erről szól a szegedi papucs története.

Szeged legfontosabb örökségei között tartják számon a három P-t: a Pick szalámit, a szegedi paprikát és a szegedi papucsot. Ezek mind egyedi, világszínvonalú termékek, melyekre méltán büszkék lehetnek a város határán túl élők is. A Pick szalámi és a szegedi paprika mindennapi életünk részét képezik, a magyar emberek étkezési szokásait illetően megkerülhetetlen termékek.

A papucs viszont nemcsak a magyar, de sajnos a szegedi köztudatból is kezd kikopni. A szalámi és a paprika már Hungarikumok, a szegedi papucs viszont máig nem kapta meg a neki járó minősítést. Emiatt a városi papucskészítés, és maga a tradíció is a kihalás szélére került. 

A szegedi városvezetés és a kormány is hallgat, eddig semmilyen erőfeszítést nem tettek a szegedi papucs megmentése érdekében.
A szegedi papucsról először részletesen Bálint Sándor írt Csongrád-megyei füzetek című jegyzeteinek 12. számában: "Szeged városának egyik világhírű különlegessége a papucs. Szegeden a török hódoltság alatt papucsosok is dolgoztak. Bizonyosra vehető, hogy a papucs viselet már e kortól elkezdődött és azóta is él, megszakítás nélkül. A XIX. század elején még nincs különálló papucsos ipar. A szegedi papucsosok emlékezete szerint, iparuk az 1850-es évek tájékán különül el a régi, nagy múltú csizmadia mesterségtől. Szeged városának a XIX. században meginduló és az 1879. évi nagy árvíz után teljesedő kikövezésével indul meg a mesterség virágzása. Hiszen az előtt az utakat borító feneketlen sár miatt az asszonynépek is csizmában, bocskorban jártak.” 

Autentikus néptáncos szegedi papucsok.

A törökök által meghonosított papucsviseletet a szegedi mesterek fejlesztették tovább és tették igazán autentikussá. A török papucsok sarkát megmagasították, orrukat lekerekítették. A varrott kecskebélés és a bőrtalp maradt, a pamutbársony pedig gyönyörű kézi hímzést kapott. A lábbelik különlegessége, hogy egylábasak, nincs külön jobbos és balos félpár.

A szegedi papucs kényelem tekintetében utánozhatatlan: rövid kitaposás után felveszi a lábformát, így nehezebben csúszik le, magabiztosan tartja a lábat. Kiváló néptáncviselet, és kényelmes lábbeli esküvőre, színházba, otthonra egyaránt.

A papucsos mesterség igazán az 1920-as években virágzott fel, akkoriban az ország minden táján, még a Délvidéken és Erdélyben is divatos utcai viseletnek számított az átlagpolgárok körében. Az 1950-es évektől az elegánsabb, bojttal ellátott papucsokból már bal-jobb lábasak is készültek.

Az 1980-as évekre azonban mélyrepülésnek indult a papucskészítés, és a 2000-es évekre teljesen kikopott a köztudatból. Szeged kivételével az egész országból eltűntek a pipacsos díszítésű remekművek, és mára csak páran maradtak, akik harcolnak közös nemzeti örökségünk megmentéséért.

Különlegesség: A papucsok díszítésének főmotívumai a pipacs és más Szeged környéki mezei virágok, mint az imola, a búzavirág és a búzakalász. A pamutbársony rengeteg színű lehet, viszont a fehér és a piros színű papucsoknak különleges szerepet tulajdonítottak. A szegedi nászhagyomány szerint a jegypapucs fehér színű volt, melyet a vőlegény vett a menyasszonynak az eljegyzés után, hogy abban járulhasson az oltár elé. A vőlegény egy második, piros papuccsal is megajándékozta a leányt, hogy abban ropja el a menyasszonytáncot.

Autentikus Rátkai papucsok.

Fotó: Magyar Távirati Iroda Rt.

Az utolsó nagy papucsos mester, Rátkai Sándor 2011-ben hunyt el. A Népművészet Mestere címmel jutalmazott papucskészítő 1914-ben született és alig volt 12 éves, amikor elkezdte tanulni a papucskészítés mesterségét. A szegediek Rátkai Sanyi bácsija még 96 éves korában is dolgozott. Becslések szerint munkássága során több mint 70 000 pár szegedi papucs került ki kezei alól.

Kivételes kulturális munkássága ellenére a '90-es évek közepére a nagymester is egyre nehezebben tudta eladni a papucsokat. 2003 végén a kulturális örökség védelmére a Rátkai család és a szegedi önkormányzat együttműködésével létrehozták a Rátkai Sándor Közhasznú Alapítványt egy belvárosi műhely és múzeum kialakítására. A látványműhely végül 2006-ban nyílt meg, amit ünnepélyes keretek között Rátkai Sándor és Botka László polgármester avatott fel.

Botka László és Rátkai Sándor.

Fotó: Magyar Távirati Iroda Zrt.
Dr. Botka László 2002 óta Szeged polgármestere. A szocialista városvezetőnek egykor fontos volt a szegedi papucs ügye, mostanra azonban teljesen hidegen hagyja a kulturális örökség megmentése.

Rátkai idős kora miatt az Alapítvány 2009-ben Sallay Tibor cipész mestert kérte fel, hogy folytassa a hagyományőrző tevékenységet. Sallay Tibor és családja kezei között a szegedi papucs újra virágzásnak indult. Sallay forradalmasította a viseletet és egyre divatosabb, magassarkú papucsokat is elkezdett gyártani az autentikus lábbelik mellett. A fekete bársony és a hímzés letisztulttá vált, a papucsok közül sokat estélyi ruhához, elegánsabb alkalmakra is vásároltak a hölgyek.

A virágzás azonban nem tartott sokáig; 2011-ben Rátkai Sándor is elhunyt. Mára két mester maradt, aki ismeri az autentikus papucskészítés csínját-bínját. Sallay mester, és Rátkai volt tanítványa: Ormándi László, aki elköltözött Szegedről és mostanra már csak alkalmi jelleggel készít papucsokat. Bár a látványműhely és a múzeum megállás nélkül működött, Szegedre évről évre kevesebb turista érkezett, így a műhely látogatottsága is elapadt, papucsot szezononként alig 1-2  ember vásárolt.

2015. április 24-én végre elkezdődött a szegedi papucs hagyományához méltó minősítési folyamat, és a papucs bekerült a Magyar Értéktár - Kiemelkedő Nemzeti Értékek válogatásába, ami a Hungarikum minősítés előszobája. A pénzügyi problémákon azonban ez sem segített.

A Sallay család még 2015 elején jelezte a városvezetésnek és az alapítványnak, hogy nehezen bírják már önerőből fenntartani a látványműhelyt és így a papucskészítést. Időközben kiderült, hogy az alapítvány már egy éve megszüntette működését.

Botka László polgármester azóta sem válaszolt a Sallay család levelére, és az önkormányzattól sem érkezett segítség.

A szegedi közgyűlés jobb és baloldalról is megdöbbentő közönnyel reagált a felhívásra. A szedett-vedett szegedi jobboldalról egy politikus és közéleti szereplő sem volt hajlandó felkarolni az ügyet, a szocialisták pedig végképp eltávolodtak az ügytől. Július 15-én a látványműhely végleg bezárta kapuit, megalázó körülmények között összesen 20-30 ember búcsúztatta gyertyagyújtással az egyik legnagyobb szegedi kincset.

Harcolni kell!

És szerencsére vannak, akik harcolnak is. Szögi Csaba, szegedi kötődésű táncszínház igazgató június 30-án Facebook-csoportot hozott létre "Mentsük meg a szögedi papucsot" címmel, hogy a lehető legtöbb emberhez eljuttassa a szegedi papucs hagyományát. Azóta jótékonysági eseményeket és aukciókat indított az online csoportban, ahol régi néptáncos és autentikus Rátkai papucsokra licitálhatnak a tagok, az összegyűlt pénzt pedig a szegedi papucs megmentésére fordíthatják. A csoport tagjainak száma lassan eléri a 2500 főt, de az együttérzés mellett nem sok segítséget kapnak a papucs megmentéséért harcolók.

Sokan a helyiek közül sem tudják, nem értik mit jelent ez Szegednek, annak a városnak, amit a katasztrófák tettek igazán naggyá. A paprika, a szalámi, Szent-Györgyi Albert és az Egyetem mellett egykor a papucs is sokat tett azért, hogy a város felemelkedjen.

Botka hallgat.

Szerkesztőségünket érdekelte a polgármester véleménye az ügyben, tekintettel arra, hogy a látványműhelyt ő nyitotta meg 2006-ban. Levélben kértük, nyilatkozzon, miért nem áll ki a városvezetés egy igazi történelmi különlegesség fennmaradásának ügye mellett? Nem jött válasz.

A jobboldalon sem volt más a helyzet egészen októberig, mikor Fülemen Róza Hungarikum-nagykövet felkarolta a szegedi papucs ügyét, és elindította a hungarikummá minősítés folyamatát. Az újévben a szegedi papucs Tatabányán mutatkozik be egy japán-magyar kulturális kiállítás keretében.

Nem trendi?

Ez egy nagyon rossz kifogás. Sokan mondják, hogy ez a viselet divatjamúlt, elavult. Ez nincs így. Ahogy a skandinávoknál a matrózsapka, vagy a németeknél a sörfesztiválok viselete, vagy akár a skótoknál a skót szoknya, úgy a szegedi papucs is egy 400 éves tradíció, melynek fennmaradásáért egy egész nemzet felel. Büszkék vagyunk a magyar lányok szépségére, büszkék vagyunk a magyar esküvők mámoros hangulatára. Miért ne lehetnénk mi is egy kicsit különcök? Miért ne vihetnénk valami egyedit az ünnepeinkbe? Sokszor irigykedve nézzük a többi nemzetet, hogy mennyire különlegesek, milyen szépek a tradícióik, miközben nekünk is vannak saját, egyedi és gyönyörű szokásaink, értékeink; vagy épp papucsaink.

Miért fontos megmenteni a szegedi papucsot?

 Mert a miénk, a tiétek, közös értékünk.

Sallay Tibor szegedi cipészmester, forradalmasította az autentikus szegedi papucsot.

OLVASTAD MÁR?

szabad vasárnap
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE

"Magyarország erős és sikeres szomszédokban érdekelt"

Magyarország abban érdekelt, hogy erős és sikeres szomszédjai legyenek - jelentette ki a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott hétfői pódiumbeszélgetésen Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Magyar nemzeti színekben pompázott egy kínai felhőkarcoló

Magyar nemzeti színekben pompázott egy kínai felhőkarcoló

kinyílott a pitypang

Ezt kapta születésnapjára Magyarország egyik legnagyobb gazdasági szövetségesétől, Kínától.

Sebastian Kurz: le kell zárni a migránsok előtt az európai kikötőket

Az osztrák kancellár szerint drasztikus lépésekre van szükség ahhoz, hogy végre kontrollálni tudja Európa a migrációt.

Menekülni kénytelenek a fehér földművesek Dél-Afrikából

Menekülni kénytelenek a fehér földművesek Dél-Afrikából

amerika, london, párizs

A kormányzat gyakorlatilag üldözi a fehér farmtulajdonosokat, akik ezért kétségbeesetten próbálnak megszabadulni földjeiktől, egyelőre nem sok sikerrel. Elkeserítő a helyzet jelenleg Dél-Afrikában, de szinte garantálható, hogy ez a politika rövid- és hosszútávon is negatív következményekkel fog járni az ország számára.

Bannon elárulta, hogy maradhat Trump sikeres

Bannon elárulta, hogy maradhat Trump sikeres

amerika, london, párizs

Közelednek a novemberi, félidős választások az Egyesült Államokban, ennek kapcsán osztotta meg gondolatait Steve Bannon, Trump korábbi kampányfőnöke és fehér házi főstratégája.

A #MeToo-kampány arca is hallgatási pénzt fizetett megerőszakolt kiskorú áldozatának

A #MeToo-kampány arca is hallgatási pénzt fizetett megerőszakolt kiskorú áldozatának

amerika, london, párizs

Kiderült, hogy Asia Argento, a #MeToo-kampány egyik arca is hasonlóan cselekedett, mint az őt megerőszakoló Harvey Weinstein: áldozatának hallgatási pénzt fizetett, hogy sose derüljön ki sötét titka.

Gondolkodj, ember!

Gondolkodj, ember!

piszkostizenkettő

Ti, liberálisok olyan nagyra vagytok az eszetekkel, miközben éppen gondolkodni nem tudtok. Úgy álltok mások szolgálatában, hogy fogalmatok sincs róla.

Isiász ellen ezt ajánljuk: dobj be egy felest a Terminátorral

Isiász ellen ezt ajánljuk: dobj be egy felest a Terminátorral

bulvár

A Terminátor meglátogatta Jean-Claude Junckert, aki megmutatta, hogy hogyan kezeli az isiászt.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére