Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
szabad vasárnap
 
 
 
 

Több ezren menekültek Magyarországra Erdélyből

2016. március 9. 15:08

A rendszerváltás előtti időkben Magyarország megnyitotta kapuit az erdélyi politikai üldözöttek előtt. I. rész.
Magyarország az ígéret földje 

Magyarországról a II. világháború óta emberek százezrei menekültek el, de szinte alig akart valaki ide menekülni. Ez a helyzet változott meg 1987-ben, amikor – előbb rejtőzve, később nem-hivatalosan engedve, majd a hivatalos szervek által támogatva – erdélyiek ezrei érkeztek Magyarországra, új otthont keresve maguknak. 

Aki csak tehette, elmenekült a 80-as évek Romániájából – a Nyugat-Németországba és Izraelbe távozókért a román állam sok ezer dolláros fejpénzt zsebelt be, a testvéri és szegény Magyarországtól viszont erre nem számíthatott. Évről-évre mégis egyre többen jöttek, bár korábban sűrűn előfordult, hogy a zöldhatáron át érkezőket a magyar hatóságok visszafordították. 1989-ben ez már nem volt jellemző.

Elvonulnak a drótakadály építő román határőrök. A magyar-román államhatár nagy részén már elkészült az a 2-2 és fél méter magas, tíz soros szögesdrót akadály, ami 20-30 méterre a határvonal mögött, azzal párhuzamosan halad Románia területén. Ennek ellenére még mindig naponta érkeznek hazánkba nemzetiségi és román menekültek - tudósít 1988-ban az MTI.

Fotó: Magyar Távirati Iroda Zrt.

A kommunizmus történetében ez volt az első alkalom, hogy egy állam ennyire nyíltan támogatja a határain túl élő nemzetrészeit. Erdélyből elsősorban politikai okok miatt menekülőket kezdetben Magyarország visszatoloncolta. Az embertelen bánásmódjáról híres Romániában azonban kegyetlen büntetésbe részesítették őket, így a budapesti vezetés egyre inkább hajlott afelé, hogy a külhoni magyarokat be kell fogadni. 

A 2014-es menekültválsághoz hasonlóan 1989-ben is teljesen váratlanul érte a magyar hatóságokat a nagy számú határon túlról érkező menekült, politikai üldözött, akik Romániából érkeztek az általuk oly gyakran „ígéret földjének” nevezett Magyarországra. A menekültek elsősorban magyarok és románok voltak, ám rengeteg romániai német és zsidó is áttelepült. A Magyarország keleti és nyugati határán 1988-89-ben lezajlott népmozgás tömeges és politikai indíttatású volt. 

Mindenki ide akart jönni 

Miközben egyre több NDK-s állampolgár várt arra, hogy kiutazhasson az NSZK-ba, a magyar-román határon keresztül folyamatosan érkeztek a menekültek. Utóbbi jelenség 1987-től már mérhető, a következő évben ezres, míg 1989-ben tízezres nagyságrendűvé vált.

A zöldhatáron történő átjutás azonban sokszor életveszélyes kalandnak bizonyult, olykor pedig halállal végződött. 

A román határőrök simán lelőttek 

A romániai falvak felszámolása elleni tiltakozó demonstráció résztvevői a Hősök terén.

Fotó: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap

A román határon való átjutásnak ezer és egyféle módja akadt, ám mégis van egy-két kirívóan érdekes eset. Gyarmati György, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatójának beszámolói alapján tudjuk, hogy 1988-ban egy Szatmárnémeti közelében élő család úgy döntött, frissen érettségizett lányuk még a nyáron menjen át Magyarországra. A család azzal a megoldással rukkolt elő, hogy a lány kimegy kapálni a határ közvetlen közelében lévő földjükre, és – mintha csak véletlenül történne – „átkapálja” magát Magyarországra. (Vagyis a munka közben a magyar oldalra „téved”.) Szerencséje volt, senki sem vette észre, és senki sem állította meg. Egy szál fürdőruhát viselt, abba rejtette személyi okmányait, így jelentkezett a magyar hatóságoknál.

A Romániából történő menekülés gyakran elfogással, életfogytig tartó kényszermunkával, kínzással és sok esetben halállal végződött. A román büntető törvénykönyv 245. cikkelye szerint a tiltott határátlépés szándéka, tehát a határ melletti húsz kilométeres zónában való engedély nélküli tartózkodás is büntetést vont maga után, a törvényszegés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel volt büntethető.

Romániából érkezett menekültek és magyar határőrök Penészlek térségében.

Fotó: Magyar Távirati Iroda Zrt.

A nagylaki határátkelő közelében egy kilencfős csoport a Maroson próbált átkelni. Négy felnőttet és egy gyereket lelőttek, a többiek sebesülésekkel ugyan, de átjutottak a magyar oldalra. A korabeli híradások egy csengerújfalusi esetről is beszámoltak. Augusztus 20-án öt menekült lefegyverezte a határőrt, majd átszöktek Magyarországra. A lefegyverzett határőr szégyenében és a megtorlástól tartva még aznap szintén áttelepült Magyarországra.

1989-es külügyminisztériumi jelentés.

Több tragikus eset is történt a román-magyar határ közelében. 1988 októberében egy szerelmi bánatában a határ mellett kóborló fiatalembert agyonlőttek a román rendvédelmi szervek.  

Egy másik alkalommal egy fiatal házaspár jött haza egy mezőgazdasági úton éjjel autóval Aradról, és a határőrök hátulról leadtak egy sorozatot géppisztollyal a járműre. Csodával határos módon túlélték a golyózáport – írja Lukács Csaba.

Sokan öngyilkosok lettek 

Az elfogott vagy Magyarország által visszaküldött illegális határátlépőkre komoly büntetés várt. Egyiküket bilincsbe verve elvitték Csíkszeredába, ott hasra fektették egy asztalon, és gumibottal verték a talpát. Beszámolókból tudjuk, hogy ilyenkor a sértettek azért imádkoztak, hogy haljanak meg, minél hamarabb, mert annyira elviselhetetlen volt a fájdalmuk.

Legtöbbjüknek örökre tönkretették az életét, fizetés nélkül kellett dolgozniuk. Hetente kellett jelentkezniük a helyi rendőrségen – az illegális határátlépést megkísérlők közül többen azért lettek öngyilkosok, mert nem bírták elviselni, hogy hónapokon keresztül hetente egyszer megverték őket az unatkozó, szadista rendőrök – jegyzi meg a témával komolyabban foglakozó Lukács. 

Románia emberkereskedelmi politikája
A 80-as években Románia pénzért eladta a tehetősebb nyugati államoknak nemzeti kisebbségeit, főleg a németek és a zsidók kiárusításából próbált külföldi valutára szert tenni. A falurombolással egy időben végbemenő menekülthullámot segítette a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztériuma is, mely minden egyes német állampolgárért egy előre meghatározott összeget fizetett a román államnak – a fejpénzt ebben az időben 6 000 dollárban állapították meg. Ám egy fiatal német szakmunkásért akár ennek a többszörösét is elkérték. A román-magyar tárgyalásokon felmerült az erdélyi magyarság ily módú áttelepítése Magyarországra, ám a Kádár-rendszer nem rendelkezett a szükséges anyagi erőforrásokkal, így az erdélyi magyarok számára egyetlen megoldás kínálkozott: A menekülés.

Számunkra a zsidók, a németek és a kőolaj a legjövedelmezőbb exporttermék.” 

Az 1978-ban Amerikába menekült  egykori román kémfőnök, Ion Mihai Pacepa által Nicolae Ceausescunak tulajdonított kijelentése fogalmazza meg a legmarkánsabban Románia álláspontját. Bár a romániai zsidók kiárusítása már az ötvenes években elkezdődött, Ceausescu volt a fő haszonélvező: 1968 és 1989 között 40 577 zsidót adott el Izraelnek 112 498 800 dollárért. Izrael 500 zsidó emigrálásáért cserébe egy csirkefarmot épített Romániában.

A magyarok falvait szisztematikusan lerombolták

Romániában a kommunista diktatúra – leszámítva a pártelitet – mindenkit elnyomott, megfélemlített és egzisztenciálisan ellehetetlenített.

Budapesten, a Hősök terén 1988 június 27-én este megkezdődött az a demonstráció, amelyet a romániai falvak felszámolása elleni tiltakozásul szerveztek különböző állampolgári csoportok.

Fotó: Magyar Távirati Iroda Rt.

A magyar külügyminisztériumnak megküldött 1989-es jegyzékben a bukaresti nagykövet arról panaszkodik, hogy

jellemzően román ajkúak egyre nagyobb számban, ellenőrizetlenül, ám gyakran rossz egészségi állapotban érkeznek meg Magyarországra."

Az MSZMP pártbizottsága által közreadott 1989-es dokumentum a teljesen hivatalos és nem hivatalos évi migráció számadatait összesen 12 000 főre teszi.  A román-magyar viszony megromlása az 1980-as évek végére tehető, ugyanis a román diktátor jóváhagyta azokat a terveket, melyek alapján Románia 13 000 falujából 7 000-et lerombolnak, lakóikat pedig betonból készült úgynevezett agrár-ipari komplexumokba költöztetik át a 2000-es esztendőig.

A bejelentés olaj volt a tűzre, az 1.7 milliós magyar kisebbséggel szemben alkalmazott diszkrimináció pedig több ezer magyart arra kényszerített, hogy elhagyja szülőföldjét. A romániai falurombolás budapesti magyarok ezreit vitte az utcára, újabb indokot adva az itteni rendszerváltó hangulat felfokozásának. A budapesti nyilvános titkozáson mintegy 50 ezren vettek részt.

Ebben az időben vezető magyar politikusok nyíltan bírálták Romániát, megtörve ezzel a hagyományos kelet-európai protokollt. Megtorlásul Románia bezárta a magyar konzulátust Kolozsváron, melyet 2010-ben nyitottak újra.

Fotó: Magyar Távirati Iroda Zrt.

A román határ menti megyékben tartózkodó magyar hírszerzők szerint (a magyar külügyi hírszerzés erre vonatkozó jegyzékét nem sikerült beszerezni) a román fél fegyveres alakulatokkal megkezdte a román államhatár őrzését, ám a szigorított intézkedések ellenére a menekültek száma nem csökken. A jegyzékben az is olvasható, hogy ha a menekülni szándékozókat elfogják nemre és korra való tekintet nélkül kopaszra nyírják, majd koncepciós eljárás keretén belül kényszermunkára ítélik.

Magyarországra csempészték a románokat 

A pártbizottságnak és Horn Gyulának megküldött jegyzőkönyv a ma oly divatossá váló embercsempész-hálózatokról is említést tesz. Megjegyzik, hogy a határ mentén – már kialakult tarifák szerint – dívik az embercsempészet is. Egy fő átviteléért minimum 2 000 dollárt (5 000 lejt) kérnek, de szívesen elfogadnak ékszert és más értéktárgyakat is. Mint minden normális diktatúrában, így Romániában is a hatóságok irányították az embercsempészetet, vagy legalábbis hallgatólagosan támogatták, lefölözve a nyereséget. A 80-as évek Romániájában vált ismét divattá a magyar nyelvlecke, hiszen Arad, Szatmár és Bihar megyében ezrek kezdtek el magyarul tanulni. A mostani menekülthullámmal megegyezően már a 90-es években is fiatalkorú férfiak voltak a kitelepülni vágyók.

A Magyar Külügyi Hírszerzés 1988-as jelentése már konkrét számadatokat is közöl,

egy évben átlagosan hat és fél ezren érkeztek Magyarországra Romániából tiltott határátlépés elkövetésével. Az átszökések száma havonta változott, ám a nyári hónapokban jelentősen megnőtt."

A románok folyamatosan követelték ezen személyek kiadatását Magyarországtól, aki szisztematikusan megtagadta, hiszen ezekre az emberekre otthon minimum életfogytiglani kényszermunka várt.

Az MSZMP Központi Bizottságának megküldött jegyzékben azonban szerepel 1 652 olyan embernek az esete is, akiket a hatóságok visszaadtak Romániának, mondván, hogy

kalandvágyból illetve jobb megélhetés reményében szöktek át Magyarországra, hogy innen valamelyik nem szocialista országba jussanak."

Ismerős, ugye?

Román és német fiatalok népviseletben a többnemzetiségű Elek község művelődési házában.

Fotó: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
Már akkor is Németországba akartak menni 

Az 1985 és 1989 között több mint negyedmillió Magyarországra érkező román állampolgár 80 százaléka megtagadta a hazautazást Romániába, ezeket Budapesten és további négy másik megyében szállásolták el, ám legtöbbjüknek éltek rokonaik Magyarországon.

A belügyi hírszerzés jegyzőkönyve részletes leírást ad a Magyarországra áttelepült román, magyar, cigány és szász (német) menekültek integrációjáról. Tapasztalataik szerint a menekültek jelentős része alkalmazkodott az új körülményekhez, munkát vállalt, igyekezett életfeltételeit megteremteni.

A beilleszkedés nehézséget okozott azok számára, akik családtagjaitól elszakítottan éltek. Azt is megjegyzik, hogy a román és német anyanyelvűek nehezen tudnak integrálódni, nem találnak munkát, segélyekből élnek és szállásgondokkal küszködnek, illetve –leginkább a szászok – egyes németországi menekülttáborokat jelölnek meg végleges úticéljukként. 

Cikkünk következő részében az első magyar diplomáciai mentőakcióról számolunk be, melynek során 12 magyar disszidenst kalandos körülmények között sikerült kimenekíteni Szófiából. 

OLVASTAD MÁR?

szabad vasárnap
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Öt EU-s tagállamba vándorolhatott Kadhafi titkos pénze

Öt EU-s tagállamba vándorolhatott Kadhafi titkos pénze

amerika, london, párizs

Moammer Kadhafi egykori líbiai diktátor pénzalapjait 2011-ben befagyasztotta az ENSZ. Vagyis azokhoz elvben nem lehetne hozzáférni, a közelmúltban azonban kiderült, hogy több százmillió euró hiányzik ezekről a számlákról. A legújabb információk alapján a líbiai pénzügyi alapokat összesen 5 EU-s ország csapolhatta meg. Belgium, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Luxembourg érintett.

Bekérették az ukrán külügyminisztériumba az új, kinevezett magyar nagykövetet

Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes legutóbbi, Ukrajnával kapcsolatos kijelentései miatt problémáznak az ukránok.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

Ez történt a mai nap.

Mesterséges intelligenciával cenzúrázzák a férfiak nyilatkozatait

Mesterséges intelligenciával cenzúrázzák a férfiak nyilatkozatait

fehér férfi

High-tech módszert talált a Financial Times, hogy kevesebb férfi nyilatkozzon a cikkeikben.

Munkatársunkat megbüntette a Facebook, amiért a homoszexuálisokról mert írni

Munkatársunkat megbüntette a Facebook, amiért a homoszexuálisokról mert írni

censored

A jobboldali véleményt tűzzel-vassal üldöző Facebook-cenzúra ismét lecsapott, ezúttal Horváth Zsófia munkatársunkat, a Pszicho sorozatunk arcát tiltotta a Facebook három napra.

Orbán: összefogásra van szükség a közép-európai országok között

Orbán: összefogásra van szükség a közép-európai országok között

kétharmad

A magyar kormányfő a dunaszerdahelyi Mol Labdarúgó Akadémia megnyitó ünnepségén hangsúlyozta a közép-európai országok együttműködésének fontosságát.

Románia 100 éve alatt Moldva csak még jobban leszakadt Erdélytől

100 év után is még mindig Erdély a legfejlettebb területe Romániának. Sőt, mostanra gazdaságilag még jobban leszakadt Erdélytől Moldva - mondja Lucian Boia román történész, aki szerint bár a területét az elmúlt évszázadban sikeresen megtartotta Románia, most mégis nagy gondban van az ország, mert a lakosai milliószámra költöznek el.

Soros György rajongója Svédország új miniszterelnök-jelöltje

Soros György rajongója Svédország új miniszterelnök-jelöltje

amerika, london, párizs

Újabb érdekes állomásához érkezett a svéd kormányalakítási procedúra.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére