Megtalálhatták Németországban a világhírû borostyánszoba eddig eltûntnek hitt kincsét
2017.10.17. 19:28
Az eredetileg az orosz cári család birtokában levő borostyánszobának a kincsei a második világháborúban eltűnt legértékesebb kincsleletek közé tartoznak. A borostyánok, arany és drágakövek, féldrágakövek sok ezer darabjának az összeállításával elkészült borostyánszoba a barokk művészet kiemelkedő remekműve volt.
A korabeli források szerint amikor a szoba mind az 565 gyertyáját meggyújtották, a Borostyánszoba elképzelhetetlenül gyönyörű, ragyogó fényt árasztott magából.
Évtizedek óta kormányok és kincskeresők hada mindhiába keresi a borostyánszoba eltűnt kincseit. A világháború idején megszületett hivatalos orosz álláspont szerint nincs is mit keresni, mivel a kincsek egy 1945-ös tüzérségi támadás során "teljesen" megsemmisültek.
Ennek azonban ellentmondani látszik az a tény, hogy soha nem kerültek elő a megsemmisült leletegyüttes sérült darabjai.
Sokak szerint bármilyen hihetetlen is, de lehet remény a kincsegyüttes megtalálására, mivel a 45-ös háborús dokumentumok és személyes beszámolók alapján több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy mint kiemelt értéket képviselő műkincsek, a Borostyánszoba kincsei is minden bizonnyal átszállításra kerültek a keleti frontvonalról a Németország központi területein kialakított biztonságos földalatti rejtekhelyekre.
Egy, a közel múltban elkészült német dokumentumfilm szerint ez olyannyira így volt, hogy Albert Popp dandártábornok személyesen felügyelte a borostyánszoba – a Vörös Hadsereg által ostromolt – Königsbergből való kimenekítését.
A 73 éves Leonhard Blume, a 67 éves Günter Eckardt és a 71 éves Peter Lohr most azt állítja, hogy megtalálták a borostyánszobát. Szerintük az orosz cárok drágakőszobájának arany és borostyán kincsleletei a Drezda közelében fekvő Hartenstein-hegységben vannak elrejtve a második világháború vége óta.
Peter Lohr elmondása szerint ő 2001-ben kapott értesítést arról, hogy van egy olyan elfeledett, föld alatti vasúti alagútszakasz Drezda közelében, ahol a Harmadik Birodalom tudósai fegyverfejlesztési programokon dolgoztak a háború alatt, illetve ahol a háború végén a menekülő német hadsereg különleges szállítmányokkal teli vasúti kocsijait lehetett látni, köztük a borostyánszoba kincseit szállító vonatot is.
Lohr ezt követően utánanézett a barlangkomplexum létezését bizonyító eredeti dokumentumoknak, majd pedig földradaros vizsgálatokat is végzett, amikor már bizonyítást nyert, hogy a helyszínen valóban volt a háború idején egy alagútrendszer.
A radarvizsgálat idén szeptemberben azt mutatta ki, hogy a kérdéses területen, a mélyben jól kivehető egy olyan érintetlennek tűnő és meglehetősen szerteágazó alagút, illetve folyosórendszer, amely méretei alapján vasúti kocsikat is rejthet.
A német kincskeresők mindezek alapján azt valószínűsítik, hogy a most felfedezett és hamarosan feltárásra kerülő világháborús bunker- és alagútrendszerben ott állhat az a vasúti kocsi, amely a feltételezések szerint 1945 áprilisában Königsbergből érkezett a területre, többek között a borostyánszoba kincsét is odaszállítva.
A borostyánszoba esetleges megtalálásáról szóló hírre reagálva megszólaltak az orosz illetékesek is. Irina Nacharova, a Carszkoje Szelo Állami Múzeum kutatási és oktatási igazgatóhelyettese azt mondta a TASS hírügynökségnek, hogy már olyan sokszor felröppentek hasonló hírek, amelyek aztán alaptalannak bizonyultak, hogy ezek és az évtizedek óta eredménytelen keresési erőfeszítések miatt most sem bíznak a kincs megtalálásában.
Az orosz múzeumi vezető egyébként azt is elmondta, hogy a Szovjetunió 1979-ben hagyott fel hivatalosan a kincs utáni kutatással. De ha most meg is kerülne a kincs az is csupán részlegesen hozhatná vissza a borostyánszoba eredeti pompáját.
Ennek pedig az az oka, hogy a díszítések, amelyek borostyánból készültek, azok nem megfelelő tárolás esetén javíthatatlan károsodást szenvednek, de egyébként is, idővel természetes módon veszítenek kezdeti fényükből.
Az eredeti borostyán elemek közül közel 100 darab Oroszországban maradt és ezek sajnos mind jelentős mértékben veszítettek is mostanra a különlegességüket adó, eredeti fényes csillogásukból. A borostyán kifakulásával tisztában volt az orosz cári család is, ezért az első világháború kitörése előtt már tervbe vették a díszítések cseréjét, amely aztán a háború miatt elmaradt.
Az orosz műemléki hatóságok ennek ismeretében folyamatosan ellenőrzik a jelenlegi - a helyreállított - borostyánszoba múzeumban levő borostyán díszek állapotát és kicserélik azokat, ha szükséges.