Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a lázadókhoz!”
szabad vasárnap
 
 
 
 

Megtalálhatták Németországban a világhírű borostyánszoba eddig eltűntnek hitt kincsét

2017. október 17. 19:28

Három német kincskutató azt állítja, hogy mégsem semmisült meg a világháborúban az orosz cárok féltett kincse, a felbecsülhetetlen értékű Borostyánszoba. Az idős kincskeresők azt állítják, hogy egy Drezda melletti, volt második világháborús német bunker mélyén, a romok alá betemetve fekszik a borostyánkő kincs.

Az eredetileg az orosz cári család birtokában levő borostyánszobának a kincsei a második világháborúban eltűnt legértékesebb kincsleletek közé tartoznak. A borostyánok, arany és drágakövek, féldrágakövek sok ezer darabjának az összeállításával elkészült borostyánszoba a barokk művészet kiemelkedő remekműve volt.

A korabeli források szerint amikor a szoba mind az 565 gyertyáját meggyújtották, a Borostyánszoba elképzelhetetlenül gyönyörű, ragyogó fényt árasztott magából.

Évtizedek óta kormányok és kincskeresők hada mindhiába keresi a borostyánszoba eltűnt kincseit. A világháború idején megszületett hivatalos orosz álláspont szerint nincs is mit keresni, mivel a kincsek egy 1945-ös tüzérségi támadás során "teljesen" megsemmisültek.

Ennek azonban ellentmondani látszik az a tény, hogy soha nem kerültek elő a megsemmisült leletegyüttes sérült darabjai. 

Sokak szerint bármilyen hihetetlen is, de lehet remény a kincsegyüttes megtalálására, mivel a 45-ös háborús dokumentumok és személyes beszámolók alapján több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy mint kiemelt értéket képviselő műkincsek, a Borostyánszoba kincsei is minden bizonnyal átszállításra kerültek a keleti frontvonalról a Németország központi területein kialakított biztonságos földalatti rejtekhelyekre.

Egy, a közel múltban elkészült német dokumentumfilm szerint ez olyannyira így volt, hogy Albert Popp dandártábornok személyesen felügyelte a borostyánszoba – a Vörös Hadsereg által ostromolt – Königsbergből való kimenekítését. 

A 73 éves Leonhard Blume, a 67 éves Günter Eckardt és a 71 éves Peter Lohr most azt állítja, hogy megtalálták a borostyánszobát. Szerintük az orosz cárok drágakőszobájának arany és borostyán kincsleletei a Drezda közelében fekvő Hartenstein-hegységben vannak elrejtve a második világháború vége óta.

A 18. századi barokk remekmű, a borostyánszoba falát teljes egészében borostyánból és aranyból, drágakövekből készített burkolat díszítette. A borostyánkő-faragványokkal teljesen beborított falakat eredetileg I. Frigyes porosz király álmodta meg berlini kastélyába, amely aztán 1711-re készült el. Majd az uralkodó 1716-ban Nagy Péter orosz cárnak ajándékozta a borostyánszobát. Ezt követően a pazar borostyánkő-borításnak a Szentpétervár melletti Carszkoje Szeló-i Katalin-palota adott otthont, egészen 1941-ig, amikor is a német hadsereg úgymond hazavitte a kincseket,  Königsbergbe. A ma Kalinyingrád néven Oroszországhoz tartozó hajdani Königsberg, a világháború idején Kelet-Poroszország fővárosa volt, ezért tárolták ott 1941-től a borostyánszoba kincsegyüttesét, miután elrabolták azt Szentpétervár közeléből. A borostyánszobának aztán Königsberg 1945-ös elestét követően nyoma veszett. Carszkoje Szelóban jelenleg a borostyánszobának az eredetinél silányabb anyagokból megépített másolata tekinthető meg.

Peter Lohr elmondása szerint ő 2001-ben kapott értesítést arról, hogy van egy olyan elfeledett, föld alatti vasúti alagútszakasz Drezda közelében, ahol a Harmadik Birodalom tudósai fegyverfejlesztési programokon dolgoztak a háború alatt, illetve ahol a háború végén a menekülő német hadsereg különleges szállítmányokkal teli vasúti kocsijait lehetett látni, köztük a borostyánszoba kincseit szállító vonatot is.

Lohr ezt követően utánanézett a barlangkomplexum létezését bizonyító eredeti dokumentumoknak, majd pedig földradaros vizsgálatokat is végzett, amikor már bizonyítást nyert, hogy a helyszínen valóban volt a háború idején egy alagútrendszer.

A radarvizsgálat idén szeptemberben azt mutatta ki, hogy a kérdéses területen, a mélyben jól kivehető egy olyan érintetlennek tűnő és meglehetősen szerteágazó alagút, illetve folyosórendszer, amely méretei alapján vasúti kocsikat is rejthet. 

A német kincskeresők mindezek alapján azt valószínűsítik, hogy a most felfedezett és hamarosan feltárásra kerülő világháborús bunker- és alagútrendszerben ott állhat az a vasúti kocsi, amely a feltételezések szerint 1945 áprilisában Königsbergből érkezett a területre, többek között a borostyánszoba kincsét is odaszállítva.

Oroszország várja a kutatás eredményét, de nem bízik a kincs előkerülésében

A borostyánszoba esetleges megtalálásáról szóló hírre reagálva megszólaltak az orosz illetékesek is. Irina Nacharova, a Carszkoje Szelo Állami Múzeum kutatási és oktatási igazgatóhelyettese azt mondta a TASS hírügynökségnek, hogy már olyan sokszor felröppentek hasonló hírek, amelyek aztán alaptalannak bizonyultak, hogy ezek és az évtizedek óta eredménytelen keresési erőfeszítések miatt most sem bíznak a kincs megtalálásában.

Az orosz múzeumi vezető egyébként azt is elmondta, hogy a Szovjetunió 1979-ben hagyott fel hivatalosan a kincs utáni kutatással. De ha most meg is kerülne a kincs az is csupán részlegesen hozhatná vissza a borostyánszoba eredeti pompáját. 

Ennek pedig az az oka, hogy a díszítések, amelyek borostyánból készültek, azok nem megfelelő tárolás esetén javíthatatlan károsodást szenvednek, de egyébként is, idővel természetes módon veszítenek kezdeti fényükből. 

Az eredeti borostyán elemek közül közel 100 darab Oroszországban maradt és ezek sajnos mind jelentős mértékben veszítettek is mostanra a különlegességüket adó, eredeti fényes csillogásukból. A borostyán kifakulásával tisztában volt az orosz cári család is, ezért az első világháború kitörése előtt már tervbe vették a díszítések cseréjét, amely aztán a háború miatt elmaradt.

Az orosz műemléki hatóságok ennek ismeretében folyamatosan ellenőrzik a jelenlegi - a helyreállított - borostyánszoba múzeumban levő borostyán díszek állapotát és kicserélik azokat, ha szükséges.

szabad vasárnap
 
 
 
 

Szabadon lehet kommentelni, a vélemény szabad, viszont a gyűlöletkeltésért, személyi integritás megsértéséért mindenki maga felel.

Már meg is előzte az AfD a német szociáldemokratákat

Már meg is előzte az AfD a német szociáldemokratákat

amerika, london, párizs

Többen szavaznának Németországban a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) nevű pártra, mint a Német Szociáldemokrata Pártra (SPD) - mutatta ki egy hétfőn ismertetett felmérés.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

A nap legfontosabb hírei a 888-on!

Szijjártó: a luxemburgi külügyminiszter bevándorláspárti, ezért gyűlöli Magyarországot

Szijjártó: a luxemburgi külügyminiszter bevándorláspárti, ezért gyűlöli Magyarországot

spring is coming

A külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében közölte, hogy Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter gyűlöli Magyarországot, ő egy elvakult bevándorláspárti, a migrációt támogató politikus, aki Soros György kottájából játszik.

Így hazudik szemtelenül Vona Gábor

Így hazudik szemtelenül Vona Gábor

spring is coming

Állítását a Mátrai Erőmű hivatalos levélben cáfolta.

Bulgária szerint is migránsválság van Európában

Bulgária szerint is migránsválság van Európában

amerika, london, párizs

Szigorú ellenőrzésre van szükség az Európai Unió (EU) külső határain - mondta Bojko Boriszov, az Európai Unió soros elnökségét ellátó Bulgária miniszterelnöke hétfőn Szófiában, miután megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel.

Veled vagyunk! Hajrá, Erzsi, a csuszka!

Veled vagyunk! Hajrá, Erzsi, a csuszka!

kinyílott a pitypang

A jamaicai bobosok, Eddie, a sas vagy Erik, az angolna legendává meg hőssé válhattak. A téli olimpián most gyengén szereplő akrobatikus csősíelő, magyar származású, magyar színekben induló Elizabeth Swaney-re azonban most össztűz zúdul, pedig több okból kifolyólag ő is megérdemelné a más nemzetek sportolóinak kijáró tiszteletet és támogatást.

A franciaországi zsidó szervezetek kiakadtak, mert a migránsok miatt megnövekedett az antiszemitizmus

Több francia nagyváros peremkerületeiben a mindennapok részévé vált az antiszemitizmus, ami miatt az ott élő zsidók sokszor a költözés mellett döntenek - mutatott rá a franciaországi zsidó szervezeteket tömörítő Crif hétfőn.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére