Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
szabad vasárnap
 
 
 
 

Megtalálhatták Németországban a világhírű borostyánszoba eddig eltűntnek hitt kincsét

2017. október 17. 19:28

Három német kincskutató azt állítja, hogy mégsem semmisült meg a világháborúban az orosz cárok féltett kincse, a felbecsülhetetlen értékű Borostyánszoba. Az idős kincskeresők azt állítják, hogy egy Drezda melletti, volt második világháborús német bunker mélyén, a romok alá betemetve fekszik a borostyánkő kincs.

Az eredetileg az orosz cári család birtokában levő borostyánszobának a kincsei a második világháborúban eltűnt legértékesebb kincsleletek közé tartoznak. A borostyánok, arany és drágakövek, féldrágakövek sok ezer darabjának az összeállításával elkészült borostyánszoba a barokk művészet kiemelkedő remekműve volt.

A korabeli források szerint amikor a szoba mind az 565 gyertyáját meggyújtották, a Borostyánszoba elképzelhetetlenül gyönyörű, ragyogó fényt árasztott magából.

Évtizedek óta kormányok és kincskeresők hada mindhiába keresi a borostyánszoba eltűnt kincseit. A világháború idején megszületett hivatalos orosz álláspont szerint nincs is mit keresni, mivel a kincsek egy 1945-ös tüzérségi támadás során "teljesen" megsemmisültek.

Ennek azonban ellentmondani látszik az a tény, hogy soha nem kerültek elő a megsemmisült leletegyüttes sérült darabjai. 

Sokak szerint bármilyen hihetetlen is, de lehet remény a kincsegyüttes megtalálására, mivel a 45-ös háborús dokumentumok és személyes beszámolók alapján több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy mint kiemelt értéket képviselő műkincsek, a Borostyánszoba kincsei is minden bizonnyal átszállításra kerültek a keleti frontvonalról a Németország központi területein kialakított biztonságos földalatti rejtekhelyekre.

Egy, a közel múltban elkészült német dokumentumfilm szerint ez olyannyira így volt, hogy Albert Popp dandártábornok személyesen felügyelte a borostyánszoba – a Vörös Hadsereg által ostromolt – Königsbergből való kimenekítését. 

A 73 éves Leonhard Blume, a 67 éves Günter Eckardt és a 71 éves Peter Lohr most azt állítja, hogy megtalálták a borostyánszobát. Szerintük az orosz cárok drágakőszobájának arany és borostyán kincsleletei a Drezda közelében fekvő Hartenstein-hegységben vannak elrejtve a második világháború vége óta.

A 18. századi barokk remekmű, a borostyánszoba falát teljes egészében borostyánból és aranyból, drágakövekből készített burkolat díszítette. A borostyánkő-faragványokkal teljesen beborított falakat eredetileg I. Frigyes porosz király álmodta meg berlini kastélyába, amely aztán 1711-re készült el. Majd az uralkodó 1716-ban Nagy Péter orosz cárnak ajándékozta a borostyánszobát. Ezt követően a pazar borostyánkő-borításnak a Szentpétervár melletti Carszkoje Szeló-i Katalin-palota adott otthont, egészen 1941-ig, amikor is a német hadsereg úgymond hazavitte a kincseket,  Königsbergbe. A ma Kalinyingrád néven Oroszországhoz tartozó hajdani Königsberg, a világháború idején Kelet-Poroszország fővárosa volt, ezért tárolták ott 1941-től a borostyánszoba kincsegyüttesét, miután elrabolták azt Szentpétervár közeléből. A borostyánszobának aztán Königsberg 1945-ös elestét követően nyoma veszett. Carszkoje Szelóban jelenleg a borostyánszobának az eredetinél silányabb anyagokból megépített másolata tekinthető meg.

Peter Lohr elmondása szerint ő 2001-ben kapott értesítést arról, hogy van egy olyan elfeledett, föld alatti vasúti alagútszakasz Drezda közelében, ahol a Harmadik Birodalom tudósai fegyverfejlesztési programokon dolgoztak a háború alatt, illetve ahol a háború végén a menekülő német hadsereg különleges szállítmányokkal teli vasúti kocsijait lehetett látni, köztük a borostyánszoba kincseit szállító vonatot is.

Lohr ezt követően utánanézett a barlangkomplexum létezését bizonyító eredeti dokumentumoknak, majd pedig földradaros vizsgálatokat is végzett, amikor már bizonyítást nyert, hogy a helyszínen valóban volt a háború idején egy alagútrendszer.

A radarvizsgálat idén szeptemberben azt mutatta ki, hogy a kérdéses területen, a mélyben jól kivehető egy olyan érintetlennek tűnő és meglehetősen szerteágazó alagút, illetve folyosórendszer, amely méretei alapján vasúti kocsikat is rejthet. 

A német kincskeresők mindezek alapján azt valószínűsítik, hogy a most felfedezett és hamarosan feltárásra kerülő világháborús bunker- és alagútrendszerben ott állhat az a vasúti kocsi, amely a feltételezések szerint 1945 áprilisában Königsbergből érkezett a területre, többek között a borostyánszoba kincsét is odaszállítva.

Oroszország várja a kutatás eredményét, de nem bízik a kincs előkerülésében

A borostyánszoba esetleges megtalálásáról szóló hírre reagálva megszólaltak az orosz illetékesek is. Irina Nacharova, a Carszkoje Szelo Állami Múzeum kutatási és oktatási igazgatóhelyettese azt mondta a TASS hírügynökségnek, hogy már olyan sokszor felröppentek hasonló hírek, amelyek aztán alaptalannak bizonyultak, hogy ezek és az évtizedek óta eredménytelen keresési erőfeszítések miatt most sem bíznak a kincs megtalálásában.

Az orosz múzeumi vezető egyébként azt is elmondta, hogy a Szovjetunió 1979-ben hagyott fel hivatalosan a kincs utáni kutatással. De ha most meg is kerülne a kincs az is csupán részlegesen hozhatná vissza a borostyánszoba eredeti pompáját. 

Ennek pedig az az oka, hogy a díszítések, amelyek borostyánból készültek, azok nem megfelelő tárolás esetén javíthatatlan károsodást szenvednek, de egyébként is, idővel természetes módon veszítenek kezdeti fényükből. 

Az eredeti borostyán elemek közül közel 100 darab Oroszországban maradt és ezek sajnos mind jelentős mértékben veszítettek is mostanra a különlegességüket adó, eredeti fényes csillogásukból. A borostyán kifakulásával tisztában volt az orosz cári család is, ezért az első világháború kitörése előtt már tervbe vették a díszítések cseréjét, amely aztán a háború miatt elmaradt.

Az orosz műemléki hatóságok ennek ismeretében folyamatosan ellenőrzik a jelenlegi - a helyreállított - borostyánszoba múzeumban levő borostyán díszek állapotát és kicserélik azokat, ha szükséges.

szabad vasárnap
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
A brit újszülöttek közt már a Muhammad a legnépszerűbb név

A brit újszülöttek közt már a Muhammad a legnépszerűbb név

amerika, london, párizs

Szépen lassan eltűnnek a hagyományos brit keresztnevek.

A migránsoknak duplán nagy buli az újév Németországban

A migránsoknak duplán nagy buli az újév Németországban

amerika, london, párizs

Az eddigi legnagyobb szilveszteri-szülinapi migránspartit Kölnben tartották 2015 és 2016 fordulóján.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

Ez volt ma.

Kirúgtak egy egyetemista újságírót, mert szerinte a nőknek nincs pénisze

Kirúgtak egy egyetemista újságírót, mert szerinte a nőknek nincs pénisze

fehér férfi

Az egyetemi újságba író férfi annyira felháborította a transznemű közösséget, hogy ki kellett őt rúgni, pedig csak egy biológiai tényt közölt a Twitteren.

A liberalizmus mint imperializmus

A liberalizmus mint imperializmus

amerika, london, párizs

Dogmatikus utópizmussal vádolja meg a birodalmi terjeszkedésű liberalizmust legújabb könyvében Yoram Hazony, a jeruzsálemi Herzl Intézet vezetője, aki szerint a liberálisok bizonyos szempontból korántsem állnak távol a múlt század marxistáitól vagy éppen a középkori egyháztól.

Németország felügyelete alá vonhatja a legnagyobb török iszlamista szervezetet

A német titkosszolgálat megfigyelés alá helyezheti a török iszlamista ernyőszervezetet, a DITIB-et.

A salzburgi csúcson is felkapták Orbán Viktor javaslatait

A salzburgi csúcson is felkapták Orbán Viktor javaslatait

amerika, london, párizs

A salzburgi csúcstalálkozón minden szem a migrációra figyelt. Az uniós vezetők már idén megkezdenék a tárgyalásokat az arab, észak-afrikai és közel-keleti államokkal. Eközben egyre inkább előtérbe kerülnek Orbán Viktor korábbi javaslatai a migrációs krízis hosszú távú kezelését illetően.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére