A "kézigránát-amnesztiáról" korábban már mi is írtunk a 888-on. Az akciót azért hirdette meg a svéd kormány, mert annyira elharapózott a robbanószerkezetekkel és kézigránátokkal elkövetett bűncselekmények száma, hogy az államnak már muszáj volt lépnie.

A kézigránátos bűnesetek 2015-től kezdtek megszaporodni, amikor is a migrációs válság a tetőfokára hágott, és olyan súlyossá vált a probléma, hogy szakértők szerint ilyen állapotokat egyedül háborúban álló országokban lehet tapasztalni.

A kezdeményezés keretén belül tehát a rendőrség azt ígérte, hogy amelyik migráns önként és dalolva átadja gránátjait és robbanószerkezeteit, kegyelemben részesül. Semmilyen büntetés nem járt volna a migránsnak, és a hatóságok azt ígérték, hogy még csak kérdezősködni se fognak.

A rendőrséget végül mintegy 280 címhez hívták, lényegesen több hívást kaptak, mint amire számítottak. Egyedüli szépséghibája a dolognak, hogy egyszer sem migránsokhoz kellett kimenniük, hanem rendszerint öreg mezőgazdasági épületekhez, ahol fatörzsek és sziklák kirobbantásához használt dinamittal volt dolguk.

Kézigránátot nem sikerült begyűjteniük. Taps!