Megacunami borotválta le a Mars felszínét
888.hu
2016.05.21. 09:28
Az õsi Marson hatalmas megacunamik söpörtek végig egy tanulmány szerint. A felfedezés újabb bizonyítékot jelent arra nézve, hogy a vörös bolygót egykor kiterjedt óceánok borították, amelyekben megjelenhetett az élet.
Az ősi óceán partja az a hely, ahol a legkönnyebben rá lehetne lelni az egykori nyomaira.
A tudósok régóta küzdenek azzal a problémával, hogy hogyan is lehetne megtalálni a feltételezett marsi óceánok egykori partvonalát. Egymilliárd év távlatából ugyanis nem olyan egyszerű ez a feladat – ekkor még nagy mennyiségű folyékony víz lehetett a bolygó felszínén. Márpedig, ha Mars-rovereket, vagy embereket akarnak küldeni a helyszínre, hogy kutatásokat végezzenek, akkor nem elég csupán körülbelül meghatározni az egykori tengerek és óceánok partvonalának elhelyezkedését. Egy 50-100 kilométeres tévedés esetén az egész misszió kudarcba fulladhat.
Az Opportunity nevű Mars-rover 10 év alatt 38,73 kilométert tett meg a Mars felszínén.
Egy új tanulmány rámutatott arra, hogy az óceánok partvonalát két hatalmas meteorbecsapódás alakította ki, amelyek miatt megacunamik szabadultak el és ezek leborotválták az ősi Mars felszínét.
A két becsapódás – amelyek között több millió év telt el – körülbelül 120 méter magas hullámokat szabadított fel.
A becsapódások hatalmas repedéseket és mélyedéseket hoztak létre a felszínen, főleg a bolygó északi féltekéjén. A gigantikus becsapódások miatt felszabaduló por és hamu szétterjedt a légkörben és később egy üledékréteget hozott létre. Emellett a felszínen száguldó óriáshullámok is jelentős hordalékot vittek magukkal. Ez az üledékréteg hasznos lehet abban, hogy a tudósok pontosan meg tudják határozni az egykori óceánok partvonalát.
A dinoszauruszok kihalásához vezető meteorbecsapódás után is maradt egy üledékréteg a földben, amelyet a tudósok be tudtak azonosítani. Ez az ütközés is olyan erejű volt, hogy a felszabadult por és hamu, valamint az óriáshullámok hordaléka az egész bolygót beterítette, így ez a réteg a világon mindenhol megtalálható.
25 éve küzdünk azzal a problémával, hogy nem tudjuk meghatározni, hogy pontosan hol is húzódhattak az ősi Mars óceánjai 3,4 milliárd évvel ezelőtt. A felfedezésünk egy egyszerű válasszal szolgál: egy különleges üledékréteget kell keresnünk"
– mondta Dr. Alexis Rodriguez a tanulmány egyik szerzője.
A két becsapódás között a marsi klíma radikálisan megváltozott, a marsi víz jéggé fagyott. A második ütközés következtében kisebb-nagyobb mélyedések jöttek létre a felszínen és a jég egy része megolvadt, ami miatt újabb cunamik keletkeztek.
A mélyedésekben idővel újra megfagyott a víz. A Mars ősi óceánjai és tengerei az észak-amerikai Nagy-tavakhoz hasonló képződmények lehettek.
Az ehhez hasonló helyek remek vizsgálódási terepet biztosíthatnak ahhoz, hogy a tudósok bizonyítékokat szerezzenek az egykori marsi életről. Már ha volt.
A kutatás eredményei a Scientific Reports című szaklapban jelentek meg.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
