Már megint elharapódzhat Törökország és Görögország viszonya
Nagy Gábor
2017.12.07. 15:28
A törökök és a görögök nagyon nem csipázzák egymást. Mindezt jól jelzi, hogy török államfõ hivatalosan hatvan éve nem járt Görögországban. Recep Tayyip Erdogan mostani, kétnapos vizitjével ezt a "diplomácia csendet törte meg" - nem is akárhogy.
ATHÉN, 15:28
A törökök és a görögök nagyon nem csipázzák egymást. Mindezt jól jelzi, hogy török államfő hivatalosan hatvan éve nem járt Görögországban. Recep Tayyip Erdogan mostani, kétnapos vizitjével ezt a "diplomácia csendet törte meg" – nem is akárhogy.
Ahogy arról már több mint egy éve írtunk, a török elnök már egy ideje az első világháborút lezáró utolsó békeszerződés módosításával kacérkodik. Erdogan – épp a görögországi kétnapos hivatalos vizitjén – ismét bedobta a témát, a török elnök ugyanis azt szeretné elérni, hogy "frissítsék fel" az 1923-ban kötött lausanne-i békeszerződést, mert annak egyes részletei nem rendelkeznek világosan.
A török elnök már a szerdai, a Skai görög televíziónak adott interjújában arról beszélt: a jelenlegi görög-török határokról is rendelkező lausanne-i békeszerződést korszerűsíteni kellene. Mint fogalmazott:
Valójában az idő múlásával minden megállapodást frissíteni kellene."
Ezt követően Recep Tayyip Erdogan csütörtökön – a görög államfővel tartott személyes találkozója előtt – bedobta az igencsak kényes témát.
Mielőtt a török elnök és Prokopisz Pavlopulosz görög államfő megkezdte volna a zárt ajtók mögötti tárgyalást, Erdogan a sajtó munkatársai előtt kifogásolta, hogy az északkelet-görögországi Nyugat-Trákiában élő muszlimok nem választhatnak saját főmuftit, miközben a törökországi keresztény közösségek nagyobb szabadságot élveznek az elöljáróik megválasztásában.
A láthatóan kínos hangulatú beszélgetés során Pavlopulosz azt mondta: Athén szerint nem szükséges sem frissíteni, sem felülvizsgálni a lausanne-i békeszerződés rendelkezéseit. Kijelentette: az 1923-as megállapodás a jelenlegi formájában érvényes, és nem ad helyet területi vitáknak, illetve világosan rögzíti a görögországi muszlim kisebbség státuszát.
Nyugat-Trákia az Európai Unió egyetlen olyan "régiója", ahol a mai napig érvényben van az iszlám igazságszolgáltatási jogrendszer, a saría. A családi ügyekben három választott mufti – vagyis a görög állam által kinevezett muzulmán egyházi személy – dönthet, természetesen a saría szellemiségében, ami igencsak távol áll az európai szellemiségtől. Trákiában mintegy 110 ezer főnyi muszlim kisebbség él, a görögök vallási kisebbségnek ismerik el őket, Törökország szerint azonban ők törökök, tehát nemzeti kisebbségnek tartják az itt élőket.
Erdogan megbeszélést folytatott még Alekszisz Ciprasz miniszterelnökkel (Ciprasz bizalomépítő lépések megkezdéséről beszélt), szóba került Ciprus kérdése (amivel kapcsolatban elmondta: a görög ciprióták nem hajlandóak tárgyalni a sziget török kormányzatával), és végül természetesen elutazott Nyugat-Trákiába is, hogy találkozzon a helyi muszlim közösségek vezetőjével.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
