Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Magyarország felveszi a kesztyût a Soros-szervezetek migránsbizniszével szemben

Forisek Ádám

2018.04.18. 20:30

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) legmagasabb fóruma tárgyalta szerdán Strasbourgban annak a két migránsnak az ügyét, akiket a testület elsõfokú ítélete szerint jogellenesen tartottak fogva 2015 õszén a röszkei tranzitzónában, majd küldtek vissza Szerbiába. Magyarország fellebbezett a döntés ellen, ezért folytatódnak a tárgyalások.

Az ügy előzménye, hogy a két bangladesi migráns 2015. szeptember 15-én menedékkérelmet nyújtott be Magyarország déli határán. A hatóságok több mint három héten át a röszkei tranzitzónában tartották őket úgy, hogy nem tudtak továbbmenni, október 8-án pedig visszatoloncolták őket Szerbiába.

A strasbourgi bíróság tavaly márciusban első fokon kimondta, hogy a magyar hatóságok több ponton is megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményét, ezért fejenként 18 705 euró (5,8 millió forint) kártérítést és perköltséget ítélt meg a panaszosoknak. A magyar állam fellebbezést nyújtott be, amelyet az EJEB öttagú tanácsa jóváhagyott szeptemberben, az ügyet így a másodfokú fórumként működő nagykamara elé utalták.

A 17 bíróból álló nagykamara előtt zajló meghallgatáson először a panaszosok, majd a magyar kormány képviselői adták elő álláspontjukat – írja az MTI.

Sivalkodtak a migránssimogatók

Pohárnok Barbara, a bangladesi migránsok képviselője szerint az ügyben Magyarország több ponton, a szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a kínzás tilalma, valamint a hatékony jogorvoslat tekintetében is megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Szerinte az illetékes szervek semmibe vették a szükséges eljárásjogi garanciákat, amelyek azt biztosítanák, hogy senkit nem tesznek ki kínzás vagy embertelen bánásmód kockázatának, és senkit nem fosztanak meg a hatékony jogorvoslat lehetőségétől.

A magyar hatóságok azóta sem mutattak be semmilyen "meggyőző vagy legitim" okot az eljárás igazolására – mondta a Soros által finanszírozott Magyar Helsinki Bizottság jogásza.

A magyar álláspont

A kormány képviseletében Tallódi Zoltán egyebek mellett kiemelte, hogy a tranzitzóna Szerbia felé nyitott, ezért az ott tartózkodás nem minősül fogva tartásnak, Szerbia pedig biztonságos harmadik országnak számít.

Hangsúlyozta: a verdikt változtatás nélküli jogerőre emelkedése intézményesítené Európában az úgynevezett "asylum shopping" – a menedékkérelmek többszörös, több tagállamban történő benyújtásának – jelenségét, ami ellentétes lenne az uniós joggal és jelentősen megnehezítené az EU-tagországok belső biztonságának fenntartását.

Kijelentette, bár formálisan a két bangladesi menedékkérő a felperes,

jelen ügy valódi érdekeltjei azok a civil szervezetek, amelyek az "asylum shopping" jogának és a határokon keresztül történő szabad mozgás univerzális jogának elismerését támogatják.

A tárgyalás során beavatkozó harmadik félként észrevételeket tett a bolgár, a lengyel és az orosz kormány, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), együttesen négy nemzetközi civil szervezet, valamint – kizárólag a "sérülékenység" fogalmának értelmezésével kapcsolatban – egy olasz egyetemi kutatócsoport.

Szakértők szerint az ítélethirdetés 6-12 hónapon belül várható.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére