Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Magyarország az EU fiataljainak az egyik legkedveltebb célországává vált

Vincze Viktor Attila

2017.02.16. 15:28

Jó dolog Magyarországon élni. Ezt a magyar fiatalokról szóló, Magyar Ifjúságkutatás 2016 címû ifjúságkutatási felmérés adatai mellett az is megerõsíti, hogy az EU tagállamainak fiataljai körében jelenleg Magyarország az egyik legnépszerûbb letelepedési célpont - mondta el a kutatásban részt vevõ Bauer Béla szociológus a 888.hu számára.
A Századvég vezető kutatója szerint a felmérés alapján a magyar fiatalok mostani generációja optimista és reálisan látja a világot, fontos számára a család, büszke magyarságára és Magyarországra, jól ismeri az internetalapú kommunikációs világot és tudatosan készül a jövőre.

888.hu: Hogyan jellemezné a kutatás alapján a magyarországi 15-29 évesek korosztályát?

Bauer Béla: Reálisan gondolkodó, környezetére érzékeny fiatalságról beszélhetünk, akik nagyon sok mindent már másként látnak, mint a korábbi generációk.

888.hu: Milyen folyamatok tükröződnek a kutatásból?

Bauer Béla: A korábbi kutatási hullámokhoz képest egyre fontosabb a fiatalok számára a magyarsághoz fűződő viszonyuk. Ehhez kapcsolódó változásként pedig összességében a korábbiaknál pozitívabb lett a magyar fiatalok jövőképe, valamint erősebb lett a családjukhoz kötődő kapcsolatuk is. Érdekes egyébként megfigyelni azt, hogy hogyan is változtak meg az évek során a fiatalok generációi. A kutatás első hullámában, amelyet 2000-ben rögzítettünk, még azok a fiatalok voltak meghatározóak, akik a "létező szocializmus" időszakában kezdték el iskolai tanulmányaikat, illetve abban a korszakban szerezték meg az elvárt iskolai végzettségeiket 18 éves korukig, köztük az 1971-ben születtek voltak a legidősebbek. A mostani kutatás megkérdezettjei között alapvetően olyanokat találunk, akik a tanulmányaik teljes idejét a mostani, új társadalmi rendszerben folytatták. Ennek megfelelően megváltozott a fiatalok világhoz való hozzáállása, ahogy megváltozott az a technikai, műszaki környezet is, amelyeken keresztül értesülhet ez a generáció a világban zajló folyamatokról.

888.hu: A sajtó egy bizonyos része szereti a kutatásból kiemelni erős kritikai hangsúllyal, hogy sok fiatal nem Magyarországon, hanem inkább külföldön tervezné a jövőbeli munkavállalást. Mit mond ezzel kapcsolatban a 2016-os adatfelvétel?

Bauer Béla: Nem tudunk pontos adatokat arról, hogy valójában mekkora réteget érint ez a probléma. Azonban leszögezhető, hogy azok a fiatalok, akik nem itthon vannak foglalkoztatva, többségében az EU országaiban dolgoznak. Az EU nem tekinthető külföldnek, hiszen az Unió egy közös munkaerőpiacként működik. Egy teljesen új jelenséget is kiemelnék a vizsgálattal kapcsolatban, ami bár nem ebből a kutatásból következik, de lehetővé teszi a magyar fiatalok helyzetének a nemzetközi szemszögből történő értékelését is. Ez pedig az, hogy Magyarország az Európai Unió tagállamai közöl mostanra az egyik legnépszerűbb olyan célországgá vált az Unió 30 évesnél fiatalabb polgárai számára, ahová szívesen jönnek dolgozni. A magyar fiataloknak az ország megítélésével kapcsolatos pozitív értékelését is egyértelműen visszaigazolja, megerősíti az, hogy ilyen sok külföldi fiatal számára vonzó helynek számít a mai Magyarország.

888.hu: Hogyan viszonyulnak a fiatalok a magyarországi helyzethez?

Bauer Béla: A fiatalok mindig kritikusan szemlélik a körülöttük levő világot. Az elmúlt évtized ifjúságkutatásainak ismeretében az elmondható, hogy a fiatalok a a saját szemükön keresztül időről időre más fajta szemléletet tükröznek. Azt, hogy ők pesszimistábbak lennének, mint a megelőző kutatási hullámok időszakában, azt nem gondolom. Sőt pozitív jövőképük van, ami arról szól, hogy jó dolog Magyarországon élni, ebben pedig megjelenik több nagyon erős identifikáció, például a magyarságtudat erősödése. A demokráciával kapcsolatos viszonyukat jól tükrözi, hogy a válaszadó fiatalok több mint fele úgy gondolja, hogy fontos számra a demokrácia, ez jelentős növekedést mutat az előző hullámhoz képest. Míg négy éve csak a fiatalok negyven százaléka állította, hogy a „demokrácia minden más politikai rendszernél jobb”, 2016-ban már 55 százalékuk vélekedett így. Természetesen vannak olyan adatok, amelyeket a későbbiekben pontosítani, értelmezni szükséges. Többek között érdemes elemezni az életkor, a településtípus és társadalmi közeg összefüggéseit.


888.hu: A magyar fiatalok inkább a szüleik mintáit, példáit követik a saját életstratégiáik kialakításakor, vagy azoktól teljesen független, saját utakat járnak be?

Bauer Béla: Az én generációm még azzal lázadt a szülei és a társadalom ellen, hogy nagyrészt szinte mindent elutasított, amit a szülők képviseltek. A mai generációk pedig mintha azzal lázadnának bizonyos dolgok ellen, hogy elfogadják a szülői generáció döntéseit. Nem biztos, hogy egyet is értenek világnézetileg vagy politikailag teljesen ezekkel a dolgokkal, de a családra való tekintettel elfogadják ezeket. A 2016-os adatfelvétel egyik legfontosabb adata, hogy a fiatalok számára meghatározó érték a család által nyújtott, biztonságos háttér. A család az a hely a számukra, ahová az élet minden rossz fordulata vagy romló körülménye ellenére is bármikor visszatérhetnek. Persze a lázadás és a másként gondolkodás jelenségei is megfigyelhetőek a korunk fiataljainál. Kiemelendő jelenség, hogy nagyon gyorsan változnak a fiatalok körüli társadalmi és kommunikációs viszonyok. Ma a fiataloknak van egy olyan terük, ahová a szüleik korosztálya vagy el sem jut, vagy amelyben nem képes igazán jól tájékozódni. Ez pedig az a virtuális tér, ami alapvetően az internetet jelenti. A fiatalok itt találkoznak, itt beszélnek egymással és a kulturális fogyasztási szokásiak is ide kötődnek. Történtek olyan társadalmi változások, amik olyan teljesen új helyzeteket teremtettek, amelyek 20-30 évvel ezelőtt teljesen elképzelhetetlenek voltak. Ilyen például, hogy ma már egy könnyűzenei koncerten nem meglepő, ha a szülők és a gyerekeik is ott vannak. A mai 25-29 évesek számára az online jellegű virtuális világ jelentősége még kisebb, miközben a 15-19 évesek körében viszont már abszolút nélkülözhetetlen az online kommunikációs rendszerek megléte, és annak tudatos vagy kevésbé tudatos, de rendszeres használata. Számukra már nem csak szabadidős kommunikáció, hanem az iskolai munka is, legalábbis részben ehhez virtuális térhez köthető.

888.hu: Miért nem érdeklődnek a fiataljaink a pártpolitika iránt és egyébként milyen a politikai, világnézeti beállítottságuk?

Bauer Béla: A korábbi kutatásokhoz viszonyítva nem változott a fiatalok világnézeti, politikai beállítottsága. Továbbra is alapvetően konzervatívként határozzák meg önmagukat, akik nyitottak a világra. Az nem újdonság, hogy nem érdekli őket a politika. Emellett viszont azt is el kell mondani, hogy a közélet iránt viszont komoly érdeklődést mutatnak. A politikától elidegenedett ennek a korosztálynak a jelentős része. Természetes módon a 15-19 évesek számára nem annyira fontos a politika, mint azoknak, akik már túl vannak az első választásukon.

Elkészült a gyorsjelentés az Ifjúságkutatás 2016-ról A 2000 óta négyévente kormányzati támogatásból készülő és közvélemény-kutatási adatfelmérésből, valamint annak tudományos értékeléséből, elemzéséből összeálló komplex ifjúságkutatás legújabb, 2016-os adatokat feldolgozó gyorsjelentése a napokban került a nyilvánosság elé. Az Ifjúságkutatás 2016 felmérés anyagához tavaly nyolcezer magyarországi, illetve négyezer határon túli 15-29 éves fiatalt kérdeztek meg a szakemberek. A kutatás eredményei szerint a mai fiatalok tehetségesek, nagy bizalommal fordulnak a jövő felé, fontos nekik a család, a közösséghez és a nemzethez tartozás. A fiatalokat – az eddigi felmérésekhez hasonlóan – a közéleti témák foglalkoztatják, viszont egyáltalán nem érdekli őket a pártok politizálása. A felmérés szerint a fiatalok körében a közintézmények felé kevésbé, a családok iránt viszont a korábbiaknál is erősebb a bizalom. A válaszadók 95 százaléka bízik a családjában. A megkérdezettek 73 százaléka egyedülálló volt, akiknek közel 30 százaléka biztos abban, hogy szeretne házasodni, 56 százalékuk pedig úgy véli, a gyermekvállalás teljes mértékben növeli az emberek boldogságát. A fiatalokat érintő problémák vonatkozásban a kérdőívekre válaszolók majdnem fele szerint a legnagyobb problémát az anyagi nehézségek, a létbizonytalanság és az elszegényedés jelenti, a drogok, az alkohol, a munkanélküliség, valamint a bűnözés mellett.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére