Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Magyar-szerb közös kormányülés: legfõbb cél a konkrét gazdasági eredmények elérése

Vincze Viktor Attila

2016.11.20. 21:58

Magyarország és Szerbia kormányai a két ország kiváló politikai együttmûködésének folytatását és a kereskedelmi kapcsolatok mérhetõ bõvülését várják a dél-szerbiai Nisben vasárnap elkezdõdött kétnapos magyar diplomáciai látogatástól. A program a közös magyar-szerb kormányülés mellett olyan gazdasági tárgyalásokból áll majd, amelyektõl sok üzleti megállapodás tényleges aláírása várható.

Az előzetes várakozások szerint a gazdasági együttműködés területén kézzelfogható szerződésekben, megrendelésekben is megmutatkozó eredménye lesz a magyar kormány szerbiai diplomáciai látogatásának.

A magyar-szerb diplomáciai és gazdasági kapcsolatok jelentőségét mutatja, hogy az együttes kormányülésre már vasárnap délután Nisbe érkező Orbán Viktor magyar miniszterelnököt katonai tiszteletadással fogadta Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök a nisi repülőtéren.

Ivica Dacic szerb külügyminiszter a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott megbeszélésével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a magyar-szerb gazdasági és a politikai kapcsolatok kiemelkedően jók.

A szerb diplomácia vezetője emellett örömének adott hangot, azzal összefüggésben, hogy a magyar kormányfő és a külügyminiszter mindig pozitívan nyilatkozik Szerbiáról a nemzetközi fórumokon.

Ez számunkra óriási politikai tőke"

– szögezte le Ivica Dacic, majd hozzátette, hogy a gazdasági kapcsolatok mellett az oktatás, a kultúra, az infrastruktúra és az energetika területén is további gyümölcsöző együttműködésre számít.

A magyar-szerb kormányülést méltatva, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta:

Magyarország és Szerbia között a kereskedelmi, gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatrendszer még soha nem volt olyan jó, hatékony és kiegyensúlyozott, mint most."

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy a mostani diplomáciai találkozó egyik komoly gazdasági jelentőséggel bíró részét képezi az, hogy a magyar kormány egy húszmilliárd forintos vissza nem térítendő támogatást és harminc milliárd forint kedvezményes hitelt tartalmazó gazdaságfejlesztési programot indított a Vajdaságban.

Ennek legfontosabb célja, hogy az ottani közösséget megerősítsék a lakóhelyén, valamint még szorosabbra fűzzék a két ország gazdasági együttműködését.

Mindkét kormány, mindkét miniszterelnök sokat tett azért, hogy megszűnjenek a két ország közötti korábbi feszültségek, és harmonikus legyen Magyarország és Szerbia kapcsolata"

– mondta Szijjártó Péter.

Majd pedig kiemelte, hogy Magyarország elkötelezett híve az Európai Unió nyugat-balkáni bővítésének és Szerbia uniós tagságát is támogatja.

Nem értjük, hogy az Európai Bizottság elnöke miért nyilatkozta a közelmúltban azt, hogy a következő öt esztendőben nem lesz bővítés"

– fogalmazott.

Mint mondta, "mi azt szeretnénk, hogy ha a következő öt esztendőben sor kerülne az Európai Unió bővítésére, és elsősorban Szerbia az esélyes arra, hogy leghamarabb az Európai Unió tagja legyen" – mondta magyar külügyminiszter, aki egyúttal azt is hangsúlyozta, hogyha a Kárpát-medencében mindenki feleannyit tett volna a magyar nemzeti közösségekért, mint Szerbia, akkor a Kárpát-medence ma "jóval boldogabb hely lenne.

Ezért Magyarország nem érti, sőt, vissza is utasítja, hogy az uniós tagállamok azért próbálják lassítani Szerbia integrációs folyamatát, mert kisebbségi ügyekben még többet várnak az országtól"

– tette hozzá a külgazdasági- és külügyminiszter.

Goran Knezevic szerb gazdasági miniszter szintén a két kormány kiemelkedően jó kapcsolatairól beszélve a sajtónak több nagy projektre is felhívta a figyelmet, mint amilyen az újabb határátkelők nyitása a két ország között vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése és autóutak építése.

Valamint felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia számít a magyar vállalatok részvételére a szerbiai privatizációban, illetve arra a magyar segítségre, amelyet Budapest a kis- és közepes vállalkozások fejlesztése terén nyújtani tud.

Szerbia szeretne az Európát sújtó migrációs válság megoldásának részévé válni - fogalmazott Zoran Djordjevic védelmi miniszter.

Belgrád azt szeretné, hogy ne csak tranzitállomás legyen, vagy olyan ország, ahol összegyűlnek a migránsok, hanem a megoldást kínáló rendszer valódi és hatékony része"

– mondta a szerb védelmi miniszter.

Több mint 200 vállalkozó vesz részt a hétfői nisi magyar-szerb üzleti fórumon

Mintegy 250 vállalkozó vesz részt majd hétfőn azon a magyar-szerb üzleti fórumon Nisben, amelyet a szerb gazdasági kamara és a Magyar Nemzeti Kereskedőház közösen szervez a magyar állam képviselőinek a szerbiai diplomáciai programjának részeként. Körülbelül 170 magyar és szerb kis, közepes és nagyvállalat képviselteti magát a hétfői találkozón, amelyen a vállalkozók befektetési, valamint kiviteli lehetőségeket mutathatnak be egymásnak. Marko Cadez várakozásai szerint az üzletember-találkozón elhangzottak konkrét eredményekhez, megkötött szerződésekhez vezetnek majd. Az üzleti fórumon részt vevők főleg a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az egészségügy, a vegyipar, az építészet, az energetika, a környezetvédelem, a megújuló energiaforrások, a gépipar, a textilipar, a bútoripar, valamint az információs és kommunikációs technológiák területéről érkeznek.

Szerbia 2016-ban leginkább elektromos energiát és villamossági felszerelést, cukrot, vajat, mézet, papírt és pótkocsit szállított Magyarországra, míg Magyarország az idei esztendőben főként gépjárművet, gépolajat, gyógyszert és szenet exportált a nyugat-balkáni országba. Magyarország az ötödik legnagyobb befektető Szerbiában.
A magyar-szerb kereskedelmi áruforgalom 2014-ben mintegy 1,7 milliárd euró, 2015-ben pedig 1,8 milliárd euró volt. Az idei esztendő első nyolc hónapjában pedig további 5 százalékos bővülés volt tapasztalható az előző év azonos időszakához képest.

A hétfői üzleti fórum után Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében nyílik majd meg az OTP bank nisi regionális központja. A beruházás összértéke mintegy félmillió euró.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére