Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
csak neked, csak most
 
 
 
 

Magasabb minimálbérrel itthon maradhatnak a magyarok

2016. november 16. 22:28

Nagy létjogosultsága van a minimálbér kormány által tervezett emelésének - mondta a 888.hu által megkérdezett György László. A Századvég vezető közgazdásza szerint ezzel csökkenni fog a magyar bérek EU-s bérátlaghoz képesti lemaradása, gátat szabva a munkaerő kiáramlásának. A béremelés azért is szükséges, mert Magyarországon 1970-2010 között az egy foglalkoztatott által megtermelt jövedelem megháromszorozódott, miközben a nettó reálbér csak 28 százalékkal növekedett.
Fotó: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap

888.hu: Van-e létjogosultsága annak, hogy a kormány a minimálbér emelésébe való állami beavatkozással kívánja elérni általánosságban is a magyarországi bérek emelkedését?

Gy.L.: Van létjogosultsága, és nagy jelentősége van a most bejelentett minimálbéremelésnek, mivel a visegrádi négyek országaiban, és így Magyarországon is a bérhányad az EU-átlag és a fejlett nyugat-európai országok átlaga alatt van tíz százalékponttal. Ez azt jelenti, hogy a megtermelt jövedelemből a V4-eknél 46 százalékot osztanak újra a bérből élők felé, ennyi a munkaerőköltség és a teljes megtermelt jövedelem aránya, a többi pedig a tőketulajdonosoknál csapódik le. A bérhányad Németországban és a fejlett nyugati országokban tíz százalékponttal magasabb. Ezért van az, hogy miközben Magyarország és Németország GDP-je között egy főre vetítve háromszoros, a bérekben 4-5-szörös különbség mutatkozik. Most azzal a dilemmával szembesülnek a munkaadók, különösen azok, akik Magyarországon és Németországban is dolgoztatnak, hogy vagy innen szívják el a munkaerőt és fizetnek Németországban 4-5-ször annyit mint nálunk, vagy az ottani harmadára emelik a magyar béreket és akkor kisebb valószínűséggel távozik a munkaerő. 

A minket érintő problémakör, az alacsonyabb bérhányad a világgazdaság struktúrájából adódik. Ebben a helyzetben az a magyar kormány érdeke, hogy gazdaságpolitikai eszközökkel segítsen abban, hogy ez a strukturális probléma fölszámolódjon, mivel a munkaerőhiánynak és a munkaerő-eláramlásnak is ez a bérfeszültség az egyik legfőbb okozója. 

Egy másik dilemmával is szembesülnek a munkaadók, aminek feloldásában a kormány segíthet nekik a minimálbér-emeléssel. Ha valaki munkaadóként úgy dönt, hogy egyoldalúan emeli a béreket, hogy itthon tartsa a munkaerőt, a vetélytársai viszont nem emelik, akkor a bért emelő vállalkozás versenyhátrányba kerülhet. A kormány, ha emeli a minimálbért, egyenlő feltételeket teremt minden munkaadó számára. Ezért állhatott elő az az első ránézésre szokatlan helyzet, hogy a megkérdezett vállalkozások 69 százaléka támogat egy drasztikus minimálbér-emelést. Az persze már sokkal inkább érthető, hogy a lakosság 93 százaléka támogatja a minimálbér emelését a Századvég felmérése szerint. 

 

888.hu: Ez a minimálbér-emelés elég lesz a vállalkozásoktól elvárt bérpluszokkal együtt az ideális munkabér viszonyok eléréséhez?

 Gy.L.: Ideális állapotba ettől még nem kerülnének a bérek Magyarországon, viszont ha a minimálbér emelkedik, akkor az bérnyomást gyakorol a magasabb bérekre is. 

 

888.hu: A klasszikus közgazdasági érvelés szerint a piacnak kellene rendeznie a béreket és nem az államnak. Helyes-e, hogy Magyarországon a kormány akarja elérni az általános béremelést a kötelező minimálbéremelés eszközével élve?

Gy.L.: Ez a klasszikus közgazdaságtani érvelés mára már érvényét vesztette, mert valójában szinte mindenhol beavatkozik valamilyen formában az állam a bérviszonyok alakulásába. Németországban, vagy például az Egyesült Államokban a világ leginkább liberális gazdasági elveket valló gazdaságában is van minimálbér. Olyannyira így van ez, hogy még egymásra is licitáltak az amerikai elnökjelöltek a választási kampányban. Trump 7 dollár 25 centről 10 dollárra emelné a minimálbért, Hillary Clinton pedig 12 dollárra emelte volna. Az előbbi közel 38, míg az utóbbi 65 százalékos minimálbér-emelésnek felel meg. Ez pedig azt jelzi, hogy most már a politikusok is felismerték azt a problémát, amit a közgazdászok egyre nagyobb része jelez, mégpedig azt, hogy miközben az elmúlt 30-40 év gazdaságpolitikájának eredményeként megduplázódott az amerikai GDP, addig a bérből és fizetésből élők jövedelme nem emelkedett. Mindezért a helyzetért a nép az elitet okolja. Az elittel szembeni lázadás jele a Brexit és Trump győzelme is. 

Magyarország sem kivétel az elmúlt 40 év tendenciáit nézve. Nálunk 1970-2010 között az egy foglalkoztatott által megtermelt jövedelem megháromszorozódott, miközben a nettó reálbér csak 28 százalékkal növekedett. Ilyen helyzetben egy felelős kormány felismerve a problémát, meghozza a megfelelő intézkedéseket. Bár az elmúlt 6 évből négy a válságkezelésről szólt, de már ez idő alatt is 23 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek. Az elmúlt hat évben a kormány évi 900-1000 milliárd forintot csoportosít át a tőkejövedelmekből a munkajövedelmek irányába, a szektorális különadókból és a csökkenő államadósság után fizetendő kamatmegtakarításból finanszírozva az egykulcsos személyi jövedelemadózást, a családi adókedvezményeket és a foglalkoztatási szempontból veszélyeztetettek munkahelyvédelmi akcióját. Ezt a tendenciát kell erősítene a gazdaságpolitikának ahhoz, hogy a 70-es években felborult tőkejövedelem/munkajövedelem egyensúlyt a piacgazdaság fenntarthatósága érdekében visszaállítsa.

 

888.hu:A klasszikus gazdaságfilozófia szerint a béremelés csökkentené a termelékenységet és a vállalkozások versenyképességét. Lehet ilyen hatása Magyarországon a minimálbér emelkedésének?

 Gy.L.:  Meglehetősen ingatag az alapja ennek a béremelés ellen szóló érvnek. Ezzel kapcsolatban önmagáért beszél a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest napokban közölt tanulmánya, amely szerint a szlovák és a magyar autóipari cégek termelékenységében nincs különbség, a bérekben viszont nettó értelemben 40, bruttó értelemben 30 százalékos a szlovák munkavállalók bérelőnye, vagyis északi szomszédunknál több pénz marad a munkavállalóknál ugyanazért a munkáért, ugyanakkora termelékenység mellett. Ez alapján azt mondhatjuk tehát, hogy ha a magyarországi cégek nincsenek rákényszerítve a béremelésre, akkor azt maguktól nem biztos, hogy megteszik. 

Persze a kormánynak is akad tennivalója, hiszen a térségbeli vetélytársainkkal szemben évtizedek óta le vagyunk maradva foglalkoztatás terén és a bürokrácia versenyképességében, míg az államadósság kamataira messze többet költünk. 2010-ben az alacsonyabb foglalkoztatásból adódóan GDP arányosan 4 százalékponttal, a kamatkiadások miatt 3 százalékponttal, és a bürokrácia méretéből adódóan 2 százalékponttal nagyobb költséget kell viselnie a magyar, mint mondjuk a cseh gazdaság szereplőinek. A problémahalmazzal a magyar gazdaságpolitika csak 2010 óta foglalkozik érdemben. Ebből a 9 százalékpontos többletteherből hat év alatt lefaragtunk 3,5-4-et. Gondoljunk abba bele, hogy ha csak kamatokra GDP arányosan minden évben 3 százalékponttal többet fizettünk mint a csehek közel 20 éven keresztül, az mekkora versenyképességi hátrányt jelent. Az évi 3 százalékpont az közel 1000 milliárd forint. Évi 200 milliárd forintból meg lehet duplázni az egészségügyi szakdolgozók bérét és még azon felül meg lehet másfélszerezni az orvosi fizetéseket. És akkor még mindig maradna évi 800 milliárd oktatásra, járulékcsökkentésre vagy bármi egyébre. Inkább az a csoda, hogy csak ennyivel vagyunk lemaradva a csehektől.

 

888.hu: A kormány szemmel láthatóan most a gazdaságélénkítő és a lakossági jövedelmeket is növelő intézkedésekre koncentrál a kabinet döntéseiben. Mi lehet a legközelebbi ilyen jellegű  gazdaságpolitikai lépése a kormánynak?

 Gy.L.: Biztos, hogy a gazdaság fokozódó munkaerőigényével és az ezzel egyidejűleg megmutatkozó munkaerőfelesleggel kell kezdeni valamit. Mert bár beszélhetünk munkaerőhiányról és az is igaz, hogy sokat ledolgoztunk már eddig is a foglalkoztatási hátrányunkból, még mindig körülbelül 500 ezer nyílt piaci munkahely hiányzik a magyar gazdaságból, hogy a foglalkoztatás arányában utolérjük Csehországot. Ez pedig azért van így, mert ezt a problémát a magyar gazdaságpolitika 2010 előtt 20 éven át hanyagolta. Nálunk a rendszerváltoztatáskor megszűnt a munkahelyek 30 százaléka, a cseheknél meg csak 10 százaléka és a különbség 2010-ig meg is maradt. Ez idő alatt Magyarországon az emberek egy csoportja pedig elfelejtett dolgozni. A mostani közfoglalkoztatás a 10-20 éve munkanélkülieket célozza, őket kívánja visszavezetni a munkaerőpiacra, merthogy őket képességek és szakmai ismeretek hiányában nem kívánta foglalkoztatni senki. A cél egyre inkább megvalósul. Ezt figyelembe véve a kormány legfontosabb  gazdaságpolitikai feladata a köznevelési, valamint a szak és felnőttképzési rendszer, és a közfoglalkoztatási rendszer eredményesebbé tétele. Ezeknek a kihívásoknak a kezelése a kormányzati szakmai műhelyekben már megkezdődött, sőt van olyan terület, ahol a jelentősebb átalakításokra már sor is került, de a köznevelési és szakképzési rendszer átalakításától ne várjon senki gyors eredményeket. 

Az egyébként egyértelműen látszik, hogy a közfoglalkoztatás és a felnőttképzési rendszer sikeres átalakításával, valamint a fekete foglalkoztatás területén néhány technikai eszközzel viszonylag rövid idő, egy-másfél év alatt 100-150 ezer fő alkalmassá tehető a munkaerőpiac számára. A köznevelési rendszer strukturális átalakítása most ér a végéhez, ami majd hat-nyolc éves távlatban érezteti a hatását. A köznevelési rendszerben most érzékelt problémák jelentős része nem az elmúlt hat évben keletkezett, hanem az elmúlt huszonhatban. A sikeres állami szerepvállalás egyik jó példája egyébként az, ahogy a pedagógusbéreket sikerült mostanra a diplomás átlagbérek 80 százalékára emelni, ami megfelel a fejlett OECD országok átlagának. Ez az arányszám öt éve Magyarországon még csak 50 százalék volt. Így míg korábban nem érte meg elmenni pedagógusnak, a béremelés óta viszont már megéri ezt a pályát választani azoknak, akik a tanítást hivatásuknak érzik. Ezért is van az, hogy egyre több jó képességű fiatal jelentkezik a tanárképző szakokra, de gondoljuk bele, ennek hatása reálisan 5-8 év múlva mutatkozhat meg.

A termelékenységbeli változást, a termelőeszközök korszerűsítését és a beruházások fellendülését pedig az uniós források megjelenése eredményezheti majd. Sokat beszélünk róla, mint Columbo a feleségéről, szeretnénk végre látni is.

OLVASTAD MÁR?

csak neked, csak most
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Macron kultuszminisztere érti az idők szavát: túl sok a férfi a filmekben

Macron kultuszminisztere érti az idők szavát: túl sok a férfi a filmekben

piszkostizenkettő

A genderterror most a francia filmeket támadja. Addig sem kell a migrációval, a terrorizmussal és a munkanélküliséggel foglalkozniuk.

Beépített ukrán határőr készítette a felvételt az állampolgári eskütételről a beregszászi magyar konzulátuson

Beépített ukrán határőr készítette a felvételt az állampolgári eskütételről a beregszászi magyar konzulátuson

amerika, london, párizs

Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója szerint egy beépített ukrán határőr készítette azt a felvételt, amely az elsődleges muníciót szolgáltatta a kárpátaljai magyarok ellen zajló boszorkányüldözéshez.

Októberben szavazhat az Országgyűlés a Soros-Sargentini-jelentésről

Októberben szavazhat az Országgyűlés a Soros-Sargentini-jelentésről

kétharmad

Október második hetében már az Országgyűlés plenáris ülése elé kerülhet a Soros-Sargentini-jelentést elutasító kormánypárti határozati javaslat. Orbán Viktor személyes levélben köszönte meg azoknak az EP-képviselőknek a támogatását, akik kiálltak Magyarország mellett.

Az ENSZ épp nem ér rá, mert a migránsok szétosztásával van elfoglalva

Az ENSZ épp nem ér rá, mert a migránsok szétosztásával van elfoglalva

amerika, london, párizs

Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök felszólította kedden az ENSZ-t, hogy találjon megoldásokat az arab világ konfliktusaira, mert a világszervezet hiányosságai ártanak a belé vetett bizalomnak. Az ENSZ azonban a valódi konfliktusok megoldása helyett a bevándorlás megszervezésével van elfoglalva.

3 hónapnyi börtönt kapott, mert rácsapott egy nő fenekére

Életbe lépett Franciaországban az a törvény, amely főként a nőket védi a szexuális inzultusok ellen. A hatóság börtönbüntetést és pénzbüntetést is kiszabhat.

Zsidó AfD-sek miatt tört ki a tömeghisztéria Németországban

Zsidó AfD-sek miatt tört ki a tömeghisztéria Németországban

amerika, london, párizs

Németország második legerősebb pártját eddig "kényelmesen" lehetett támadni azzal, hogy szélsőjobboldali, antiszemita, s a többi. Most már picit jobban meg kell erőltetniük magukat a liberálisoknak, ha be akarják feketíteni a pártot, ugyanis alakult egy zsidó tagozata.

Reggel 7:59

Reggel 7:59

7:59

Ez várható a nap folyamán.

Az ukrán elnök behívta az ENSZ-csapatokat Ukrajnába

Petro Porosenko ukrán elnök reményének adott hangot kedden az ENSZ Közgyűlése 73. ülésszakán, hogy a világszervezet békefenntartó missziót vezényel a Donyec-medencébe, az - ukrán álláspont szerint - Oroszország által megszállt, szakadár ellenőrzésű területekre.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére