Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a hetedik alaptörvény-módosítás egy jogállami tűzfalat épít be azzal, hogy célzott védelmet nyújt a brüsszeli jogalkotás túlkapásaival szemben.

Az alkotmányjogász a Magyar Idők által publikált véleménycikkében kifejti, hogy az alkotmányosan védett kör a kényszerbetelepítés passzív (migránsok) és aktív (nemzetállamok) szereplőire is kiterjed.

Ifjabb Lomnici Zoltán írásában felidézi, hogy az október 2-i népszavazás hatására született módosítástervezet indoklása arra hivatkozik, hogy 2015-ben példátlan mértékű népvándorlási hullám érte el Európát, és a schengeni határokat másfél millióan lépték át illegálisan. Ezeknek az embereknek az integrációja pedig megoldhatatlan feladat, a határátlépések pedig növelték a terrorveszélyt. Az indoklás között szerepel további, hogy a népszavazáson a választópolgárok 98 százaléka voksolt nemmel, ez az új egység pedig pártok felett áll.

A szakmai viták már javarészt lezajlottak az EU-ban az uniós és a tagállami jog ütközései kapcsán. Hiszen a német szövetségi alkotmánybíróság 2010. július 6-án hozott határozatában is kimondta: jogosult és köteles is felülvizsgálni az európai intézmények és szervek intézkedéseit a tekintetben, hogy vajon nyilvánvaló hatáskörtúllépésről van-e szó az átruházandó területet illetően – írja ifj. Lomnici.

Az alkotmányjogász szerint Magyarország ezeréves történeti alkotmánya az Aranybulla óta hirdeti a zsarnoksággal szembeni ellenállás jogát, Európában először foglalta magába a vallási türelmet, valamint elsők között deklarálta a polgári törvény előtti jogegyenlőséget 1848-ban.

– zárul a szerző írása.