A lap hozzátette: a főügyészség a bűnösség megállapítását és büntetés kiszabását indítványozta. Galambos Lajosra, a volt Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatójára letöltendő, Szilvásy György egykori titkosszolgálati miniszterre és Galambos Lajos utódjára, Laborc Sándorra felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta a vádhatóság.

A lap a Fővárosi Ítélőtábla tájékoztatására hivatkozva azt is írta, az ügyet három hivatásos katonai bíró fogja tárgyalni az ítélőtábla katonai tanácsán. A lap megjegyezte: úgy tudják, vidékről, várhatóan Győrből vagy Szegedről rendel fel katonai bírót a másodfokú tárgyalásra az ítélőtábla.

A katonai ügyészség eredetileg Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot kémkedéssel, Szilvásy Györgyöt felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándor időközben lefokozott dandártábornokot kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát pedig államellenes bűncselekményekkel vádolta meg 2011-ben.

A Debreceni Törvényszék 2013-ban meghozott elsőfokú ítéletében Galambos Lajos és Szilvásy György egyaránt két év tíz hónap börtönbüntetést, Laborc Sándor egy év – két év próbaidőre felfüggesztett – börtönt kapott, P. Lászlót pedig felmentették. Ezt követően a Fővárosi Ítélőtábla eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte az ítéletet. A megismételt elsőfokú eljárásban a Kaposvári Törvényszék tavaly felmentette valamennyi vádlottat – idézte fel a lap.

Hozzátették: a Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint az első fokon eljáró Kaposvári Törvényszék alapvetően jól állapította meg a tényállást, azaz hogy a kémkedés megtörtént, csak éppen nem ismerte fel a terheltek bűnösségét ebben a súlyos bűncselekményben, ám ezt a hibát a második másodfokú eljárás korrigálhatja.

Noha a büntetőügy minden részletét államtitokká minősítették, korábban más lapok mellett a Magyar Nemzet írt bővebben az ügy hátteréről. Eszerint a feljelentést vélhetőleg a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és az Alkotmányvédelmi Hivatal tette 2011 tavaszán, a nyomozás 2011 júliusában kezdte el a Budapesti Katonai Ügyészség (BKÜ) államellenes bűncselekmények gyanúja miatt. 

A Magyar Nemzet szerint az NVSZ olyan bizonyító erejű dokumentumokkal rendelkezett, amelyek igazolják, hogy a Gyurcsány-kormány idején az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal egyes vezetői tudtával a magyar elhárítás kényes adatai kerültek orosz kézbe, állítólag a MOL megszerzése érdekében.

A lap szerint az NVSZ egy olyan fedett akció részleteit derítette fel, amelyben az NBH Liszt Ferenc repülőtéren szolgáló munkatársai a reptér védelmét ellátó Zömök Kft. embereivel együttműködve lehetővé tették, hogy poligráfos ellenőrzéssel megbízott oroszok és eszközeik feltűnés nélkül érkezzenek majd távozzanak.