Az Arte TV csatorna nem engedte adásba kerülni, továbbá jogtulajdonosként minden közlését is betiltotta a 170 ezer euró francia és német közpénzből készült filmnek. A dokumentumfilm az európai zsidóságnak az iszlám migránsok bevándorlásával szorosan összefüggő, egyre növekvő üldöztetéséről számol be. A francia-német állami fenntartású közszolgálati csatorna azzal indokolta a film cenzúrázását, hogy az nem kellően kiegyensúlyozott az iszlám és antiszemitizmus kapcsolatáról szóló, kiemelten érzékenynek tekintett témában. A betiltás miatt tiltakozó nemzetközi sajtó azonban politikai okokat lát a döntés mögött.

„Kiválasztottak kirekesztve – Gyűlölet az európai zsidók ellen” a címe annak a 90 perces dokumentumfilmnek, amely az európai kontinensen tapasztalható antiszemitizmust mutatja be, kitérve arra az erőszakra is, amelyet a zsidók nap mint nap átélnek a muzulmán közösségek támadásai következtében, például Párizsban.

A tévés dokumentumfilm felvételei azonban hiába készültek el 170 ezer euró közpénz felhasználásával Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Izraelben és palesztin forgatási helyszíneken, mert végül az Arte francia-német közös műsorszolgáltató, valamint partnere, a német WDR (Westdeutscher Rundfunk) közszolgálati televíziós műsorszolgáltató egyaránt nem volt hajlandó leadni a filmet.

A film betiltásáról beszámolt a The Times is.

A lap megszólaltatta a film társrendezőjét, Joachim Schroedert, aki elmondta, hogy a tiltás elrendelésével kapcsolatban a csatornák vezetői azt mondták, hogy a feldolgozott téma, a muzulmán migránsközösségek antiszemitizmusa egy olyan nagyon érzékeny kérdésnek számít, ami a dokumentumfilmtől több etnikai közösség szempontjainak a bemutatását követelte volna meg egy nagyobb mértékű kiegyensúlyozottság elérése érdekében.

Ezt a feltételt a film készítői a témából fakadóan képtelenségnek tartják. 

– tette fel a költői kérdést a lapnak nyilatkozó Schroeder, aki szerint a film betiltása azt jelzi, hogy a témával fején találva a szöget, valami nagyon fontos dologra tapinthattak rá.

A The Times ezzel kapcsolatban felidézi a filmnek azt a részét, amelyben zsidó tinédzserek Párizs egyik külvárosában azon terveikről beszélnek, hogy az őket ért gyakori fizikai bántalmazás miatt elhagyják Franciaországot, és Izraelbe költöznek.

 – mondja a francia zsidóság helyzetét ismertetve a párizsi Sarcelles kerület egyik zsidó iskolájának tanulója a filmben.

Egy másik tanuló pedig arról beszél:

Egyébként Párizs Sarcelles nevű kerületében a palesztinokat támogató 2014-es zavargások idején kiemelkedően sok erőszakos támadás érte a zsidókat.

Az Arte német-francia tulajdonosi köre az egyre nagyobb botrány ellenére, továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a 170 ezer eurós köztámogatás ellenére se kerüljön bemutatásra a film a csatornán.

Sőt a film jogdíjának tulajdonosaként a francia-német megrendelő egyelőre a máshol való közlést is tiltja.

A sokak szerint abszurd tiltás feloldása érdekében az interneten már aláírásgyűjtő akció is indult. 

• a filmet túlzottan Izrael-pártinak tartották a francia-német állami megrendelők;

• emellett a franciák és a németek egyaránt minden áron el akarták kerülni, hogy a közvélemény a filmből megismerhesse azt az összefüggést, miszerint a baloldali politikai erők által a muszlim migránsoknak nyújtott támogatások és az európai zsidóságot érő antiszemita támadások összefüggnek egymással.

A filmben nyilatkozik a kerület szocialista polgármestere, François Pupponi is, aki szerint alapvetően a palesztin arabok csoportjai a felelősök a környéken az izraeli és franciaországi zsidókkal szemben megjelent gyűlöletért.

A dokumentumfilm felhívja a figyelmet arra, hogy folyamatosan nő a világ zsidó diaszpóráiból Izraelbe történő betelepülés, az "alijázás" mértéke, mivel az antiszemitizmus jelentős mértékben nőtt az utóbbi időben a folyamatosan és jelentősen gyarapodó európai muzulmán migránsközösségek miatt.

Az antiszemitizmus nőtt abban a Németországban is, amely 2015-ben több mint egymillió muszlim vallású bevándorlót fogadott be a Közel-Keletről és Afrikából.