Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
piszkostizenkettő
 
 
 
 

Létezik-e jog a boldogsághoz?

Ifj. Lomnici Zoltán

2017. március 22. 14:58

Sokan emlékeznek arra, hogy a boldogság kereséséhez való jogra hivatkozott Rocky Balboa bokszolói engedélyének megtagadása kapcsán az azonos című filmalkotásban. A fikció és a valóság találkozása itt tetten érhető, hiszen az Egyesült Államokban a Loving vs. Virginia ügyben a Legfelsőbb Bíróság precedenst teremtve alkotmányellenesnek nyilvánította a házasság bőrszín alapján való korlátozását, többek között a boldogsághoz való jog alapján. A fogalom a magyar jogtörténetben is visszaköszön, továbbá gyakran használják fordulatként politikai vezetők, legutóbb a kormányfő és a köztársasági elnök beszédében is megjelent.

A boldogság mint jogi kategória? Talán meglepő, de a Bertolt Brecht szerint nem állapotként, hanem folyamatként aposztrofálható szubjektív életérzés rendelkezik bizonyos jogi relevanciával. Sőt egy Ázsia délkeleti részén fekvő kis ország, Bhután javaslatára 2012-ben az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése elfogadta, hogy az egyes országok fejlettségét mutató nemzetközi összevetésekben a GDP (Gross Domestic Product – bruttó hazai termék) mellett a GNH (Gross National Happiness), vagyis a bruttó nemzeti összboldogság kategóriája is szerepeljen.

A boldogsághoz való jogot, illetve egészen pontosan a boldogságra való törekvés (pursuit of happiness) jogát hivatalosan első ízben az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat deklarálta 1776 júliusában. A Thomas Jeffersonnak tulajdonított sorok alapján „az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az Élethez és a Szabadsághoz, valamint a jog a Boldogságra való törekvéshez.” (Ezzel párhuzamba állítható a Biblia azon kitétele, amely szerint a boldogság elérésének egyik alapvető feltétele az igazság keresése és megismerése: „boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők megelégíttetnek”).

Mintegy hetven évvel az Egyesült Államokban történt események, és egy évvel az áprilisi törvények szentesítése után, 1849. április 19-én, a debreceni Nagytemplomban összeült nemzetgyűlés előtt Kossuth Lajos megtette történelmi javaslatát Magyarország függetlenségének kimondására, amit a képviselőház egyhangúan elfogadott, és egyúttal Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választotta. A nyilatkozat kimondja, hogy „Isten ezt országot a jólét és boldogság minden elemeivel megáldotta”, majd azzal folytatja, hogy „Európa keletén a népszabadságnak és civilizációnak hatalmas tényezője s Európa békéjének mint hajdan őre volt, úgy jövendőben biztosítója legyen.”

„Saját lábunkon állunk, nem vagyunk szolgái idegen hatalmasságoknak” – hangsúlyozta 169 évvel a 48-as eseményeket követően Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i ünnepi beszédében a Magyar Nemzeti Múzeum előtt, miközben groteszk harci síphang formájában zúgott a bírói döntéssel szentesített véleményszabadság. A magyarok a boldog élethez csak úgy juthatnak el, ha a szabadság és a függetlenség útját követik. “Nekünk szabadság és függetlenség nélkül nem igazi otthon a haza. És a mi fajtánk nem lehet boldog olyan hazában, ami nem az otthonunk” – hangsúlyozta a kormányfő.

„Önök valamennyien közös boldogulásunk elősegítői, ugyanazt a szellemiséget éltetik tovább, ami erőt, magabiztosságot és új lendületet ad a nemzetnek. Önök példát és biztatást jelentenek mindannyiunknak” – köszöntötte a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrendek átadásán a díjazottakat Áder János köztársasági elnök a parlamentben.

Apropó kultúra, a boldogság keresésének joga a filozófiában és az irodalomban is felbukkan. Platón szerint az erkölcsös élet célja a boldogság, Szent Ágoston pedig a lélek egyesülését látta a boldogságban a Mindenhatóval. Az orosz költőóriás Lev Tolsztoj így közelíti meg a fogalmat: „A boldogság joga – mint mondják – az élethez való jog."

Bár a boldogsághoz való jog elválaszthatatlan a legalapvetőbb alapjogoktól, – így az élethez, emberi méltósághoz, való jogtól – hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a társadalom együttműködése nélkül ez a szabadságjog is aligha garantálható „az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz” – deklarálja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Egy azonban biztos: a boldogságra való törekvéshez való jog megillet minden embert a földön, mindenhol és mindenkor. Legyen szó a függetlenségre törekvő amerikai népről, a Habsburg igából kitörni szándékozó, vagy a kommunista diktatúrát 1956-ban megdönteni kívánó magyar nemzetről. Gulag, Auschwitz-Birkenau, és Recsk – csupán néhány helyszín azok közül, ahol az egyének boldogsághoz való jogát (is) lábbal tiporták. Ne feledkezzünk meg arról, hogy egy norma jelentősége nemcsak hatékonyságában áll, hanem időtállóságában is – azaz hány generációt int és figyelmeztet arra, hogy bizonyos kataklizmák ne ismétlődhessek meg soha többé.

Nem csak múltbeli dolgokra szeretnék emlékeztetni azonban jelen írásommal. Megilleti a boldogság keresésének joga (is) a megmaradásért küzdő és 2004-ben a szoclibek által gyalázatosan megtagadott külhoni magyarságot, a kulturális örökségéért, hagyományaiért küzdő magyar nemzetet, és a tisztességes megélhetésért tisztességes munka által törekvő magyar emberek sokaságát is.

Jelenleg – a nem EU-tag – Norvégia a legboldogabb ország a világon – derült ki a világ országait e tekintetben rangsoroló idei ENSZ tanulmányból. Hazánk a 75. helyet foglalja a listán, tavaly a 91. helyen végzett a felmérésben. Javítottunk, de még van hova fejlődnünk. Széchenyi szerint „az ember élete két részből áll. Az elsőben remélünk egy boldog jövőt, a másodikban bánkódunk elkövetett hibáink felett. E két időszak között alig marad egy percünk a csendes, boldog élvezetre.” Vajon tudunk tanulni a legnagyobb magyartól?

OLVASTAD MÁR?

piszkostizenkettő
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE

Hátrányos megkülönböztetést szenvednek el a keresztény diákok az amerikai egyetemeken

Az amerikai egyetemi campusokon ismét történt néhány olyan incidens, amely alapján felmerül a kérdés, hogy valóban van-e szólásszabadság ezekben az oktatási intézményekben, és hogy nem éri-e hátrányos megkülönböztetés a keresztény diákokat.

A gyorskaja és az ingyenes egészségügy hiányzik az ISIS dzsihadista feleségeinek

A gyorskaja és az ingyenes egészségügy hiányzik az ISIS dzsihadista feleségeinek

amerika, london, párizs

Egyre több segélykérés jut el a világsajtóhoz olyan nyugati nőktől, akik néhány évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy csatlakoznak az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezethez, ám sanyarú sorsuk okán mostanra meggondolták magukat és haza szeretnének térni.

Elérte az Egyesült Államok határát a migránsok előőrse

Elérte az Egyesült Államok határát kedden a Közép-Amerika több országából indult migránsok előőrse, mintegy 350 ember.

Rendszeresek a zsidóellenes megmozdulások Amszterdamban

Rendszeresek a zsidóellenes megmozdulások Amszterdamban

amerika, london, párizs

Heti rendszerességgel tartanak Izrael-ellenes, antiszemita tüntetéseket a második világháború holland áldozatainak emléket állító szobornál.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

Ezek a nap legfontosabb hírei.

Orbán Viktor: kiválóak a magyar-amerikai kapcsolatok

Orbán Viktor: kiválóak a magyar-amerikai kapcsolatok

kétharmad

A közép-európai régió energetikai kérdéseit és a magyar-amerikai kétoldalú kapcsolatokat tekintették át Orbán Viktor miniszterelnök és Rick Perry, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere megbeszélésén az Országházban - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.

Három éve, hogy vérfürdőt rendeztek a muszlim terroristák Párizsban

Három éve, hogy vérfürdőt rendeztek a muszlim terroristák Párizsban

amerika, london, párizs

Edouard Philippe francia miniszterelnök részvételével nemzeti megemlékezésen hajtottak fejet kedden a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletek harmadik évfordulóján Párizsban és a fővároshoz közeli Saint-Denis-ben a Stade de France nemzeti stadionnál.

Trump: az amerikaiak nélkül már németül beszélnének Párizsban

Trump: az amerikaiak nélkül már németül beszélnének Párizsban

amerika, london, párizs

Donald Trump amerikai elnök "finoman" emlékeztette Emmanuel Macront a második világháború alakulására.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére