Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
piszkostizenkettő
 
 
 
 

Létezik-e jog a boldogsághoz?

Ifj. Lomnici Zoltán

2017. március 22. 14:58

Sokan emlékeznek arra, hogy a boldogság kereséséhez való jogra hivatkozott Rocky Balboa bokszolói engedélyének megtagadása kapcsán az azonos című filmalkotásban. A fikció és a valóság találkozása itt tetten érhető, hiszen az Egyesült Államokban a Loving vs. Virginia ügyben a Legfelsőbb Bíróság precedenst teremtve alkotmányellenesnek nyilvánította a házasság bőrszín alapján való korlátozását, többek között a boldogsághoz való jog alapján. A fogalom a magyar jogtörténetben is visszaköszön, továbbá gyakran használják fordulatként politikai vezetők, legutóbb a kormányfő és a köztársasági elnök beszédében is megjelent.

A boldogság mint jogi kategória? Talán meglepő, de a Bertolt Brecht szerint nem állapotként, hanem folyamatként aposztrofálható szubjektív életérzés rendelkezik bizonyos jogi relevanciával. Sőt egy Ázsia délkeleti részén fekvő kis ország, Bhután javaslatára 2012-ben az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése elfogadta, hogy az egyes országok fejlettségét mutató nemzetközi összevetésekben a GDP (Gross Domestic Product – bruttó hazai termék) mellett a GNH (Gross National Happiness), vagyis a bruttó nemzeti összboldogság kategóriája is szerepeljen.

A boldogsághoz való jogot, illetve egészen pontosan a boldogságra való törekvés (pursuit of happiness) jogát hivatalosan első ízben az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat deklarálta 1776 júliusában. A Thomas Jeffersonnak tulajdonított sorok alapján „az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az Élethez és a Szabadsághoz, valamint a jog a Boldogságra való törekvéshez.” (Ezzel párhuzamba állítható a Biblia azon kitétele, amely szerint a boldogság elérésének egyik alapvető feltétele az igazság keresése és megismerése: „boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők megelégíttetnek”).

Mintegy hetven évvel az Egyesült Államokban történt események, és egy évvel az áprilisi törvények szentesítése után, 1849. április 19-én, a debreceni Nagytemplomban összeült nemzetgyűlés előtt Kossuth Lajos megtette történelmi javaslatát Magyarország függetlenségének kimondására, amit a képviselőház egyhangúan elfogadott, és egyúttal Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választotta. A nyilatkozat kimondja, hogy „Isten ezt országot a jólét és boldogság minden elemeivel megáldotta”, majd azzal folytatja, hogy „Európa keletén a népszabadságnak és civilizációnak hatalmas tényezője s Európa békéjének mint hajdan őre volt, úgy jövendőben biztosítója legyen.”

„Saját lábunkon állunk, nem vagyunk szolgái idegen hatalmasságoknak” – hangsúlyozta 169 évvel a 48-as eseményeket követően Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i ünnepi beszédében a Magyar Nemzeti Múzeum előtt, miközben groteszk harci síphang formájában zúgott a bírói döntéssel szentesített véleményszabadság. A magyarok a boldog élethez csak úgy juthatnak el, ha a szabadság és a függetlenség útját követik. “Nekünk szabadság és függetlenség nélkül nem igazi otthon a haza. És a mi fajtánk nem lehet boldog olyan hazában, ami nem az otthonunk” – hangsúlyozta a kormányfő.

„Önök valamennyien közös boldogulásunk elősegítői, ugyanazt a szellemiséget éltetik tovább, ami erőt, magabiztosságot és új lendületet ad a nemzetnek. Önök példát és biztatást jelentenek mindannyiunknak” – köszöntötte a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrendek átadásán a díjazottakat Áder János köztársasági elnök a parlamentben.

Apropó kultúra, a boldogság keresésének joga a filozófiában és az irodalomban is felbukkan. Platón szerint az erkölcsös élet célja a boldogság, Szent Ágoston pedig a lélek egyesülését látta a boldogságban a Mindenhatóval. Az orosz költőóriás Lev Tolsztoj így közelíti meg a fogalmat: „A boldogság joga – mint mondják – az élethez való jog."

Bár a boldogsághoz való jog elválaszthatatlan a legalapvetőbb alapjogoktól, – így az élethez, emberi méltósághoz, való jogtól – hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a társadalom együttműködése nélkül ez a szabadságjog is aligha garantálható „az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz” – deklarálja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Egy azonban biztos: a boldogságra való törekvéshez való jog megillet minden embert a földön, mindenhol és mindenkor. Legyen szó a függetlenségre törekvő amerikai népről, a Habsburg igából kitörni szándékozó, vagy a kommunista diktatúrát 1956-ban megdönteni kívánó magyar nemzetről. Gulag, Auschwitz-Birkenau, és Recsk – csupán néhány helyszín azok közül, ahol az egyének boldogsághoz való jogát (is) lábbal tiporták. Ne feledkezzünk meg arról, hogy egy norma jelentősége nemcsak hatékonyságában áll, hanem időtállóságában is – azaz hány generációt int és figyelmeztet arra, hogy bizonyos kataklizmák ne ismétlődhessek meg soha többé.

Nem csak múltbeli dolgokra szeretnék emlékeztetni azonban jelen írásommal. Megilleti a boldogság keresésének joga (is) a megmaradásért küzdő és 2004-ben a szoclibek által gyalázatosan megtagadott külhoni magyarságot, a kulturális örökségéért, hagyományaiért küzdő magyar nemzetet, és a tisztességes megélhetésért tisztességes munka által törekvő magyar emberek sokaságát is.

Jelenleg – a nem EU-tag – Norvégia a legboldogabb ország a világon – derült ki a világ országait e tekintetben rangsoroló idei ENSZ tanulmányból. Hazánk a 75. helyet foglalja a listán, tavaly a 91. helyen végzett a felmérésben. Javítottunk, de még van hova fejlődnünk. Széchenyi szerint „az ember élete két részből áll. Az elsőben remélünk egy boldog jövőt, a másodikban bánkódunk elkövetett hibáink felett. E két időszak között alig marad egy percünk a csendes, boldog élvezetre.” Vajon tudunk tanulni a legnagyobb magyartól?

OLVASTAD MÁR?

piszkostizenkettő
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Kavanaugh a MeToo-karaktergyilkolás legújabb áldozata

Kavanaugh a MeToo-karaktergyilkolás legújabb áldozata

kinyílott a pitypang

A #metoo, a politikai lejáratás eszköze ismét felütötte a fejét. Brett Kavanaugh-t, Donald Trump főbírójelöltjét vasárnap szexuális zaklatással vádolta meg egy volt iskolatársnője. Az állítólagos áldozat korábban egy demokrata szenátornak írt levelében számolt be az erőszak részleteiről.

Merkel kirúgta a német titkosszolgálat vezetőjét, mert igazat mondott

Merkel kirúgta a német titkosszolgálat vezetőjét, mert igazat mondott

amerika, london, párizs

A német belügyi hírszerzés vezetője a chemnitzi zavargásokkor több, a liberális és a bevándorláspárti világfelfogásba nem illeszkedő tényadatot is közzétett. Emiatt összebalhézott Merkellel, így most el kell búcsúznia állásától.

Hiába adja a tévé a meccset, ha élőben sokkal jobb buli!

Hiába adja a tévé a meccset, ha élőben sokkal jobb buli!

hajrá, magyarok!

Folytatódik a Pörge szurkol, most egy másodosztályú találkozóval.

Orbán: nemzeti érdekünk, hogy jó legyen a kapcsolat Kelet és Nyugat között

Orbán: nemzeti érdekünk, hogy jó legyen a kapcsolat Kelet és Nyugat között

kétharmad

Orbán Viktor magyar miniszterelnök kedden Moszkvába látogatott, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt.

A politikai kereszténység védelmében

A politikai kereszténység védelmében

piszkostizenkettő

Nem kevesebb, hanem több politikai kereszténységre volna szükség.

Ezt nyilatkozta Orbán és Putyin Moszkvában

Ezt nyilatkozta Orbán és Putyin Moszkvában

kétharmad

Kiegyensúlyozottnak és kiszámíthatónak nevezte a Magyarország és Oroszország közötti kapcsolatot Orbán Viktor miniszterelnök kedden Moszkvában a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való tárgyalása előtt.

Az ellenzék nemzetpolitikája ismét csődöt mondott

Az ellenzék nemzetpolitikája ismét csődöt mondott

kétharmad

Elképzelhetetlen más európai országban, hogy egy párt EP-képviselője saját országa ellen szavazzon - erről Deák Dániel beszélt az Echo TV Informátor című műsorának. A Figyelő főmunkatársa szerint azzal, hogy a magyar ellenzéki pártok megszavazták a magyarellenes Sargentini-jelentést, "negatív hungarikumot" alkottak.

Megszületett Orbán Viktor harmadik unokája

Megszületett Orbán Ráhel második gyermeke.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére