A legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy a brit parlamentnek is meg kell szavaznia a kilépésről szóló 50. cikkelyt.

A taláros testület határozata ellen a brit kormány fellebbezhet és feltehetően élni is fog a lehetőséggel. A kabinet álláspontja ugyanis továbbra is az, hogy nincs szükség parlamenti beleegyezésre az 50-es cikkely aktiválásához, az arról való döntés ugyanis a miniszterelnök hatásköre. 

Ha a fellebbezést követően a legfelsőbb  bíróság változtat is a most kialakított álláspontján, már most biztos, hogy emiatt hónapokat csúszhat a britek kilépése az Unióból. Theresa May miniszterelnök ugyanis nemrégiben jelentette be, hogy Nagy Britannia legkésőbb 2017 márciusában bejelenti az 50. cikkely aktiválását. Ennél sokkal érdekesebb helyzet állhat elő, ha a döntés a brit parlament kezébe kerül. Ez azt is jelentheti, hogy mégsem lesz Brexit, a képviselők többsége ugyanis maradáspárti. 

A brit parlament alsóházának elnöke röviden reagált a hírre. David Lidington elmondta, hogy hosszú és komplex ítélet született, amelyet a kormány meg fog támadni a bíróságon. Lidington arra is felhívta a figyelmet, hogy Észak-Írországban a legfelsőbb bírói testület épp ellentétes döntést hozott.

A Munkáspárt elnöke világossá tette, hogy pártjának képviselői nem akarják megakadályozni a kilépést. Angela Smith azt mondta, hogy blokkolni ugyan nem fogják a Brexitet, de alaposan meg akarják vizsgálni a helyzetet. Szerinte ugyanis a brit kormány nem kaphat biankó csekket a parlamenttől ebben a bonyolult és nehéz ügyben.

A brit politikusok mellett Jean Claude-Juncker is reagált a legfelsőbb bíróság döntésére. Az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy pénteken fel fogja hívni a brit miniszterelnököt, hogy megvitassák a kialakult helyzetet. A beszélgetést egyébként Theresa May kezdeményezte.